Pápai Hírlap – XXVIII. évfolyam – 1931.

1931-06-13 / 24. szám

ENIK MINDEN SZÓMBAT O N -i^o. Egyes szám ára 20 fillér. "ín 131. Bzám. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. rít reméltük, hogy a pápai választás .úttal egyhangúlag fog végbemenni és ámbár e percben választókerületünknek nem egy, de négy képviselőjelöltje van, változatlanul ezt reméljük ma is. Az az érzésünk van ugyanis, hogy ha egyéni ambíciók erősen érvényesülni is szeretnének, s ha vannak pártok is, melyek a képviselőválasztás alkalmát, ha egyébre nem, hát propaganda-célokra óhajtják felhasználni, a választóközönség nagy többségében — függetlenül minden pártpolitikától — mégis felülkerekedik az a meggyőződés, hogy kár meddő küzdelmekkel feldúlni a város és vidéke nyugalmát, úrrá lesz az a józan belátás, amely minden pártpolitikától függetlenül egyedül a dolgozó polgárság és munkásság valódi közérdekét nézi és ez lehetővé fogja tenni mégis az egyhangú választást. Mindenki számot fog vetni azzal, hogy ez a választás hosszú időre, talán örökre megpecsételi városunk sorsát s minthogy városunk haladásával és fejlődésével a legszorosabb összefüggésben áll a környező falvak haladása és fejlődése is, városunkkal együtt eldönti a vidékét is. Kinos vergődések nyomasztó esztendei után íme végre egy segítő kar nyúlik felénk, ki meri magára venni a felelősséget, hogy azt lelkendező örömmel meg ne ragadja ? Ki meri vállalni a felelősséget azokért a végzetes következményekért, melyek reánk szakadnának akkor, ha oktalanul és szükségtelenül bármily szempontból ellentéteket akarnak szítani ott, ahol ilyen ellentétek tulajdonképen nincsenek és nem is lehetnek, hiszen e város minden polgára egyaránt dolgozó polgár? Ki merné ma rábízni az ország sorsának intézését másra, mint aki rátermettségét, s e téren ma ^zinte egyedülvalóságát tiz kemény esztendő alatt fényesen bebizonyította ? Ki merné ezt tenni ma, amikor egy világkrizis közepén létünk fönntartásáért kell gigászi harcunkat megvívni ? Ha valaha, akkor ma van szükség reá, hogy a nagy vezér mellett kipróbált államférfiunak, nemzetközi viszonylatban is számottevő egyénnek juttassuk mandátumunkat és szolgálva ezzel édes hazánk ügyét, segítsünk ugyanakkor önmagunkon is. Éppen ezért azt a reményt, amelynek műit heti számunkban kifejezést adtunk, ma is bizakodó hittel tápláljuk és rendületlenül hiszünk megvalósulásában. Ám ha mégis ennek az ellenkezője történnék, ha mégis harcnak kellene jönnie, akkor meg fogjuk vívni a harcot is, meg fogjuk vívni Bethlen István grófnak büszkén lengő lobogója alatt a fényes győzelem biztos hitével és reményével. Dr. Ángyán Béla. Ámbár mindazok előtt, akik az országos politikát figyelemmel kisérik, dr. Ángyán Béla, városunk egységespárti képviselőjelöltjének személyisége és az utolsó 10 év alatt kifejtett munkássága sokkal jobban ismeretes, semhogy a mi méltatásunkra rászorulna, mégis, hogy e város és választókerület egész közönsége előtt teljes világosan álljon képviselőjelöltünk eddigi pályafutása, a következőkben közöljük életrajzi adatait. Dr. Ángyán Béla olyan családból származott, melynek tagjai több generáción át jelentős tényezői voltak hazánk szellemi életének. A család veszprémmegyei származású s így őt e réven liegi kötelékek fűzik hozzánk. Már dédapja, Ángyán János, több tudományos munka, többek között is egy ismert neveléstan szerzőjeként feltűnt. Nagyapja, aki a megyénkbeli Szentistvánon református pap volt, szintén dolgozott tudományos téren, az Ángyán név legnagyobb hírnévre azonban édes apja, dr. Ángyán Béla, a budapesti egyetem orvosi fakultásának hírneves belgyógyászati professzora által emelkedett. Ángyán professzor, aki gimnáziumi tanulmányait, sőt két évi főiskolát is Pápán végzett, Kerkápoly professzor tanácsára lépett az orvosi pályára, amelyen mint gyakorló orvos és mint tudós, az egész ország közegészségi ügyére kiható áldásos működést fejtett ki. ő volt annak idején a koréra elleni védekezés kormánybiztosa, a háború alatt pedig a budapesti balpar ti kórházak igazgatója. Működésének emléke a hazai orvostudomány legszebb lapjaira tartozik. Fia, dr. Ángyán Béla igazságügyi államtitkár 1885-ben született Budapesten, középiskolai tanulmányait a pesti evangélikus gimnáziumban, egyetemi tanulmányait pedig a budapesti, berlini, lausefínei egyetemeken végezte, s jogi tanulmányai mellett a német, francia és angol nyelveket tökéletesen elsajátította. Joggyakorlatát részben a budapesti bíróságnál, részben Polónyi Géza irodájában szerezte meg és 1910-től kezdve önálló ügyvédi irodát nyitván, gyakorló ügyvédként működött és nevét széles körökben ismertté tette. A világháború kitörésekor mint tartalékos honvédhuszár hadnagy a pápai huszárezredhez vonult be és ezekkel együtt vett részt a gorodovi és satanovi csatában és több más ütközetben. Lubiensky gróf brigadéros segédtisztjeként a stari-sambori offenzívában srapnellszilánk találta fején, a seb következtében féloldali bénulás állott be, amiből csak évek után épült fel és ezután, bár rokkantan, az egész háború alatt katonai szolgálatot teljesített. A politikai mozgalmakban a Károlyiéra alatt kezdett érdemlegesen szerepelni, amikor is 1918 novemberében nagy része volt a Bethlen István gróf vezetése alatt álló és a radikális gondolattal szembehelyezkedő nemzeti egyesülés pártjának megteremtésében. Ez a polgárságot akarta tömöríteni a választásra, ami azonban a közbejött bolsevizmus miatt meghiúsult. Már előzőleg is rendőri felügyelet alatt állott, a kommunizmus alatt pedig ellenforradalmi szervezkedésben való részvétel miatt Nagykanizsán, Zalaegerszegen és Budapesten börtönben ült. Egy véletlen folytán innen kiszabadulva, Bécsbe szökött és ott ismét a Bethlen István vezetése alatt álló antibolsevista komitéban dolgozott. Minden érdeme meg volt ahhoz, hogy a bolsevizmus bukása után szerephez jusson, a felülkerekedett áramlattal azonban vezérével együtt nem értett egyet és ezért két éven keresztül csupán ügyvédi irodájában dolgozott. 1921-re az idő megérlelte, a viszonyok szükségessé tették Bethlen kormányra jutását, aki Ángyán Béla dr.-t 1921-ben a miniszterelnökségi sajtófőnök tisztében, miniszteri tanácsossá neveztette ki. Ebben a minőségében résztvett minden, a konszolidációt megteremtő bel- és külpolitikai munka irányításában, s mig itthon azon működött, hogy a nemzeti gondolat jegyében mindenki egybeforrjon s a vészes vizek utolsó hullámai is lefolyjanak, addig külföldi viszonylatban a népszövetségi kölcsön, a reparáció elhárítása és végül mint legfontosabb, az olasz-magyar barátság megteremtése körül fáradozott a belés külföldi sajtóirányítás hatalmas fegyvereivel, valamint Bethlen oldalán Párisban, Londonban, Genfben a személyes tárgyalások során is. Sajtófőnöki minőségében az újságírók körében egyénileg még az ellentáborban levők részéről is igaz megbecsülést vívott ki. Az 1926-iki választások után, melyek irányításában jelentékeny része volt, igazságügyi államtitkárrá nevezték ki. Mint politikai államtitkárt, itt a nemzeti gondolat éber őreként látjuk ugyan, de ugyanakkor a megtévesztettekkel szemben a megértést is mindig tanúsítani tudta. Fő munkássága a kodifikálásra irányult, a törvénykezés egyszerűsítése, a vármegyei és fővárosi törvény, a mezőgazdaság megsegítésére vonatkozó törvény s végül a nemrég elfogadott kartelitörvény elválaszthatatlanul össze vannak forrva nevével. Előkészület alatt állanak az ő irányítása mellett a büntetőtörvénykönyv hiteljogi részének módosítására vonatkozó novella, az új sajtótörvény és mint legfontosabb, a hitbizományok reformja. Érdemei elismeréseként 1928-ban megkapta a magyar érdemkereszt II. osztályát a csillaggal, az olasz király pedig már előzőDr. Ángyán Béla államtitkár, a pápai választókerület egységespárti képviselőjelöltje pro folyó hó 14-én, vasárnap délután fél 6 órakor a Levente-Otthonban fogja megtartani.