Pápai Hírlap – XXVIII. évfolyam – 1931.
1931-12-05 / 49. szám
halálozással az iparoscsaládokra reánehezedő sorscsapás anyagi szempontból meglehetősen enyhítve van. Az ipartestület elöljárósága körében most — szerintünk — még ennél is üdvösebb eszme merült fel, amely ha kivitelre kerül, pedig a jelek szerint ez a közeljövőben szinte biztosan megtörténik, a pápai ipartestület az egész ország iparosságának követendő példát statuál. Arról van szó ugyanis, hogy az ipartestület kebelében, illetőleg fenhatósága alatt megalakítják — az országban első — Iparosok Betegsegélyző Egyesületét, olyan előnyös feltételek mellett, hogy annak áldásaiban a legszerényebb viszonyok között levő iparos is részt vehet. Ugyanis a tervezet szerint a havi járulék 1 "50 pengő lesz, aminek ellenében 12 héten át orvosi kezelést és gyógyszert kaphatnak a családfő, felesége, gyermekei 16 éves korig és a nagyszülők 60 éven túl; továbbá kórházi ápolást 14 napig. Az előkészítő bizottság, mielőtt érdemileg munkához látott volna, a terv ismertetése mellett, leszakítható lapokon kérdést intézett az érdekelt iparossághoz, mintegy megszavaztatva őket, hogy szükségesnek tartják-e az Iparosok Betegsegélyző Egyesületének a felállítását, amire szinte egyhangú volt a válasz, hogy „Igen!" Ez az egyhangúság hangosan szóló bizonysága annak, hogy a tervezett szociális intézmény felállítása régen érzett hiányt van hivatva pótolni az iparosság számára. Hisz ma valósággal úgy áll a helyzet, hogy betegség esetén az iparoscsalád nem hívhat orvost, mert az orvosi látogatás díját és az aránylag drága gyógyszer árát megfizetni nem tudja. Hogy ez az állításunk nem nagyítás, hanem szomorú való, annak bizonyítására elmondjuk a következőket: Az ipartestület elnöksége tájékozódást akarván szerezni az iparosság szociális viszonyairól, kérdőiveket bocsátott ki, amelyek megdöbbentő adatokat tartalmaznak. Az összegező kimutatás szerint ugyanis 100 iparos közül ez évben segéd nélkül dolgozott 60, ezek családtagjainak száma 209. 100 iparos közül 41 dolgozott ez évben 100 munkanapnál kevesebbet. Ezek családtagjainak száma 132. 100 iparos közül 26-nak nincs banktartozása (mert ingatlanuk sincs). E 74 iparos összesen 38.536 P kamatot fizetet. 100 iparos közül 63 ellen 2011 esetben vezettek végrehajtást és árverést ebben az évben. 100 iparosnak évi adója (forgalmi adó nélkül) 23.925 P, ebből adóhátralék volt november l-ig 18.811 pengő. íme az iparosság helyzetképe. Ugyebár, igazunk van, hogy ilyen viszonyok között az iparosságnak valóban nem kerül orvosra, patikára. Ezért fogadja örömmel az Iparosok Temetkezési Egyesülete mellett az Iparosok Betegsegélyző Egyesületének tervbe vett felállítását, amely a csapások idején segítségére jő. Az előkészítő bizottságnak pedig ezekután nem lehet más feladata, minthogy mielőbb alkossa meg az emberbaráti intézményt, amely hivatva lesz segítséget nyújtani a magára hagyatott iparosságnak akkor, amikor a betegség szomorú napjai teszik még nagyobb próbára küzdelmes életét. N. P. Perzsaszőnyegek özv. dr. Róth Sándornénál kaphatók Jókai Mór utca 16. A felsőmezői dűlőben 1400 öl elsőrendű szántóföld szabadkézből eladó. Érdeklődni lehet a kiadóhivatalban. x Milyen lesz a divat? A legfrissebb párisi divatújdonságokról, pompás modellekről és gyönyörű kézimunkákról érdekes és szép képeket közöl a Párisi Divat decemberi száma, amely gazdag tartalommal jelent meg. Nagy meglepetés éri most a népszerű magyar divatlap olvasóit azzal, hogy a lap árát felére szállították le. Az eddigi 1 pengő 20 fillér helyett hatvan fillérért veheti meg mindenki a Párisi Divat-ot, amely ezentúl is változatlan terjedelemben és gazdag tartalommal jelenik meg. Kiadóhivatal: Budapest, VII., Dohány-utca 12. LLIÓK KEDVENCÉ A NEM ERTEM.,.. Nem értem, hogy vannak lelkek, Kik a jót úgy elfelejtik, Csak örökké keseregnek És a rosszat emlegetik. — Nem látják meg nyitott szemmel A sok apró kis örömet, Amit elszór itt is — ott is, Ez a szürke, hideg élet. . . Mert csak rá fogjuk, hogy szürke, Pedig mennyi álmot ringat, Ifjúságot, bájt, szerelmet, Felénk szálló rózsaillat. A messze ég kék azúrján, Fehér felhők szálldogálnak, Harmat csillog virág kelyhén — El innen, te sötét bánat! Mennyi, mennyi gyönyörűség Egy-egy hulló falevélben, Vagy egy szerény kék ibolya, Mosolygó könnyes szemében. Vagy a dalban, mely halkan száll, Nagy távolbol valahonnan És szivünknek közepébe, Mint kedves vendég, besurran. Nem értem, hogy vannak szemek, Amik sohasem nevetnek, S reménynélkül keserűen — Csak sötétbe révedeznek. F. Réthy Gizella. — Márton-emlékünnep. A dunántúli ref. egyházkerület pápai főiskolája az iskola újjászervezője Mándi Márton István tanár halálának századik évfordulója alkalmából 1931. évi december hó 9-én emlékünnepet rendez. Műsor: 10 órakor istentisztelet a ref. templomban, melyen imádkozik Nagy Gábor gimn. vallástanár. 11 órakor ünnepély a főiskolai nagy díszteremben a kővetkező műsorral: 1. Himnusz. Közének. 2. Megnyitó-beszédet mond dr. Antal Géza püspök úr. 3. Huber K.: Ünnepi induló. Előadja a Főiskolai Énekkar Tóth Lajos énekés zenetanár vezetésével. 4. Mándi Márton István, az iskolaépítő. Előadás, tartja dr. Tóth Endre theol. tanár. 5. Kéler B.: Magyar nyitány. Előadja a Főiskolai Zenekar Kiss Árpád igazgatótanító vezetésével. 6. A köpönyeg. írta és felolvassa Medgyasszay Vince egyhker. főjegyző, m. kir. kormányfötanácsos. 7. Mándi Márton István, a tudós. Előadás, tartja d r. T r ócsányi Dezső theol. tanár. 8. Vincze: Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország: Előadja a Gimnáziumi Vegyeskar (zenekarkisé;ettel) Tóth Lajos ének- és zenetanár vezetésével. 9. Fáber Kovács Gyula III. é. pn.: Kötelez a mult. Pályadíjat nyert költemény. Szavalja Győr Sándor IV. é. pn. 10. Szózat. Közének. — Önkéntes adományokat a Mándi Márton István alapra köszönettel fogadnak. — Este 7 órakor az ifjúság részére, a főiskolai nagy díszteremben a 400 éves pápai kollégium cimen előadást tart dr. Tóth Endre theol. tanár. Az előadás képeit Fejes Zsigmond gimn. igazgató készítette. — Harsányi és Bónyi a Jókai-körben. A Jókai-kör legközelebb, december hó 13-án tartandó előadó-ülésén Harsányi Zsolt és Bónyi Adorján fognak vendégekként a kör felolvasóasztalánál megjelenni. Mindketten az új magyar irodalomnak általános népszerűségnek örvendő, kiváló tehetségű tagjaia, körnek előadása elé méltán tekint nagy várakozással városunk irodalomkedvelő közönsége. — Ajánlatok a színház és mozi építésére. A színház és moziépület tervezett megépítésére többen, így Pápáról Kunt testvérek építő cég tettek a városnak ajánlatot. Az ajánlatok érdemleges tárgyalása előtt elsősorban a hely kérdését kellene eldönteni. E célból elsősorban a város építési bizottságát hívták össze, azonban az ülésen mindössze hárman jelentek meg, akik nem tartották ildomosnak, hogy ily fontos ügyben, ily kevesen hozzanak határozatot. A bizottságot a jövő héten újból összehívják. — A Mezőgazdasági Kamara közgyűlése. A Felsődunántúli Gazda Kamara mult szombaton tartotta közgyűlését Holitscher Károly orsz. képviselő alelnök elnöklésével. Az elnök nagyhatású megnyitójában annak szükségességét hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Bank mellett agrár deviza központ is létesíttessék, majd élénk helyeslés közben felsorakoztatta a föld népének gazdaság-politikai sérelmeit. Végül erélyesen visszautasította a kamarai intézmény elleni támadásokat. Dr. Ormándy János igazgató előterjesztette az 1932. évi munkaprogrammot. Szávozd Richárd a bérlők, főképp a kisbérlők érdekében tett lépésekről számolt be. A napirend többi pontjaihoz Jókay-Ihász Miklós, dr. Mohácsy Lajos és Ruip Jenő szóltak hozzá a Veszprém megyei tagok közül. A tiszújítás során Szontágh Jenő javaslatára elnökké gróf Khuen-Héderváry Károlyt, alelnökké dr. Szauter Ferenc polgármestert, Holitscher Károly orsz. képviselőt, szentmártoni Radó Lajos felsőházi tagot és sokorópátkai Szabó István v. kisgazdaminisztert választották meg. Végül az állandó szakbizottságokat alakították meg. — Az inségmunkák. A város közgyűlése által elhatározott inségmunkákat, — elsősorban a tervbevett árok tisztításokat — a város műszaki hivatala már meghirdette. Geba András műszaki tanácsos naponta 2—300 embert állít munkába, akiknek így, ha szerényen is, de mégis van keresetük. Hogy azonban a munka állandóan tovább folyhasson, s hogy sor kerülhessen az annyira szükséges útburkolásokra is, akar mindenesetre szükséges, hogy polgármesterünknek a lapunk élén közzétett kérelme kellő megértésre találjon.