Pápai Hírlap – XXVIII. évfolyam – 1931.

1931-12-05 / 49. szám

halálozással az iparoscsaládokra reánehezedő sorscsapás anyagi szempontból meglehetősen enyhítve van. Az ipartestület elöljárósága körében most — szerintünk — még ennél is üdvösebb eszme merült fel, amely ha kivitelre kerül, pedig a jelek szerint ez a közeljövőben szinte biztosan megtörténik, a pápai ipartestület az egész or­szág iparosságának követendő példát statuál. Arról van szó ugyanis, hogy az ipartestület kebelében, illetőleg fenhatósága alatt megala­kítják — az országban első — Iparosok Beteg­segélyző Egyesületét, olyan előnyös feltételek mellett, hogy annak áldásaiban a legszerényebb viszonyok között levő iparos is részt vehet. Ugyanis a tervezet szerint a havi járulék 1 "50 pengő lesz, aminek ellenében 12 héten át orvosi kezelést és gyógyszert kaphatnak a családfő, felesége, gyermekei 16 éves korig és a nagy­szülők 60 éven túl; továbbá kórházi ápolást 14 napig. Az előkészítő bizottság, mielőtt érdemileg munkához látott volna, a terv ismertetése mel­lett, leszakítható lapokon kérdést intézett az érdekelt iparossághoz, mintegy megszavaztatva őket, hogy szükségesnek tartják-e az Iparosok Betegsegélyző Egyesületének a felállítását, amire szinte egyhangú volt a válasz, hogy „Igen!" Ez az egyhangúság hangosan szóló bizonysága annak, hogy a tervezett szociális intézmény fel­állítása régen érzett hiányt van hivatva pótolni az iparosság számára. Hisz ma valósággal úgy áll a helyzet, hogy betegség esetén az iparos­család nem hívhat orvost, mert az orvosi láto­gatás díját és az aránylag drága gyógyszer árát megfizetni nem tudja. Hogy ez az állításunk nem nagyítás, ha­nem szomorú való, annak bizonyítására elmond­juk a következőket: Az ipartestület elnöksége tá­jékozódást akarván szerezni az iparosság szociá­lis viszonyairól, kérdőiveket bocsátott ki, amelyek megdöbbentő adatokat tartalmaznak. Az össze­gező kimutatás szerint ugyanis 100 iparos kö­zül ez évben segéd nélkül dolgozott 60, ezek családtagjainak száma 209. 100 iparos közül 41 dolgozott ez évben 100 munkanapnál keve­sebbet. Ezek családtagjainak száma 132. 100 iparos közül 26-nak nincs banktartozása (mert ingatlanuk sincs). E 74 iparos összesen 38.536 P kamatot fizetet. 100 iparos közül 63 ellen 2011 esetben vezettek végrehajtást és árverést ebben az évben. 100 iparosnak évi adója (forgalmi adó nélkül) 23.925 P, ebből adóhátralék volt november l-ig 18.811 pengő. íme az iparosság helyzetképe. Ugyebár, igazunk van, hogy ilyen viszonyok között az iparosságnak valóban nem kerül orvosra, pati­kára. Ezért fogadja örömmel az Iparosok Te­metkezési Egyesülete mellett az Iparosok Beteg­segélyző Egyesületének tervbe vett felállítását, amely a csapások idején segítségére jő. Az elő­készítő bizottságnak pedig ezekután nem lehet más feladata, minthogy mielőbb alkossa meg az emberbaráti intézményt, amely hivatva lesz se­gítséget nyújtani a magára hagyatott iparosság­nak akkor, amikor a betegség szomorú napjai teszik még nagyobb próbára küzdelmes életét. N. P. Perzsaszőnyegek özv. dr. Róth Sándornénál kaphatók Jókai Mór utca 16. A felsőmezői dűlőben 1400 öl elsőrendű szántóföld szabadkézből eladó. Érdeklődni lehet a kiadóhivatalban. x Milyen lesz a divat? A legfrissebb párisi divatújdonságokról, pompás modellekről és gyönyörű kézi­munkákról érdekes és szép képeket közöl a Párisi Divat decemberi száma, amely gazdag tartalommal jelent meg. Nagy meglepetés éri most a népszerű ma­gyar divatlap olvasóit azzal, hogy a lap árát felére szállították le. Az eddigi 1 pengő 20 fillér helyett hatvan fillérért veheti meg mindenki a Párisi Divat-ot, amely ezentúl is változatlan terjedelemben és gazdag tartalommal jelenik meg. Kiadóhivatal: Budapest, VII., Dohány-utca 12. LLIÓK KEDVENCÉ A NEM ERTEM.,.. Nem értem, hogy vannak lelkek, Kik a jót úgy elfelejtik, Csak örökké keseregnek És a rosszat emlegetik. — Nem látják meg nyitott szemmel A sok apró kis örömet, Amit elszór itt is — ott is, Ez a szürke, hideg élet. . . Mert csak rá fogjuk, hogy szürke, Pedig mennyi álmot ringat, Ifjúságot, bájt, szerelmet, Felénk szálló rózsaillat. A messze ég kék azúrján, Fehér felhők szálldogálnak, Harmat csillog virág kelyhén — El innen, te sötét bánat! Mennyi, mennyi gyönyörűség Egy-egy hulló falevélben, Vagy egy szerény kék ibolya, Mosolygó könnyes szemében. Vagy a dalban, mely halkan száll, Nagy távolbol valahonnan És szivünknek közepébe, Mint kedves vendég, besurran. Nem értem, hogy vannak szemek, Amik sohasem nevetnek, S reménynélkül keserűen — Csak sötétbe révedeznek. F. Réthy Gizella. — Márton-emlékünnep. A dunántúli ref. egyházkerület pápai főiskolája az iskola újjá­szervezője Mándi Márton István tanár halálá­nak századik évfordulója alkalmából 1931. évi december hó 9-én emlékünnepet rendez. Műsor: 10 órakor istentisztelet a ref. templomban, melyen imádkozik Nagy Gábor gimn. vallás­tanár. 11 órakor ünnepély a főiskolai nagy díszteremben a kővetkező műsorral: 1. Himnusz. Közének. 2. Megnyitó-beszédet mond dr. Antal Géza püspök úr. 3. Huber K.: Ünnepi induló. Előadja a Főiskolai Énekkar Tóth Lajos ének­és zenetanár vezetésével. 4. Mándi Márton István, az iskolaépítő. Előadás, tartja dr. Tóth Endre theol. tanár. 5. Kéler B.: Magyar nyitány. Elő­adja a Főiskolai Zenekar Kiss Árpád igazgató­tanító vezetésével. 6. A köpönyeg. írta és fel­olvassa Medgyasszay Vince egyhker. fő­jegyző, m. kir. kormányfötanácsos. 7. Mándi Márton István, a tudós. Előadás, tartja d r. T r ó­csányi Dezső theol. tanár. 8. Vincze: Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország: Előadja a Gimnáziumi Vegyeskar (zenekarkisé;ettel) Tóth Lajos ének- és zenetanár vezetésével. 9. Fáber Kovács Gyula III. é. pn.: Kötelez a mult. Pályadíjat nyert költemény. Szavalja Győr Sándor IV. é. pn. 10. Szózat. Közének. — Önkéntes adományokat a Mándi Márton István alapra köszönettel fogadnak. — Este 7 órakor az ifjúság részére, a főiskolai nagy díszteremben a 400 éves pápai kollégium cimen előadást tart dr. Tóth Endre theol. tanár. Az előadás képeit Fejes Zsigmond gimn. igazgató készí­tette. — Harsányi és Bónyi a Jókai-körben. A Jókai-kör legközelebb, december hó 13-án tartandó előadó-ülésén Harsányi Zsolt és Bónyi Adorján fognak vendégekként a kör felolvasó­asztalánál megjelenni. Mindketten az új magyar irodalomnak általános népszerűségnek örvendő, kiváló tehetségű tagjaia, körnek előadása elé méltán tekint nagy várakozással városunk iro­dalomkedvelő közönsége. — Ajánlatok a színház és mozi építésére. A színház és moziépület tervezett megépíté­sére többen, így Pápáról Kunt testvérek építő cég tettek a városnak ajánlatot. Az ajánlatok érdemleges tárgyalása előtt elsősorban a hely kérdését kellene eldönteni. E célból elsősor­ban a város építési bizottságát hívták össze, azonban az ülésen mindössze hárman jelentek meg, akik nem tartották ildomosnak, hogy ily fontos ügyben, ily kevesen hozzanak határoza­tot. A bizottságot a jövő héten újból össze­hívják. — A Mezőgazdasági Kamara közgyű­lése. A Felsődunántúli Gazda Kamara mult szombaton tartotta közgyűlését Holitscher Ká­roly orsz. képviselő alelnök elnöklésével. Az elnök nagyhatású megnyitójában annak szüksé­gességét hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Bank mellett agrár deviza központ is létesíttessék, majd élénk helyeslés közben felsorakoztatta a föld népének gazdaság-politikai sérelmeit. Végül erélyesen visszautasította a kamarai intézmény elleni támadásokat. Dr. Ormándy János igaz­gató előterjesztette az 1932. évi munkaprogram­mot. Szávozd Richárd a bérlők, főképp a kis­bérlők érdekében tett lépésekről számolt be. A napirend többi pontjaihoz Jókay-Ihász Miklós, dr. Mohácsy Lajos és Ruip Jenő szóltak hozzá a Veszprém megyei tagok közül. A tiszújítás során Szontágh Jenő javaslatára elnökké gróf Khuen-Héderváry Károlyt, alelnökké dr. Szauter Ferenc polgármestert, Holitscher Károly orsz. képviselőt, szentmártoni Radó Lajos felsőházi tagot és sokorópátkai Szabó István v. kisgazda­minisztert választották meg. Végül az állandó szakbizottságokat alakították meg. — Az inségmunkák. A város közgyűlése által elhatározott inségmunkákat, — elsősorban a tervbevett árok tisztításokat — a város mű­szaki hivatala már meghirdette. Geba András műszaki tanácsos naponta 2—300 embert állít munkába, akiknek így, ha szerényen is, de mégis van keresetük. Hogy azonban a munka állandóan tovább folyhasson, s hogy sor kerül­hessen az annyira szükséges útburkolásokra is, akar mindenesetre szükséges, hogy polgár­mesterünknek a lapunk élén közzétett kérelme kellő megértésre találjon.

Next

/
Thumbnails
Contents