Pápai Hírlap – XXVIII. évfolyam – 1931.
1931-01-10 / 2. szám
XXVIII. évfolyam. 2. szám. Pápa ? 1931 január 10, Tek. Főiskolai Könyvtár Ref. Főiskola. H^ be n' Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám áxa 20 fillér. Telefon 131. szám. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. í MINDEN r Dr. Ángyán Béla igazságügyi államtitkár előad asa a kartelltörvényről. — 1931 január 8. — A Pápai Közművelődési Egyesület szabad lyceális előadásai során, csütörtökön, dr. Ángyán Béla igazságügyi államtitkár tartott előadást a legközelebbi jövőben képviselőházi tárgyalás alá kerülő kartelltörvény-javaslatról. A városháza közgyűlési termét, a nagyfontosságú és aktuális témát fejtegetni szándékozó illusztris előadó tiszteletére, egészen megtöltötte az érdeklődők sokasága. Legnagyobb számban a helybeli jogászvilág és a kereskedő osztály volt képviselve, de igen nagy számban jelentek meg más társadalmi körökből is. Dr. Tenzlinger József polgármester, mint a Közművelődési Egyesület elnöke, őszinte örömének adott kifejezést a felett, hogy az egyesületnek kulturális munkája végzésében, amelyet a mult hónapban városunk büszkeségének, dr. Antal Géza püspöknek előadásával kezdett meg, olyan kiváló, másik közéleti tényezőt sikerült megnyernie, mint dr. Ángyán államtitkár. Melegen üdvözölve őt, felkérte előadása megtartására. Dr. Ángyán Béla szabad előadásának bevezető részében arról szólott, hogy menynyire jelszóvá vált ma a kartellek emlegetése, olyan jelszóvá, amelyet aránylag nagyon kevesen értenek. Közgazdasági bajok egyik legfőbb okának tartják és természetesen e megítélésbe igen sokszor politikum is vegyül. Ő a kérdéssel tisztára tudományos jelleggel, teljesen politikamentesen kiván foglalkozni. Ezután legnagyobb alapossággal ismerteti a folyton növekvő termelés során kifejlődött azon intézményeket, amelyek az árú piaci megfelelő, nyereséges értékesítését biztosítják. Szól különösen a nagyipar terén szükségessé vált, úgynevezett racionalizálási eszközökről, amelyek azonban nem érték el mindig a kivánt célokat. Az árú értékesítésének biztosítására az egyfajta termelők tömörülése, ha természetesnek is látszik, sokszor maga után vonja az árú drágulását. Lehetnek azonban — mint azt példával bizonyítja — ugyanennek előnyei is a fogyasztókkal szemben. Fejtegeti a kartell, a ring, a korner és, a tröszt közti különbséget, ez utóbbiról megállapítván, hogy lényegileg egy a kartellel, mégis azzal a különbséggel, hogy itt az egyes, áraik védelmére és üzemük biztosítására tömörült vállalatok önállóságukat elvesztve, (egységes vezetés alatt is állanak. Az a törekvés, hogy a gazdasági életben esetleg a fogyasztó közönségre nézve sérelmesen működő kartellek államilag ellenőriztessenek, több államban már törvényhozási intézkedésekre vezetett. Kiemeli itt az 1923. évi németbirodalmi rendeletet, mely a karteliben levő vállalatokat irott szerződéseik bemutatására kötelezte, ami által az úgynevezett becsületszóra kötött és legveszedelmesebbé válható megállapodások váltak lehetetlenné. Ismerteti ezután a törvénytervezet alapelveit, melyek közül legfontosabb a szerződések bemutatási kötelezettsége és a kartellbirósági intézmény szervezése, s végül azok a retorziók, melyeket az állam a törvény ellen vétőkkel szemben alkalmazhat. Sajnos, a rendelkezésünkre álló hely és idő rövidsége miatt csak gyenge körvonalakban ismertethettük itt az előadónak —tárgya elvontsága ellenére is mindvégig rendkívül érdeket keltő módon előadott és az idevágó tudományos irodalom anyagát is nagyszerűen ismertető — előadását, melyet mindvégig a legszigorúbb objektivitás jellemzett. A nagytudásu, kitűnő előadót egy órás előadása befejezése után meleg ünneplésben részesítették és a hallgatóság hálájának még a polgármester adott elismerő szavakban kifejezést. Utóhang. Pápa város intelligens társadalmának alkalma volt január 5-én a kitűnő tollú Milotay István, a » Magyarsága szerkesztője eszméitető előadásából megtudni, hogy ma minden komolyan gondolkozó embert állandóan foglalkoztat és aggaszt Marx elméletének térhódítása, mely mint sötét rém nyomul keletről nyugatra, hogy mindazt a szellemi és erkölcsi értéket, melyet az emberiség legjobbjai évezredeken át a nemzeti és társadalmi életben életükkel és vérükkel kivívtak, elsöpörje s helyébe, mint a materializmus diadala, egy szellemileg s erkölcsileg lezüllött, lélek nélküli, ösztönös állatember-típus uralmát megalapítsa. Mi pápaiak is melyen átérezzük ezt a szellemi atmoszférát, me>y körülvesz bennünket. Az sem változtat a dolgon, hogy rneszszebbmenő céljaik a reális egoizmusból kifejleszteni az osztályok elsöprése által a homogén, tehát már nem osztálytömegben az ideális altruizmust, mint a társadalmi fejlődés végcélját. Az eszköz, mellyel a cél érdekében dolgozik a kommunizmus, mindnyájunk előtt, akik ismerjük az emberiség történelmi fejlődését, a legvisszataszítóbb, a legrettenetesebb, sőt mondhatjuk, a legborzalmasabb. Vérgőzön, Ínségen, kancsukás rabszolgaságon, pusztuló gyermekcsordákon keresztül vezet, idáig az útja Szovjetoroszországban. Szellemének gőze megülte nyugaton is a lelkeket, s érezzük mi is, hogy ez veszedelmesebb a nyilt agitációnál, ami kisebb-nagyobb forradalmi csoportosulásokban lobban fel. De ha már itt van a méreg, ha tényleg a társadalmi fejlődés maga után vonja bizonyos avult felfogások megsemmisítését, csak ez az egy módja van-e a gyökeres átalakulás lehetőségének? Nem lehet átmenteni drága szellemi és erkölcsi értékeket a jobb jövőnek? Erre felel ma Gandhi, a nagy hindu forradalmár. Lenin és Gandhi a XX. század két legnagyobb alakja. Két véglet képviselője. Bármelyik győz, mondja egy kiváló iró, »ezer esztendőre megszabja az emberiség fejlődésének útját«. Nem mellékes tehát ránk nézve az sem, ami ott Keleten, Indiában történik. A napi sajtó nem vesz eléggé tudomást arról a másik szellemi irányzatról. Félre érti. Gúnyolódik felette. A szelid, az önmarcangoló lélek martíri lénye az emberiség bűne feletti gyötrődés kereszthordozója, a lélekember, teljesen idegen még az értelmi osztály lelki világától is. Reális életértékelése nem képes a fejlődés igazibb, isteni elgondolásban tökéletesebb útjára lépni. Ez az emberiség tragikuma. A bolsevizmus csak >egy erkölcsi erőt ismer, az egyéni és társadalmi önzést. »Világ- és életelmélete történelmi materializmus. Szociológiája: az legyén olvadjon fel a tömegben. Az ideálok, mint illúziók, kiirtandók a faj él étéből.« Az ember állati lényéből akarja kifejleszteni a boldogságot és nagyságot. Ezzel ellentétben Gandhi a szenvedélyes akarásnak erőszaknélküli harcosa. Az igazságnak és jogos igényeknek diadalra juttatása szenvedésen és martirmmon keresztül. TörTűzmadár PAPAI HITELBANK RESZVENYTARSASAG SZERZŐDÉSES VISZONYBAN A MAGYAR ÁLTALÁNOS HITELBANKKAL. 8 a ™ Táviratcím: Hitelbank. Üzlethelyiség 29. Alapíttatott: 1878-ban. Távbeszélő : { A Pápai Hitelbank Mémz vény társasúg 1931. évi január hó 1-én megalakította VIII, évtársulati három és öt évi időtartammal, részletenként és hetenként bef i zetéssel. egy pengő Ez a legkönnyebb és legkedveltebb módja a takarékosságnak, mert heti egy pengőt mindenki könnyen nélkülözhet, aki pedig kölcsönre szorul, minden heti egy pengős részletre i56, illetve 260 pengő kölcsönt igényelhet, mely a harmadik, illetve az ötödik év végén a heti betétekkel kiegyenlítést nyer, de közben is bármikor visszafizethető. Mindenki tetszése szerinti heti részletet jegyezhet. A betétek havi részletekben is fizethetők. A bank a résztvevőknek részleteik után a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámítolási kamatának megfelelő kamatot térít, a heti betétek alapján folyósított kölcsönök után pedig a Magyar Nemzeti Bank válíóieszámitolási kamatát 3%>-kal meghaladó kamatot, tehát ezidőszerint nettó 8V2% kamatot számít. Minden egyéb feltételre nézve készséggel ad felvilágosítást a Pápai Hitelbank Részvénytársaság.
