Pápai Hírlap – XXVIII. évfolyam – 1931.

1931-10-24 / 43. szám

Lőwy bútor nélkül Győr, Gr. Tisza I. tér 5. pelnek, én azt a természetben rejlő könnyedséget, gondatlanságot, közvetlenséget és szívességet akarom kidomborítani, ami első pillanatban szemébe ötlik annak, aki itt az élet Párisát és nem az emlékek és emlékmüvek óriási múzeumát nézi. Hiszen nem lehet teljesen kikapcsolni azt az ösztönös csodálatot, amit mindenki érez, aki ide jön és valamennyire is ismeri a történelmet, de egészen őszintén szólva, ez a Páris nagyon messze van már attól a régi várostól, ahol a legnagyobb forradalom zajlott le, ahol a legnagyobb császárok egyike uralkodott. A hármas jelszó annyira belerögződött már az emberekbe, hogy nincs az a hatalom, ami csak egyiket is belőle elvehetné; de éppen ez az indító oka és végső eredője annak, hogy Párisban az emberek egészen mások, mint bárhol. Az élet itt jobban lüktet: a meleg melegebb ; a hideg jobban csíp: a szem többet lát; az agy termékenyebben dolgozik; a toll fáradhatlanabb; Ebbe a forgatagba bele kell szédülni, hogy megértse az ember, hogy mi az a párisi élet, amiről számtalan könyvet írtak és amiről örökké irni lehet, mert mindig van benne valami meglepő, valami újszerű, ami sohasem válhat unalmassá. Itt mindig van valami, amit transparensek sikoltanak bele az ezer és ezer fényes lámpájú széles utakra; itt mindig van a reflektoroknak tárgyuk, amit megvilágítsanak; itt mindig van, amit az újságok Írjanak; itt mindig van fény, gazdagság, fény, pompa, zene, vidámság; itt minden van: ez Páris. * * * Páris, 1931 szept. 21. Nem ez az első gyarmati kiállítás Franciaországban, mert ebben a tekintetben megelőzte Párist Marseille, amely kiállításnak szintén nagy sikere volt. Marseille, Bordeaux-val együtt Franciaország kapuja a gyarmatok számára. De ez a mostani kiállítás: ez egy apotheozis. A francia erő és hatalom megtestesülése, amely úgyszólván a világ minden tájára elér. Valahogyan önkéntelenül kell, hogy érezze az ember ennek a nemzetnek a tettrekészségét, a nyugtalan szellemét, az erőkifejtését. A kiállítás a Bois de Vincennes-ben van, amely hely a lehető legalkalmasabb erre a célra. Nagysága nyugat-keleti irányban kb. 1200 méter, észak-déli irányban 900 méter. Ezek, természetesen, nem egészen pontos adatok. Mint érdekességet jegyzem meg, hogy Páris körülbelül százszor ekkora. A kiállítás közepén van a Lac Daumesznil, amely egy kis szigetet, a „Bagdad" szigetet veszi körül. Itt is el lehet mondani — annak a mondásnak a mintájára, hogy minden út Rómába vezet — itt minden út a kiállításhoz vezet. A kiállításnak 13 kapuja van; két földalatti állomása: a Porté de Charenton és a Porté Dorée. A villamosok, autobus-ok, Metro-k óránként 100.000 embert képesek kiszállítani, illetve visszahozni. Magában a parkban is vannak autóbusz járatok, külön erre a célra épített villamos vasutak. Egész röviden tekintsük végig a kiállítást, csak a főbb épületeket érintve. A főkapun belépve, szembe találja az ember magát a tudakozódó irodával, amely amerikai méretű épület. A magassága 37 méter; ugyancsak itt van egy mozi 1500 ember számára. Az irodától balra Madagascar pavillonja. Belől madagascari tájak, festői alakokkal, állandóan változó világításban. Utánna Somalis, Francia India. Mellette katholikus és protestáns missiók templomai. Óceánia, Tahiti, Uj Caledonia, Martinique, Ile de la Reunion, Goadeoloupe. És most érünk el a kiállítás fénypontjához, amelyhez hasonlót kiállításon még soha nem mutattak, ez: az Angkor-i templom. Egész Páris tele van a képével; minden levelezőlapon, a hölgyek melltűin, mindenütt ezt a csodálatos, titokzatos templomot lehet látni, úgy, amint áll Angkor-ban, évszázadok óta, komoran, fenségesen. Ez a templom — a legapróbb részletekig — pontos mása az Indo-Chinaí angkori templomnak. És ez a művészet olyan idegen, olyan nagyszerű. Hihetetlenül diszes tornyok, mindenféle faragvánnyal és mégis oly tömör az egész. Ez a pogány templom, ez felér az Istenhez és nem kell nagy fantázia hozzá, beleképzelni a hívőket, akik ott imádkoznak árkádjai alatt. És most itt van Párisban, a világ fővárosában; épen úgy áll, mint messze Indo-Chinában, de itt a kíváncsiak ezreit fogadja magába; zaj és lárma belül, kivül. Mennyivel szebb lehet ott! De épen úgy áll, olyan nyugodtan, hidegen, nagyszerűen. Ennek a jegyében folyik minden ; ez uralja az egész kiállítást, mindenünnen lehet látni; de különösen szép este, amikor az egész ki van világítva. Olyan felejthetetlen az egész, olyan szép, mint egy álom, de olyan idegen itt és talán árva. Nehezen lehet elhagyni, de tovább kell menni. Tonkin, Cochinchina, Kelet-Afrika, Marocco, Tunis, Algír, Togo Camerun, Belga Congo. Nem lehet minden gyarmatot egyenkint felsorolni. Vannak olasz, holland, portugall, dán és amerikai gyarmatok is képviselve. Ezektől nem messze van az állatkert, amelyről semmi különöset nem lehet mondani. Ellenben talán kétszer akkora, mint a kiállítás gyarmati része, a szórakozó-helyek, kávéházak, teaházak negyede! Itt azután mindenféle elképzelhető szórakozás megvan, a tenyérjóslástól kezdve a török és hindu színházig. Az előbb említett Bagdad szigeten csakis ilyen van. Mindjárt a sziget bejáratánál van egy parányi magyar pavillon, csuha kézimunka, leginkább matyó és úgy van hirdetve, mint Kelet Európa művészi alkotásai. De természetesen nincsen elég exponált helyen, amint az az idegenben levő magyar dolgoknak általános hibája és a másik hibája is megvan, hogy tul drága. Ez az, ami minden magyar dolognak nyakát szegi külföldön. Hogy m^g végül megemlítsem: senkisem beszélt, természetesen, az elárusítók közül magyarul. Végeredményben le lehet szögezni, hogy az egész kiállítás feltétlenül nagyszerű és egyedül álló a maga nemében és talán évtizedekig kell várni egy ilyen alkalomra, hogy az ember ehhez hasonlót láthasson. Ebben van a magyarázata annak, hogy annyi az idegen, hogy ott francia szót csak véletlenül lehet hallani. A világ összes nemzete itt adott egymásnak találkozót; van néhány magyar is, de nagyon kevés. Jó volna ebből a szédületes idegen-forgalomból hozzánk is elvinni valamit. De ahhoz mi magyarok nem értünk, hogyan mutassunk valamit az értékeinkből és ez az oka, hogy olyan kétségbeejtően keveset tud a világ Magyarországról. Konkoly Thege Balázs. ÚJDONSÁGOK. — Dr. Kende Ádám ünneplése. Mult vasárnap 12 órára a városháza nagyterme alig volt képes befogadni a tisztelőknek és jóbarátoknak azt a sokaságát, amely oda egybegyűlt, hogy tanuja legyen, midőn a város egyik legérdemesebb polgárának, dr. Kende Ádám ügyvédnek átnyújtják a kormányfőtanácsosi kineveztetéséről szóló legfelsőbb kéziratot. Az ünnepet dr. Antal Géza püspök, a Pápai Hitelbank elnöke nyitotta meg, aki vitéz Draskóczy Istvánt, Marton Ignácot, Szabadhegyi Elemért és dr. Weltner Sándort kérte fel, hogy dr. Kendét és a kitüntetés átadására körünkbe érkezett dr. Kenessey Pongrác főispánt a terembe hívják. Megjelenésüket lelkes taps köszöntötte. Dr. Antal püspök üdvözlő szavai után dr. Kenessey főispán adta át a kormányzói kitüntetést. Mindig örömmel jön Pápára, úgymond, ahova erős vonzalom fűzi s melynek érdekeit mindig teljes erővel kívánja munkálni. Különös örömére szolgál, hogy újból egy olyan férfiú kitüntetését hozhatta meg, akit köztisztelet környez s aki a maga nagy munkásságával arra méltán rászolgált. Az üdvözlések során elsőnek dr. Antal püspök méltatta az ünnepeltnek a Pápai Hitelbank felvirágoztatása terén szerFiiggöny és ágyterítő anyagok, perzsa, smyrna és keliinaiiyagok, gobelinek, csipkék mélyen leszállított áron GOTTLIEB JENŐNÉ kézimunkaüzletében, Fő-utca 23. Előnyomtatási árak jelentékenyen leszállítva. zett érdemeit, különösen kiemelve szívbeli jóságát, mellyel a bank hivatalnokainak ügyét mindig felkarolta. Dr. Tenzlinger József polgármester megemlítve, hogy dr. Kendének a városi ügyekben kifejtett tevékenységéről már a képviselőtestület közgyűlésében megemlékezett, most az igazi úri embert, a társadalmi mozgalmak egyik vezetőjét, az ügyvédi kar kamarai kiküldöttjét, a zsidó hitközségi béke megteremtőjét, a tűzoltótestület tevékeny alelnökét méltatta üdvözlésében. Dr. Kövi Árisztid, a Magyar Általános Hitelbank igazgatója — néhai dr. Kövi József járásorvos fia — a legnagyobb elismeréssel emlékezett meg dr. Kendének abbeli érdemeiről, melyekkel a fő-. városi és pápai intézet kapcsolatait megte^ remtette. Karlovitz Adolf a pápai egységespárt és a Pápai Takarékpénztár nevében köszöntötte az ünnepeltet. Ezekre az üdvözlésekre dr. Kende Ádám egy formailag és tartalmilag egyaránt gyönyörű beszédben válaszolt. Mélységes meghatottsággal állapította meg, hogy ha így méltatják az ő sokirányú munkásságát, akkor talán valóban teljesítette kötelességeit, akkor világos, hogy soha nem a közből, de mindig a közért élt. Majd hajlottabb korára utalva — igazán fiatalos szellemet lehelő beszédében — a fiatalokhoz fordult, hogy önzetlen munkát folytassanak a város és a haza érdekében. Köszönetet mondva a szónokoknak s a megjelenteknek, kérte a főispánt, hogy alattvalói hódolatát tolmájcsolja az államfőnél. Mély gondolatokban gazdag és általános tetszést aratott beszéde után percekig ünnepelték őt. Ezután dr. Antal Géza a polgári munkát és a hazafiasságot aposztrofáló szárnyaló szavakkal zárta be a lélekemelő ünnepet. — 1/

22-\íov dr. Kende Ádám a főispán tiszteletére ebédet adott a Kaszinóban, melyen dr. Pongrácz József és dr. Tenzlinger József mondottak lelkes tetszést keltő felköszöntőt. — Dr. Németh Károly főispán f Győr városában s az egyesített vármegyében, de városunkban is, hol többször megfordult s számos tisztelője és barátja él, őszinte részvétet keltett dr. Németh Károly főispánnak e hó 20-án 64 éves korában történt elhunyta. A megboldogult évtizedeken át vezető szerepet vitt a győri társadalmi és politikai életben, a háború előtt a péri kerület Tisza-párti képviselője, a háború után egy izben Győr város országgyűlési képviselője, majd Darányi Kálmán államtitkári kineveztetése óta főispánja, elnöke a Győri Első Takarékpénztárnak, a Kaszinónak s Győr több fontos intézményének. Elhunytát egyetlen fia, Andor, gyászolja, feleségét fél év előtt vesztette el tragikus módon. Hűlt tetemeit a győri bencés templomban Fetser Antal megyéspüspök által történt beszentelés után nagy részvét mellett helyezték örök pihenőre a töltésfalvai családi sírboltba. — A Jókai-kör megnyitója. A pápai Jókai-kör folyó' hó 25-én, vasárnap délután 6 órakor a nőnevelő-intézet dísztermében tartja meg évi rendes közgyűlését és ezt nyomban követőleg idei első előadó-ülését. A közgyűlés tárgysora: 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés. 3. Pénztárnoki jelentés. 4. Tisztújítás. Az előadóülés műsora: 1. Petőfi és Jókai. Költemény, irta és előadja dr. Kőrös Endre. 2. Huber: Nemzeti zászló, énekli a Kárpát-dalkör Hatvani Lajos vezényletével. 3. Kazinczy Ferenc emlékezete. Előadja dr. Szabadi Béla. 4. Mendelssohn : Rondo capriccioso. Zongorán előadja Herrmann Ancsi. — A közgyűlésre és előadóülésre a Kör összes tagjait — pontos megjelenésüket kérve — tisztelettel meghívja a Kör elnöksége.