Pápai Hírlap – XXVIII. évfolyam – 1931.

1931-12-05 / 49. szám

gHÖGESREKEDKg •KíTOROKfÁJASHI Ha éhes, egyék egy kevés csokoládét; ez csillapítja éhségét és egyben erősíti szervezetét. Azonban a csokoládé jó legyen, vásároljon tehát Meinlféle kávé-, keserű-, avagy tejcsokoládét. rendeletét, amely a forgalmi adó váltságot csak az esetben teszi megadhatóvá a bőriparosok részére, ha raktárkönyvet vezetnek. Mivel ez különféle zaklatásokra adhatna alkalmat, kéri, hogy a közgyűlés foglaljon a sérelmes rendelet ellen állást. így történt. Inségakció terve. Áttérve a napirendre, polgármester részletesen ismertette az inségakció tárgyában elkészített javaslatot, melyet főbb pontjaiban itt közlünk: A segélyezés kétféle módon történik. Más módon segélyezik a munkaképteleneket, és más módon a munkanélkülieket. A munkaképtelenek ellátását az alábbi módon biztosítják: a) A város a Zimmermann-utcai népkonyháján folyó évi december hó 1-től 1932 április 15-ig kiosztásra kerül napi 300 adag étel, ami egy tányér meleg ételből és 30 dkg. kenyérből áll. Egy adag az inséggabonára való tekintettel 10 fillérbe kerül. b) A népkonyhán egy foltozó cipészműhelyt állítanak fel, ahol a reászorultak rongyos lábbelije ott tartózkodások ideje alatt megjavítható lesz. . c) Ugyancsak folyó évi december 1-től 1932 április 15-ig naponta 900 egyén látható el élelmezési anyaggal, ami havonként és fejenként 3 kg. főző- és 7 kg. kenyérlisztből, vagy ennek megfelelő kenyérből, továbbá 15 kg. burgonyából és V

4 kg. zsírból áll. A napi adag — az inséggabonára való tekintettel — itt is 10 fillérbe kerül. d) Az iskolai tejakció keretében 200 szegénysorsu gyermek naponta 2—2 dl. tejet és 1 — 1 zsemlyét kap. e) 327 pár gyermekcipőt osztanak ki az iskolák útján szegénysorsu tanulók között. f) A bölcsőde, illetve a napközi otthonban szegénysorsu apró gyerekeket megfelelő módon fognak ellátni. g) Az izr. népkonyhában 100 reászoruló szegényt látnak el rituális élelmezéssel. h) Tüzifasegélyül a tél folyamán 15 vagon fát osztanak ki a szegények között. A munkaképtelenek ily módon való ellátására szükséges összesen . . . 29.856*— P Fedezet (előző évről maradt 11.143 P, 3 filléres áramdíj-többlet 6000 P, háztartási költségvetésből 4200 P) összese

n . 21.343'— P Hiá

ny 8.513-— P ennek pótlására a közgyűlés kormánysegélyt kér. A munkanélküliekre vonatkozólag a munkaalkalmak megteremtése céljából — elfogadva a polgármester javaslatait — kimondja a képviselőtestület, hogy az inségmunka napi ellenértéke 1-50 P-ben állapíttatik meg. Mint ami megfelel az egyénenként egy hónapra megállapított 7 kg. kenyérliszt árának. Minden munkaképes családfő, illetve munkaképes családtag (férfiak 16—60 éves életkorig) havonként annyi napon át részesül munkája ellenében 7 kg. kenyérliszt segélyben, ahány keresetképtelen és ellátatlan családtagja van. Az azontúl teljesített munka ellenértéke pénzben szolgáltatandó ki. Az inségmunkánál való alkalmazás tekintetében az ellátatlan családtagok száma és az a körülmény veendő figyelembe, hogy mióta van az illető munkanélkül. Az inségmunka napi időtartama 5 óra. Ami a munka természete és helye szerint egyhuzamban vagy felváltva teljesítendő a munkának ínséges jellegére tekintettel. Figyelemmel erre, magasabb munkabérek a város és polgárságának nehéz helyzete miatt, nem állapíthatók meg, de hogy a- nagyobb családu emberek hozzátartozóiról némiképen gondoskodni tudjanak, kimondja a képviselőtestület, hogy azon családoknál, ahol a családfőt is beleszámítva négynél több keresetképtelen és eltartásra szoruló családtag van, az inségmunkás a négyen felüli munkaképtelen minden családtagja után naponként 20 fillér családi pótlékban részesül azokon a napokon is, amikor lisztsegélyért dolgozik. A családi pótlékban részesítést minden egyes esetben külön bírálják el. Ezután 15 pontban felsorolja a javaslat az inségakcióval kapcsolatban elrendelendő szükségmunkákat, amelyek között szerepelnek árkok ásása, tisztogatása, fák kivágása, kőfejtés, kőtörés, kavicsaknázás, a tókertekben gyalogjárdák létesítése, utak burkolása, a Tókert XIII. utcájának mészkő-makadámmal való kiépítése, a Cinca beboltozása, a pápa—nagytevel—ugodi összekötő útnak a pápai határban 3-6 km. hosszban való kiépítése, stb., ami körülbelül 30.950 munkanapot és 2052 fuvarnapot jelent. Ezek értéke pénzben összesen 89.714 P-t tesz ki. Miután ezen munkálatok közül a Tókertben és a városmajor környékén a munkahelyek mellett fekvő telkek értékükben lényegesen emelkednek, kimondja a képviselőtestület, hogy az ezen munkálatok költségeinek 50%-át a tókerti telektulajdonosok a reájuk nézve megalkotott szabályrendelet jóváhagyása után az abban feltüntetett idő alatt és feltételek mellett megtéríteni tartoznak. A városmajornál érintett telektulajdonosok pedig a költségek 50%-ának a tókerti telektulajdonosokra nézve meghozott szabályrendeletben körvonalazott módon való megfizetésére jelen határozattal köteleztetnek. Tekintettel arra, hogy ezen munkálatokra előirányzott 54.430 pengőből a város birtokában levő telkek utáni hozzájárulás a város terhét képezi, a többi érintett telektulajdonosoktól mintegy 25.000 pengő fog megtérülni. Az említett szükségmunkák fedezetéül szolgálnak a hadiemlék és járványkórhaz-alap kölcsönvétele 4635 P, utcarendezési alap 6500 P, 1931. és 1932. évi közmunkaköltségből 8000 P, szemétfuvarozásból 12.000 P, tókerti és városmajorkörnyéki telektulajdonosoktól hozzájárulás 25.000 P, összesen . . . . . . 56.135 — P A 89.714 P szükséglettel szemben a fedezetlen hiány 33.579 P, amit társadalmi gyűjtés útján vél előteremthetőnek a közgyűlés. (Az e tárgyban kibocsátott polgármesteri Kérelmet más helyen közöljük.) A napirend többi pontjai. A napirend további pontjait gyorsan pergették le. Módosították a kiküldetési szabályrendeletet; tudomásul vették az 1930. évi alapítványi zárszámadást; dr. Tomor Dezső II. aljegyzőnek a tankötelesek törzskönyve vezetéséért 600 P-t megszavaztak; névszerinti szavazással elfogadták a pénzügyi bizottság javaslatát, mely szerint a jövőben az érdekelt tisztviselők ténykedése után járó magánmunkálati díjaknak csupán 50°/

0-át adják ki a tisztviselőknek, míg 50% a város javára visszamarad ; Szóllás János betegség folytán megrokkant volt villany telepi gépápolónak havi 50 P kegydíjat és évi 330 P lakbért megszavaztak; tudomásul vették, hogy özv. Lőte Lajosné a moziüzem szünetelése folytán részére ki nem fizetett haszonrészesedés havi összegeiért perli a várost, a város állja a pert; a pápa—nagyteveli—ugodi út burkolási költségeihez hozzájáruláskép 13.000 P-t megszavaztak, abban a reményben, hogy az utat a vármegye gondozásba átveszi. A szentbenedektéri illemhely felállítását egyelőre elhalasztották. A pápai ref. egyháztanács kérelmét, hogy a templomépítéssel kapcsolatban befizetendő utcarendezési-, viz- és fuvardíjat a város engedje el, mint a szabályrendelettel ellenkezőt, nem teljesíthették, e díjakat azonban majd a városi segélyből hozzák levonásba. Elutasították Czifra József építési vállalkozó abbeli kérelmét, hogy a szinház lebontása alkalmából felmerült kára pótlásául részére a közgyűlés 300 P-t szavazzon meg. Megállapították a legtöbb állami adót fizető, választás alá nem eső városi képviselők 1932. évi névjegyzékét. A r. kath. polgári fiúiskola részére 600 P segélyt kiutaltak. Napirend után. Illetőségi ügyek elintézése után Böhm Samu az iránt interpellált, hogy jövőben a közgyűléseket másutt tartsák, mert a Levente-Otthon nem alkalmas e célra. Polgármester megnyugtató kijelentést tett. — Szalay Lajos az iránt érdeklődött, hogy miért nem hajtották végre a szeptemberi közgyűlésnek a város legkisebb fizetésű, napibéres alkalmazottai érdekében hozott ama határozatot, hogy a 10°/

0 levonás ellenében fizetik számukra a vasár- és ünnepnapokat is. Polgármester kijelentette, hogy érdeklődni fog a dolog iránt. — Ruip Jenő a vonatkozó szabályrendeletnek azt a rendelkezését kifogásolta, hogy a házőrző ebek után is kell adót fizetni. Polgármester ígéretet tett, hogy a szabályrendelet módosítása iránt a lépéseket megteszi. Ezek után a közgyűlés 6 órakor véget ért. i i Vegyen házat, Vegyen föl mert az ingatlan a legbiztosabb tőkebefektetés. Eladó házak, foüdek, helyben és vidéken, kedvező fizetési feltételek mellett megvehetők a Pápai Hitelszövetkezet ingatlanforgalmi osztályánál Pápa, Széchenyi-fér 8. Szociális megmozdulások az ipartestületben. A rettenetes nyomorúság, amely kegyetlenül reáfeküdt az iparosságra, arra készteti a társadalomnak ezt az érdemes, munkás osztályát, hogy többet törődjék a saját sorsával, mert hisz szomorú tapasztalatokat szerzett a tekintetben, hogy másoktól segítségre nem igen számíthat. Meggyőződhetett affelől is, hogy a politikától, illetőleg a politizálástól sem igen remélheti sorsa jobbra fordulását, mert hisz a politika boszorkány-konyháján gyakran főznek ki olyat, ami nemhogy táplálná a beteg szervezeteket, hanem inkább megfekszi a gyomrát azoknak, akik elé oda tálalják. E szomorú időknek kellett elkövetkeznie, hogy az iparosság kétszeresen fontolóra vegye a régi közmondás igazságát, hogy: „Segíts magadon, az Isten is megsegít!" — s reá lépett arra az útra, amelyen szociális helyzetének javulását joggal remélheti. Csak a multkorokban adtunk hírt arról, hogy az ipartestület égisze alatt egy biztosító társasággal kapcsolatban megalakították az iparosság temetkezési egyesületét, amire hogy milyen szükség volt, mi sem bizonyítja jobban, minthogy az egyesületnek pár hét leforgása alatt majd négyszázan lettek tagjává. Ha tekintetbe vesszük, hogy a hadviselt iparosok temetkezési egyesülete még ennél is sokkal több, mintegy hétszáz tagot számlál, elmondhatjuk, hogy a