Pápai Hírlap – XXVIII. évfolyam – 1931.

1931-10-24 / 43. szám

Tek. Főiskolai Könyvtár Ref. Főiskola. DE1N SZOMBATON Helyben. Előfizetési ár negyeoetfu.. * Telefon 131. szám. i főszerkesztő: 5 ENDRE, Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A nemzetközi büntető jog szempontjá­ból vitás lehet az a kérdés, hogy a biator­bágyi merénylő felett melyik bíróságnak kell először törvényt ülnie. Az emberi igazság szempontjából azonban minden kétségen ki­vül ott kell őt először felelősségre vonni, ahol a legnagyobb pusztítást vitt végbe minden emberi fantáziát meghaladó bestialitása. Te­hát hazánkban, amely még azzal a szomorú jogcímmel is rendelkezik, hogy állami kötelé­kébe tartozik a gonosztevő. Amikor ő maga vállal bizonyos kisebb jelentőségű osztrák föl­dön elkövetett merényleteket, akkor ezáltal is csak menekülni próbál ideiglenesen legalább a nálunk reá váró halálos büntetés elől. Eb­ben a borzalmasan gyászos bűnügyben a leg­szomorubbnak egyébként azt tartjuk, hogy po­litikai szempontok is szerepet játszhatnak a tett és a tettes megítélésénél. Az osztrák saj­tónak ugyanaz a része, amely a biatorbágyi merényletről az első napokban nem átallotta azt irni, hogy ott nem robbanás történt, ha­nem a viadukt volt rosszul megépítve és az szakadt le, ugyanazok a lapok, amelyek egy névcserére támaszkodva ellenforradalmi külö­nítményesnek akarták megtenni Matuskát, vi­tatják persze legjobban, hogy a bűnös első­sorban osztrák ítélőszék elé tartozik. Hogy dől el a jogászok harca, ma még nem tudhatni. Annyi bizonyos, hogy az emberiség köznyu­galmát nem nagyon emelhetné az a tudat, hogy életben van, talán rabkórházi koszton él az, aki ártatlan embereket egy szemrebbenés nélkül tömegben volt képes legyilkolni, s aki még a börtönben ülve is gyilkol, mert miatta van az országban statárium, s miatta kell — keserű, de elkerülhetetlen szükség gyanánt —• detektivregényektől megkótyagosodott bank­rablókat bitóra húzni. 12 százalékban állapították meg a bankkamatlábat. Az adósok védelméről szóló rendeletet, amely a hitelügyi kérdéseket szabályozza, szom­baton közölte a hivatalos lap, melynek rendel­kezései nyomban életbe is léptek. A rendelet értelmében az október 16-ika előtt lejárt, de még fennálló kamatkövetelést bírói úton csak a tökének évi nyolc százalékáig lehet érvényesíteni, ha pedig az adós kártérí­téssel is tartozik a hitelezőnek, ezt a követelést birói úton csak a tökének évi 12 százalékáig lehet érvényesíteni. Ez a rendelkezés akkor is fennáll, ha a magasabb százalékú kamat, vagy kártérítési követelés jelzáloggal vagy más bizto­sítékkal van biztosítva. Az adós a már kifizetett kamatot nem követelheti vissza, sem a tőke­törlesztésbe nem tudhatja be. Az október 17-ike után lejáró kamat­követelést birói úton csak a tökének 12 százalé­káig lehet érvényesíteni. Az adós a tőke törlesz­tésébe tudhatja be azt az összeget, amit kamat cimén 12 százalékon túl teljesített. Amennyiben tőketartozás már nem áll fenn, a 12 százalékos kamaton felül fizetett összeget visszakövetelheti. Ha a közgazdasági és pénzügyi viszonyok úgy alakulnának a jövőben, hogy a kamatnak a rendeletben meghatározott mértéke a megvál­tozott viszonyoknak nem felel meg, az Országos Hitelügyi Tanács állapítja meg a birói úton érvényesíthető kamat legmagasabb értékét. A Hitelügyi Tanács megállapíthatja a pénzintézeteknél elhelyezett betétek kamatának kamatlábát is. A birói úton érvényesíthető legmagasabb mértéket meghaladó kamatkövetelés teljesítésére a biróság nem kötelezhet, végrehajtást el nem rendelhet és az ily kamatkövetelés biztosítására ^ jelzálogjog bekebelezését sem rendelheti el. Közjegyző nem vehet fel olyan közokiratot, amelyben magasabb kamatot kötnek ki, mint amennyi az okirat felvételének időpontjában birói úton érvényesíthető legmagasabb kamat. Ellenkező esetben nincs ereje a közokiratnak. Ha a kölcsönszerződésben a kölcsönvevő a fel­vett összegnél nagyobb összeg visszafizetésére kötelezte magát, a biróság csak a valóban fel­vett tőkeösszeget állapítja meg. Annak a ki­számításában, hogy a kamat a tőkének hány százaléka, nemcsak ezt kell számításba venni, amit kifejezetten kamatként jelöltek meg, hanem mindenféle melléktartozási is, amelynek fizeté­sére az adós a tőkén felül kötelezettséget vál­lalt; különösen számításba kell venni a kötbért, üzletdíjat, folyósítási-, forgalmi-jutalékot, folyó­számlaköltséget és bármely más néven nevezett melléktartozást is. Ha valamely pénzintézet a 8 és 12 száza­lékos kamattartozásokat ismételten megszegte, megfigyelés alá veszik. Ha megállapítják, hogy a pénzintézet vagyoni helyzete és jövedelmező­sége olyan, hogy működése nem tartható fenn, a Hitelügyi Tanács elrendelheti az illető pénz­intézet kétiyszerfeiszámolására vonatkozó eljárás megindítását, hacsak a pénzintézet közgyűlése nem határozza el más pénzintézettel való egye­sülését, vagy önkéntes felszámolását. Amennyi­ben a cselekmény súlyosabb kihágást képez, két hónapig terjedhető elzárással bünieti ezt az illetékes járásbíróság. Bejegyzett kereskedőknek kölcsönös keres­kedelmi ügyletekből erédő követeléseire a kamatláb magasságát korlátozó rendelkezések nem terjednek ki. Az iparkamara elnöksége Pápán. A győri kereskedelmi és iparkamara el­nöksége: Morvay István elnök, Nagy Dániel alelnök dr. Meixner Ernő főtitkár és Szal­czer L. Lipót iparkamarai beltag társaságában csütörtökön délután átrándult Pápára — rész­ben, hogy az itteni ipari és kereskedelmi ér­dekeltségeknek bemutatkozzon, részben, hogy a helybeli iparosok és kereskedők helyzeté­ről, kívánalmairól személyes meggyőződést szerezzen. A házigazda szerepét a Lloyd-Társulat töltötte be, ennek nagytermében fogadta Witt­mann Ignác elnök üdvözlő szavakkal a vendé­geket, amire Morvay elnök válaszolt. Majd Böhm Samu, az összejövetel rendezője emelte ki annak jelentőségét, hogy az iparkamara közvetlen tapasztalatból igyekezik megis­merni az iparosság és a kereskedők helyzetét. Sajnos, hogy ez a tapasztalat csak szomorú le­het, mert az ipar és kereskedelem még soha ilyen megpróbáltatásoknak nem volt kitéve, mint jelenleg. Kéri a kamarát, hogy tekinté­lyének teljes súlyával hasson oda, hogy az iparosság és kereskedők elviselhetetlen terhei mielőbb könnyíttessenek, mert máskülönben csak pusztulás vár ezekre az értékes, nemzeti­fenntartó elemekre. Dr. Meixner Ernő főtitkár mintegy a beszédre válaszolva kijelentette, hogy az ipa­rosság és kereskedők érdekében memorandu­mot készül a kamara felterjeszteni a kormány­hoz, s átjövetelüknek ép az volt a célja, hogy ehhez a memorandumhoz adatokat szerezzen., Schneider Géza ipartestületi elnök az OTI elviselhetetlen terheiről és a közüzemek káros konkurrenciájárói beszélt. — Rapoch Vilmos nagy hatást keltő felszólalásában a kereskedelem sivár helyzetét vázolta sötét színekkel. — Fischer Gyula a külkereskede-' lem fontosságát méltatta, Sas József pedig arra hivta fel a figyelmet, hogy szomszédaink­kal békés kereskedelmi szerződések köttes­senek. — Grünberg Mór az iparosság pusz­tulására mutatott rá, amelyhez leverő adatok­kal szolgált Toch Henrik is. — Dr. Tenzlin-< ger József polgármester a város ügyeinek tá­mogatását kérte a kamarától. — Dr. Fürst Sándor, a Leszámítoló és Közgazdasági Bank elnöke azt a csapás-számba menő hatást is­mertette, amelyet a bankzárlat a pénzintéze­tekre gyakorolt, amelyek még most sem tud­tak a rendes kerékvágásba beleilleszkedni. Az OTI mai adminisztrációs rendszerét elhibá­zottnak tartja, az alkalmazottak biztosítása; — szerinte — sokkal előnyösebben volna ke­resztül vihető biztosító társaság, pl. az Elsó Magyar Általános Biztosító Társaság kereté­ben. Végül dr. Meixner Ernő főtitkár szó­lott. Hivatkozva az elmondottakra, expozé­szerű beszédében mutatott rá az utakra és mó­dokra, amelyekkel az ipar és kereskedelem aggasztó sorsán segíthető volna. Mint a ka­mara főtitkára, kötelességének ismeri, hogy az elhangzott panaszokat felterjesztendő me­morandumában hűségesen tolmácsolja a kor­mány előtt, javaslatokat fog tenni, amelyek alkalmasak volnának arra, hogy a tönk szélén álló iparos- és kereskedő-osztályra jobb napok virradjanak. A főtitkár megnyilatkozásai igen jó benyomást tettek az ipari és kereskedelmi élet jelenlevő képviselőire. Wittmann Ignác megköszönve a tanul­ságos felszólalásokat, az összejövetelt 5 óra tájban bezárta. Szerény ozsonna elfogyasztása után a vendégek kirobogtak az állomásra s a 6.9 órai személyvonattal visszautaztak Győrbe. Kár, hogy az összejövetelen nagyobb nyilvánosság nem vehetett részt. Naplótöredék. Páris. — Párisi gyarmatügyi kiállítás. Páris, 1930 szept. 20. Más itt minden, mint a világ bármelyik nagy városában. — Nem a Baedeckerek Párisát gondolom, a Louvre-t, a Palais Royal-t, az Acre de Triomphe-ot, nem is a Notre Dame-ot, sem a Madeleine-t? én az igazi Párist gon­dolom, a maga nagyságával és mégis közvetlen­ségével. Itt valahogy más a levegő is, vidám és jókedvű minden. Ezt sehol sem tudták eddig elérni és talán nem is fogják. A természetes­ség, ez a jellegzetes francia jótulajdonság, te­szi olyan vonzóvá. Könnyű volna erre válaszul adni azt, hogy ami mesterkélt, az mind francia és párisi. Lehet, sőt majdnem biztos, hogy nem tudnám tökéletesen megcáfolni ezt az állítást,, de én nem azokra a dolgokra gondolok, amik nálunk és máshol mint párisi szenzációk szere­hliAilalAmiiü Moóri édes csemege-bor (hölgyek kedvence) 1 liter 1-40. tljegyzesre, lakodalomra, pasziiara: Kitün ö zamatu félédes asztali bor 1mer 90 miéi-. Tiszta törköly gyümölcs-felöntéshez 1 liter 2'50 P, a legkisebb mennyiségtől kezdve, kimérve is kapható Nagy Vilmos utóda Nagy Zoltán bor, sör, pálinka szaküzletében Pápa, Győri űf 10.

Next

/
Thumbnails
Contents