Pápai Hírlap – XXVIII. évfolyam – 1931.

1931-10-17 / 42. szám

H

e\yben Kiadóhivatal: Pet6fi-atca 13. szám, főiskolai nyomda. Hinietések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Laptulajdonos főszerkesztő: dr. KÖRÖS ENDRE A Népszövetség részéről Magyarország pénzügyi és gazdasági helyzetének megvizsgálására kiküldött szakférfiak munkájukat megkezdték és nap-nap után gyűjtik az adatokat, amelyekből tiszta képet lehet, nyerni. Már az a tény egymaga, hogy a magyar kormány teljes nyíltsággal akarja a külföld előtt feltárni országunk pénzügyi és gazdasági helyzetét, a Népszövetség legutóbbi ülésezésén igen jó hatással volt és ezt a kedvező hatást kimélyítették Walkó külügyminiszternek személyes tárgyalásai a Népszövetség pénzügyi szakértőivel. A Népszövetség szívesen eleget tett annak a meghívásnak, hogy legkitűnőbb gazdaságpolitikusaival vizsgáltassa meg országunk helyzetét és hogy ekként bepillantást nyerjen viszonyainkba. Túlságosan vérmes reményeket a népszövetségi szakértők mostani munkájához fűzni nem lehet. A világválság jelenleg tetőfokára érkezett el és a nagy hitelező államok, Amerika, Franciaország és Anglia el vannak foglalva a maguk bajával és főként azzal, hogy a német birodalom felől fenyegető gazdasági és politikai katasztrófát elhárítsák. Nem lehet józanul arra számítani, hogy ezekben a napokban a nagyhatalmak reá érjenek a kis Magyarország külön baján gyorsan segíteni. De ha nem is várhatunk néhány héten belül külföldről újabb hitelsegítséget, azt mégis elérjük, a népszövetségi szakértők őszinte és alapos tájékoztatásával, hogy itt a helyszínén a külföld megbízottjai meggyőződhetnek a magyar kormány, a magyar gazdasági élet és az egész magyar nép elszántságáról és becsületes komolyságáról. De tudomást szereznek egyúttal arról, hogy a pillanatnyi bajok ellenére is egy dolgos nép a maga munkájával megóvta magát a bajok tengerében való elmerüléstől és kötelességeit becsületesen és a legnagyobb erőfeszítésekkel teljesítette, csak úgy, mint maga az állam a külfölddel szemben elvállalt súlyos kötelezettségeit. Nem kerülheti el a nemzetközi szakértők figyelmét az sem, hogy az ország eladósodása egyáltalán nem végzetesen súlyos, mert a nemzeti vagyon és a nemzeti jövödelem arányában úgy az államot, valamint a magángazdaságot kevesebb adósság terheli, mint egyebütt. Különösen a magyar földvagyon nyújt még bőséges fedezetet további hitelekre és a magyar házvagyon és értékének csak egy kis töredéke erejéig van megterhelve. Az államadóssági szolgálat egész állami szükségletünknek csak hat-hét százalékát veszi igénybe és mindezek szerint úgy az államkölcsönökre, valamint a magángazdaság hiteleire még nagy szabad jövedelmi források nyújtanak fedezetet. Mindezt a kétszerkettő bizonyságával fogják megállapítani a külföldi szakértők és ezért az általuk készítendő helyzetkép nem lehet túlságosan fekete. JCiváló finom badacsonyi rizling literenként 1-20 pengőért kapható JfUtijus somlói uti korcsmájában. Városi közgyűlés. — 1931 október 10. — Az egyházak és tanintézetek segélyügye. 50%-os pótadó 1932-re. Pápa város képviselőtestülete folyó hó 10-én, szombaton d. u. 3 órakor tartott közgyűlésében tárgyalta a város jövő évi költségvetési előirányzatát. A közgyűlés iránt nem nyilvánult meg olyan érdeklődés, mint az hasonló fontos esetben méltán elvárható volna. A választott és virilis tagoknak csupán fele, vagyis 30 vett részt a tanácskozásban. A szavazásoknál elért 40-es számból kb. 10 tisztviselői szavazat volt. A gyűlés lefolyásáról a következőkben számolunk be. A közgyűlésen dr. Tenzlinger József polgármester elnökölt, aki bejelentette, hogy a törvényhatósági közgyűlés jóváhagyta a város abbeli határozatát, mellyel a Tókert városban létesítendő gyalogjárók és felszíni csatornák létesítésére 40.000 P kölcsön felvételét határozta el. Sajnos, a kölcsön felvételét az azóta beállott gazdasági helyzet meghiúsította. Mindazonáltal dr. Kőrös Endre mult közgyülésbeli interpellációjának megfelelően intézkedett az iránt, hogy az utcakeresztezések salakkal, illetve kaviccsal feltöltessenek. A költségek a járdajavítási tételből annál is inkább fedezhetők, mert az egész Kossuth-t tea új aszfaltgyalogjárójának költsége a koc *sít aszfaltozási költségével együtt amortizáltatik, s így e tételnél a szükséges fedezet rendelkezésre áll. A bejelentést általános helyesléssel fogadták. A költségvetés tárgyalása. Ezután áttértek a rendes közgyűlés egyetlen tárgyára, az 1932. évi költségvetés tárgyalására. A költségvetést magát litografált példányokban már két héttel ezelőtt kikézbesítették a városatyáknak. Polgármester sajnálattal jelentette, hogy a pénzügyi bizottság előadója, dr. Sulyok Dezső, tisztéről, a bizottságnak nézetével ellenkező határozata miatt lemondott, s így a költségvetést Schlosser Ernő főszámvevő referálja. Ezután a főszámvevő általánosságban ismertette a költségvetést, mely 159.903 P fedezetlen hiányt tüntet fel, ami 50°/

0-os pótadóval volna fedezhető, s ez esetben a költségvetés 2100 P felesleget tüntet fel. A költségvetés első csoportjain hamar túlestek, csupán a tűzrendészet tételénél szólalt fel dr. Fehér Dezső, szabályrendelet készítését javasolván oly célból, hogy a tüzrendészeti költségekhez a fatelepek és gyárak, mint jobban érdekeltek, nagyobb mértékben járuljanak hozzá. Egyházak és tanintézetek segélyügye. A közművelődési csoportra térvén át, a főszámvevő ismertette az egyházi segélyek és a tanintézetek segélyeinek ügyét. A takarékossági bizottság az egyházaknak elemi iskolai célokra adott segélyét 32.000 P-ről 20.000 P-re csökkentette le. A négy nagy tanintézet összesen 13.200 P segélyét pedig 6600 P-re redukálta. Ezzel szemben a pénzügyi bizottság újabb javaslata alapján az állandó választmány az egyházaknak 20.000 P-ős segély helyett 26:000 P-őt, az iskoláknak 6600 P helyett 9900 P-őt hozott javaslatba. Fedezetül pedig, mivel a pótadót 50°/

0-nál többre emelni nem kívánta, 1932 július 1-től kezdve a villanyáram fél fillér emelését hozták javaslatba. Tekintettel arra azonban, hogy a tisztviselői fizetések csökkentése csak az első félévre van a költségvetésbe beállítva, mig a második félévre a fizetések régi összegükben vétettek fel, viszont egész bizonyosra vehető, hogy a fizetéscsökkentést a minisztérium az év II. felére is elrendeli, az áramdíjfelemelésre nem kerülhet sor, mert a lecsökkentett fizetések a szóban levő segélyekre a szükséges fedezetet megadják. Az ügyhöz elsőnek Németh József apátplébános szólt hozzá, aki kifejtette, hogy az egyházak tulajdonképen a teljes összegük segélyre reflektálnak, azt nem nélkülözhetik, mindazonáltal a pénzügyi bizottság utóbbi javaslatát abban a biztos reményben fogadja el, hogy ha a gazdasági viszonyok javulnak, ismét az eredeti összeg lesz felvehető. Ezt annál is inkább biztosra veszi, mert a város csak kötelességét teljesíti e segélyek megadásával, hisz az elemi oktatás összes terheit nálunk a község helyett az egyházak viselik. Dr. Hoffner Sándor szerint ez ügyben a takarékossági bizottság javaslatának az egyik előző közgyűlésben történt elfogadása után a szervezeti szabályzat értelmében újból nem dönthetünk. A dolog érdemi részére áttérve hangsúlyozza, hogy az egész vonalon történt lecsökkentések után is a bevételi rész labilitása miatt félteni kell a költségvetés egyensúlyát. A szünetelő mozi miatt is külön terhek fenyegetik a várost. (Löténé társtulajdonos követelése.) Az egyházak, ha kisebb segélyt is kapnak, saját körükben eszközölt takarékossággal azt pótolhatják. Dr. Fehér Dezső a felekezeteket és az iskolákat a város szerves alkotó részeinek tartja, a segélyelvonás a város élő szervezetének elsorvadását jelentené. Nézete szerint a költségvetést megállapító rendes közgyűlés a takarékossági bizottság javaslatától eltérőleg is határozhat még akkor is, ha ama határozat meghozatala óta három hónap nem is telt el. A fedezet kérdésére áttérve, utal arra, hogy a villanyáram emelésére nem kerülhet a sor, a tisztviselői fizetéscsökkentéseket tulajdonképen egész évre is beállíthatta volna a város a költségvetésébe. Dr. Sulyok Dezső szerint a város a múltban látszatköltségvetésekkel dolgozott és rossz volt a gazdálkodása, mert a nagy beruházások költségei terhekként ma is fennállanak. Ha a város és a hitközségek helyzetét összehasonlítja, úgy véli, még mindig a hitközségek vannak kedvezőbb helyzetben. Csak ezeknek sem szabad költségvetéseiket túlméretezniök és felesleges beruházásokat eszközölni. Arra az esetre, ha a villanyáram fél filléres emelését elfogadnák, ő már január 1-től felemelné az áramdíjat, s a többletet a Tókert város egy utcájának rendezésére fordítaná. Fischer Gyula szerint villanyáram emelésével többletet elérni nem lehet, az éppen ellenkező hatást szülne. Böhm Samu az ipar és kereskedelem súlyos helyzetét ecseteli, ami miatt a városnak nem áll módjában a felekezeteknek és tanintézeteknek, melyek a városnál jobb helyzetben vannak, adományokat adni. Dr. Pongrácz József közli a képviselőtestülettel, hogy a főiskola másfél [milliónyi vagyonát vesztette el és a segélyt nem nélkülözheti. Dr. Kőrös Endre szerint épen az ipar és kereskedelem érdeke a segélyek fenntartása, amely lehetővé teszi, hogy annak a négy tanintézetnek növendéklétszáma fennmaradjon, melyek elsősorban adják a város forgalmát. A felekezeti segélyekkel úgy áll a dolog, hogy azok elvonásával nem járunk el a város érdekében, mert a város érdeke ugyanaz, mint a város lakosságának érdeke. A város lakossága pedig az elvont segélyeket hitközségi adók alakjában mégis befizetni volna kénytelen. A hitközségi adók emelése pedig még aggályosabb, mintha ugyanazon összegeket továbbra is beillesztjük a város költségvetésébe. Személyes kérdésben, zárószó jogán. A másfél óránál tovább tartó vita után még többen szóltak személyes kérdésben és