Pápai Hírlap – XXVIII. évfolyam – 1931.

1931-10-24 / 43. szám

Tek. Főiskolai Könyvtár Ref. Főiskola. DE1N SZOMBATON Helyben. Előfizetési ár negyeoetfu.. * Telefon 131. szám. i főszerkesztő: 5 ENDRE, Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A nemzetközi büntető jog szempontjából vitás lehet az a kérdés, hogy a biatorbágyi merénylő felett melyik bíróságnak kell először törvényt ülnie. Az emberi igazság szempontjából azonban minden kétségen kivül ott kell őt először felelősségre vonni, ahol a legnagyobb pusztítást vitt végbe minden emberi fantáziát meghaladó bestialitása. Tehát hazánkban, amely még azzal a szomorú jogcímmel is rendelkezik, hogy állami kötelékébe tartozik a gonosztevő. Amikor ő maga vállal bizonyos kisebb jelentőségű osztrák földön elkövetett merényleteket, akkor ezáltal is csak menekülni próbál ideiglenesen legalább a nálunk reá váró halálos büntetés elől. Ebben a borzalmasan gyászos bűnügyben a legszomorubbnak egyébként azt tartjuk, hogy politikai szempontok is szerepet játszhatnak a tett és a tettes megítélésénél. Az osztrák sajtónak ugyanaz a része, amely a biatorbágyi merényletről az első napokban nem átallotta azt irni, hogy ott nem robbanás történt, hanem a viadukt volt rosszul megépítve és az szakadt le, ugyanazok a lapok, amelyek egy névcserére támaszkodva ellenforradalmi különítményesnek akarták megtenni Matuskát, vitatják persze legjobban, hogy a bűnös elsősorban osztrák ítélőszék elé tartozik. Hogy dől el a jogászok harca, ma még nem tudhatni. Annyi bizonyos, hogy az emberiség köznyugalmát nem nagyon emelhetné az a tudat, hogy életben van, talán rabkórházi koszton él az, aki ártatlan embereket egy szemrebbenés nélkül tömegben volt képes legyilkolni, s aki még a börtönben ülve is gyilkol, mert miatta van az országban statárium, s miatta kell — keserű, de elkerülhetetlen szükség gyanánt —• detektivregényektől megkótyagosodott bankrablókat bitóra húzni. 12 százalékban állapították meg a bankkamatlábat. Az adósok védelméről szóló rendeletet, amely a hitelügyi kérdéseket szabályozza, szombaton közölte a hivatalos lap, melynek rendelkezései nyomban életbe is léptek. A rendelet értelmében az október 16-ika előtt lejárt, de még fennálló kamatkövetelést bírói úton csak a tökének évi nyolc százalékáig lehet érvényesíteni, ha pedig az adós kártérítéssel is tartozik a hitelezőnek, ezt a követelést birói úton csak a tökének évi 12 százalékáig lehet érvényesíteni. Ez a rendelkezés akkor is fennáll, ha a magasabb százalékú kamat, vagy kártérítési követelés jelzáloggal vagy más biztosítékkal van biztosítva. Az adós a már kifizetett kamatot nem követelheti vissza, sem a tőketörlesztésbe nem tudhatja be. Az október 17-ike után lejáró kamatkövetelést birói úton csak a tökének 12 százalékáig lehet érvényesíteni. Az adós a tőke törlesztésébe tudhatja be azt az összeget, amit kamat cimén 12 százalékon túl teljesített. Amennyiben tőketartozás már nem áll fenn, a 12 százalékos kamaton felül fizetett összeget visszakövetelheti. Ha a közgazdasági és pénzügyi viszonyok úgy alakulnának a jövőben, hogy a kamatnak a rendeletben meghatározott mértéke a megváltozott viszonyoknak nem felel meg, az Országos Hitelügyi Tanács állapítja meg a birói úton érvényesíthető kamat legmagasabb értékét. A Hitelügyi Tanács megállapíthatja a pénzintézeteknél elhelyezett betétek kamatának kamatlábát is. A birói úton érvényesíthető legmagasabb mértéket meghaladó kamatkövetelés teljesítésére a biróság nem kötelezhet, végrehajtást el nem rendelhet és az ily kamatkövetelés biztosítására ^ jelzálogjog bekebelezését sem rendelheti el. Közjegyző nem vehet fel olyan közokiratot, amelyben magasabb kamatot kötnek ki, mint amennyi az okirat felvételének időpontjában birói úton érvényesíthető legmagasabb kamat. Ellenkező esetben nincs ereje a közokiratnak. Ha a kölcsönszerződésben a kölcsönvevő a felvett összegnél nagyobb összeg visszafizetésére kötelezte magát, a biróság csak a valóban felvett tőkeösszeget állapítja meg. Annak a kiszámításában, hogy a kamat a tőkének hány százaléka, nemcsak ezt kell számításba venni, amit kifejezetten kamatként jelöltek meg, hanem mindenféle melléktartozási is, amelynek fizetésére az adós a tőkén felül kötelezettséget vállalt; különösen számításba kell venni a kötbért, üzletdíjat, folyósítási-, forgalmi-jutalékot, folyószámlaköltséget és bármely más néven nevezett melléktartozást is. Ha valamely pénzintézet a 8 és 12 százalékos kamattartozásokat ismételten megszegte, megfigyelés alá veszik. Ha megállapítják, hogy a pénzintézet vagyoni helyzete és jövedelmezősége olyan, hogy működése nem tartható fenn, a Hitelügyi Tanács elrendelheti az illető pénzintézet kétiyszerfeiszámolására vonatkozó eljárás megindítását, hacsak a pénzintézet közgyűlése nem határozza el más pénzintézettel való egyesülését, vagy önkéntes felszámolását. Amennyiben a cselekmény súlyosabb kihágást képez, két hónapig terjedhető elzárással bünieti ezt az illetékes járásbíróság. Bejegyzett kereskedőknek kölcsönös kereskedelmi ügyletekből erédő követeléseire a kamatláb magasságát korlátozó rendelkezések nem terjednek ki. Az iparkamara elnöksége Pápán. A győri kereskedelmi és iparkamara elnöksége: Morvay István elnök, Nagy Dániel alelnök dr. Meixner Ernő főtitkár és Szalczer L. Lipót iparkamarai beltag társaságában csütörtökön délután átrándult Pápára — részben, hogy az itteni ipari és kereskedelmi érdekeltségeknek bemutatkozzon, részben, hogy a helybeli iparosok és kereskedők helyzetéről, kívánalmairól személyes meggyőződést szerezzen. A házigazda szerepét a Lloyd-Társulat töltötte be, ennek nagytermében fogadta Wittmann Ignác elnök üdvözlő szavakkal a vendégeket, amire Morvay elnök válaszolt. Majd Böhm Samu, az összejövetel rendezője emelte ki annak jelentőségét, hogy az iparkamara közvetlen tapasztalatból igyekezik megismerni az iparosság és a kereskedők helyzetét. Sajnos, hogy ez a tapasztalat csak szomorú lehet, mert az ipar és kereskedelem még soha ilyen megpróbáltatásoknak nem volt kitéve, mint jelenleg. Kéri a kamarát, hogy tekintélyének teljes súlyával hasson oda, hogy az iparosság és kereskedők elviselhetetlen terhei mielőbb könnyíttessenek, mert máskülönben csak pusztulás vár ezekre az értékes, nemzetifenntartó elemekre. Dr. Meixner Ernő főtitkár mintegy a beszédre válaszolva kijelentette, hogy az iparosság és kereskedők érdekében memorandumot készül a kamara felterjeszteni a kormányhoz, s átjövetelüknek ép az volt a célja, hogy ehhez a memorandumhoz adatokat szerezzen., Schneider Géza ipartestületi elnök az OTI elviselhetetlen terheiről és a közüzemek káros konkurrenciájárói beszélt. — Rapoch Vilmos nagy hatást keltő felszólalásában a kereskedelem sivár helyzetét vázolta sötét színekkel. — Fischer Gyula a külkereskede-' lem fontosságát méltatta, Sas József pedig arra hivta fel a figyelmet, hogy szomszédainkkal békés kereskedelmi szerződések köttessenek. — Grünberg Mór az iparosság pusztulására mutatott rá, amelyhez leverő adatokkal szolgált Toch Henrik is. — Dr. Tenzlin-< ger József polgármester a város ügyeinek támogatását kérte a kamarától. — Dr. Fürst Sándor, a Leszámítoló és Közgazdasági Bank elnöke azt a csapás-számba menő hatást ismertette, amelyet a bankzárlat a pénzintézetekre gyakorolt, amelyek még most sem tudtak a rendes kerékvágásba beleilleszkedni. Az OTI mai adminisztrációs rendszerét elhibázottnak tartja, az alkalmazottak biztosítása; — szerinte — sokkal előnyösebben volna keresztül vihető biztosító társaság, pl. az Elsó Magyar Általános Biztosító Társaság keretében. Végül dr. Meixner Ernő főtitkár szólott. Hivatkozva az elmondottakra, expozészerű beszédében mutatott rá az utakra és módokra, amelyekkel az ipar és kereskedelem aggasztó sorsán segíthető volna. Mint a kamara főtitkára, kötelességének ismeri, hogy az elhangzott panaszokat felterjesztendő memorandumában hűségesen tolmácsolja a kormány előtt, javaslatokat fog tenni, amelyek alkalmasak volnának arra, hogy a tönk szélén álló iparos- és kereskedő-osztályra jobb napok virradjanak. A főtitkár megnyilatkozásai igen jó benyomást tettek az ipari és kereskedelmi élet jelenlevő képviselőire. Wittmann Ignác megköszönve a tanulságos felszólalásokat, az összejövetelt 5 óra tájban bezárta. Szerény ozsonna elfogyasztása után a vendégek kirobogtak az állomásra s a 6.9 órai személyvonattal visszautaztak Győrbe. Kár, hogy az összejövetelen nagyobb nyilvánosság nem vehetett részt. Naplótöredék. Páris. — Párisi gyarmatügyi kiállítás. Páris, 1930 szept. 20. Más itt minden, mint a világ bármelyik nagy városában. — Nem a Baedeckerek Párisát gondolom, a Louvre-t, a Palais Royal-t, az Acre de Triomphe-ot, nem is a Notre Dame-ot, sem a Madeleine-t? én az igazi Párist gondolom, a maga nagyságával és mégis közvetlenségével. Itt valahogy más a levegő is, vidám és jókedvű minden. Ezt sehol sem tudták eddig elérni és talán nem is fogják. A természetesség, ez a jellegzetes francia jótulajdonság, teszi olyan vonzóvá. Könnyű volna erre válaszul adni azt, hogy ami mesterkélt, az mind francia és párisi. Lehet, sőt majdnem biztos, hogy nem tudnám tökéletesen megcáfolni ezt az állítást,, de én nem azokra a dolgokra gondolok, amik nálunk és máshol mint párisi szenzációk szerehliAilalAmiiü Moóri édes csemege-bor (hölgyek kedvence) 1 liter 1-40. tljegyzesre, lakodalomra, pasziiara: Kitün

ö zamatu félédes asztali bor 1mer 90 miéi-. Tiszta törköly gyümölcs-felöntéshez 1 liter 2'50 P, a legkisebb mennyiségtől kezdve, kimérve is kapható Nagy Vilmos utóda Nagy Zoltán bor, sör, pálinka szaküzletében Pápa, Győri űf 10.