Pápai Hírlap – XXVIII. évfolyam – 1931.

1931-01-10 / 2. szám

XXVIII. évfolyam. 2. szám. Pápa ? 1931 január 10, Tek. Főiskolai Könyvtár Ref. Főiskola. H^ be n' Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám áxa 20 fillér. Telefon 131. szám. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. í MINDEN r Dr. Ángyán Béla igazságügyi államtitkár előad asa a kartelltörvényről. — 1931 január 8. — A Pápai Közművelődési Egyesület sza­bad lyceális előadásai során, csütörtökön, dr. Ángyán Béla igazságügyi államtitkár tartott előadást a legközelebbi jövőben képviselő­házi tárgyalás alá kerülő kartelltörvény-javas­latról. A városháza közgyűlési termét, a nagy­fontosságú és aktuális témát fejtegetni szán­dékozó illusztris előadó tiszteletére, egészen megtöltötte az érdeklődők sokasága. Legna­gyobb számban a helybeli jogászvilág és a kereskedő osztály volt képviselve, de igen nagy számban jelentek meg más társadalmi körökből is. Dr. Tenzlinger József polgármester, mint a Közművelődési Egyesület elnöke, őszinte örömének adott kifejezést a felett, hogy az egyesületnek kulturális munkája vég­zésében, amelyet a mult hónapban városunk büszkeségének, dr. Antal Géza püspöknek elő­adásával kezdett meg, olyan kiváló, másik közéleti tényezőt sikerült megnyernie, mint dr. Ángyán államtitkár. Melegen üdvözölve őt, felkérte előadása megtartására. Dr. Ángyán Béla szabad előadásának bevezető részében arról szólott, hogy meny­nyire jelszóvá vált ma a kartellek emlege­tése, olyan jelszóvá, amelyet aránylag na­gyon kevesen értenek. Közgazdasági bajok egyik legfőbb okának tartják és természete­sen e megítélésbe igen sokszor politikum is vegyül. Ő a kérdéssel tisztára tudományos jelleggel, teljesen politikamentesen kiván foglalkozni. Ezután legnagyobb alapossággal ismerteti a folyton növekvő termelés során kifejlődött azon intézményeket, amelyek az árú piaci megfelelő, nyereséges értékesítését biztosítják. Szól különösen a nagyipar terén szükségessé vált, úgynevezett racionalizálási eszközökről, amelyek azonban nem érték el mindig a kivánt célokat. Az árú értékesítésé­nek biztosítására az egyfajta termelők tömörü­lése, ha természetesnek is látszik, sokszor maga után vonja az árú drágulását. Lehetnek azonban — mint azt példával bizonyítja — ugyanennek előnyei is a fogyasztókkal szem­ben. Fejtegeti a kartell, a ring, a korner és, a tröszt közti különbséget, ez utóbbiról meg­állapítván, hogy lényegileg egy a kartellel, mégis azzal a különbséggel, hogy itt az egyes, áraik védelmére és üzemük biztosítására tö­mörült vállalatok önállóságukat elvesztve, (egységes vezetés alatt is állanak. Az a törekvés, hogy a gazdasági életben eset­leg a fogyasztó közönségre nézve sérelme­sen működő kartellek államilag ellenőriz­tessenek, több államban már törvényhozási intézkedésekre vezetett. Kiemeli itt az 1923. évi németbirodalmi rendeletet, mely a kar­teliben levő vállalatokat irott szerződéseik be­mutatására kötelezte, ami által az úgyneve­zett becsületszóra kötött és legveszedelme­sebbé válható megállapodások váltak lehetet­lenné. Ismerteti ezután a törvénytervezet alap­elveit, melyek közül legfontosabb a szerző­dések bemutatási kötelezettsége és a kartell­birósági intézmény szervezése, s végül azok a retorziók, melyeket az állam a törvény el­len vétőkkel szemben alkalmazhat. Sajnos, a rendelkezésünkre álló hely és idő rövidsége miatt csak gyenge körvonalak­ban ismertethettük itt az előadónak —tárgya elvontsága ellenére is mindvégig rendkívül érdeket keltő módon előadott és az idevágó tudományos irodalom anyagát is nagyszerűen ismertető — előadását, melyet mindvégig a legszigorúbb objektivitás jellemzett. A nagy­tudásu, kitűnő előadót egy órás előadása be­fejezése után meleg ünneplésben részesítet­ték és a hallgatóság hálájának még a pol­gármester adott elismerő szavakban kifejezést. Utóhang. Pápa város intelligens társadalmának al­kalma volt január 5-én a kitűnő tollú Milotay István, a » Magyarsága szerkesztője eszméitető előadásából megtudni, hogy ma minden ko­molyan gondolkozó embert állandóan foglal­koztat és aggaszt Marx elméletének térhódí­tása, mely mint sötét rém nyomul keletről nyugatra, hogy mindazt a szellemi és erkölcsi értéket, melyet az emberiség legjobbjai év­ezredeken át a nemzeti és társadalmi életben életükkel és vérükkel kivívtak, elsöpörje s he­lyébe, mint a materializmus diadala, egy szel­lemileg s erkölcsileg lezüllött, lélek nélküli, ösztönös állatember-típus uralmát megala­pítsa. Mi pápaiak is melyen átérezzük ezt a szellemi atmoszférát, me>y körülvesz bennün­ket. Az sem változtat a dolgon, hogy rnesz­szebbmenő céljaik a reális egoizmusból ki­fejleszteni az osztályok elsöprése által a ho­mogén, tehát már nem osztálytömegben az ideális altruizmust, mint a társadalmi fejlő­dés végcélját. Az eszköz, mellyel a cél érdeké­ben dolgozik a kommunizmus, mindnyájunk előtt, akik ismerjük az emberiség történelmi fejlődését, a legvisszataszítóbb, a legrettene­tesebb, sőt mondhatjuk, a legborzalmasabb. Vérgőzön, Ínségen, kancsukás rabszolgaságon, pusztuló gyermekcsordákon keresztül vezet, idáig az útja Szovjetoroszországban. Szelle­mének gőze megülte nyugaton is a lelkeket, s érezzük mi is, hogy ez veszedelmesebb a nyilt agitációnál, ami kisebb-nagyobb forradalmi csoportosulásokban lobban fel. De ha már itt van a méreg, ha tényleg a társadalmi fejlődés maga után vonja bizo­nyos avult felfogások megsemmisítését, csak ez az egy módja van-e a gyökeres átalakulás lehetőségének? Nem lehet átmenteni drága szellemi és erkölcsi értékeket a jobb jövőnek? Erre felel ma Gandhi, a nagy hindu forradal­már. Lenin és Gandhi a XX. század két leg­nagyobb alakja. Két véglet képviselője. Bár­melyik győz, mondja egy kiváló iró, »ezer esz­tendőre megszabja az emberiség fejlődésének útját«. Nem mellékes tehát ránk nézve az sem, ami ott Keleten, Indiában történik. A napi sajtó nem vesz eléggé tudomást arról a másik szellemi irányzatról. Félre érti. Gúnyolódik felette. A szelid, az önmarcangoló lélek mar­tíri lénye az emberiség bűne feletti gyötrődés kereszthordozója, a lélekember, teljesen ide­gen még az értelmi osztály lelki világától is. Reális életértékelése nem képes a fejlődés iga­zibb, isteni elgondolásban tökéletesebb útjára lépni. Ez az emberiség tragikuma. A bolseviz­mus csak >egy erkölcsi erőt ismer, az egyéni és társadalmi önzést. »Világ- és életelmélete tör­ténelmi materializmus. Szociológiája: az legyén olvadjon fel a tömegben. Az ideálok, mint il­lúziók, kiirtandók a faj él étéből.« Az ember állati lényéből akarja kifejleszteni a boldogsá­got és nagyságot. Ezzel ellentétben Gandhi a szenvedélyes akarásnak erőszaknélküli harcosa. Az igazság­nak és jogos igényeknek diadalra juttatása szenvedésen és martirmmon keresztül. Tör­Tűzmadár PAPAI HITELBANK RESZVENYTARSASAG SZERZŐDÉSES VISZONYBAN A MAGYAR ÁLTALÁNOS HITELBANKKAL. 8 a ™ Táviratcím: Hitelbank. Üzlethelyiség 29. Alapíttatott: 1878-ban. Távbeszélő : { A Pápai Hitelbank Mémz vény társasúg 1931. évi január hó 1-én megalakította VIII, évtársulati három és öt évi időtartammal, részletenként és hetenként bef i zetéssel. egy pengő Ez a legkönnyebb és legkedveltebb módja a takarékosságnak, mert heti egy pengőt mindenki könnyen nélkülözhet, aki pedig kölcsönre szorul, minden heti egy pengős részletre i56, illetve 260 pengő kölcsönt igényelhet, mely a harmadik, illetve az ötödik év végén a heti betétekkel kiegyenlítést nyer, de közben is bármikor visszafizethető. Mindenki tetszése szerinti heti részletet jegyezhet. A betétek havi részletekben is fizethetők. A bank a résztvevőknek részleteik után a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámítolási kamatának megfelelő kamatot térít, a heti betétek alapján folyósított kölcsönök után pedig a Magyar Nemzeti Bank válíóieszámitolási kamatát 3%>-kal meghaladó kamatot, tehát ezidőszerint nettó 8V2% kamatot számít. Minden egyéb feltételre nézve készséggel ad felvilágosítást a Pápai Hitelbank Részvénytársaság.

Next

/
Thumbnails
Contents