Pápai Hírlap – XXVII. évfolyam – 1930.

1930-03-15 / 11. szám

NOfflII-COMIIIllcsáL 1930-as typusu 2 tonnás alvázák raktárunkra érkeztek. * Strapabírása, üzemi gazdaságosság és olcsó ára szenzációs! —$— Kérjen ajánlatot: John Fowler et Co. Morris Autók Képviselete Budapest, VI., Andrássy-út 28. cégtől. Miért emelte fel a Máv. a személyvonat tarifát? — A nagyközönség tájékoztatására. — A m. kir. államvasutak legutóbbi személy- és podgyásztarifa emelése váratlanul érte a nagyközönséget és — bizonyos — elégedetlenséget váltott ki mindazok részéről, akik nem ismerik a tarifaemelés indítóokait és az államvasutak pénzügyi helyzetét. Éppen ezért szüdségesnek tartottuk illetékes helyen információkat kérni arra vonatkozólag, hogy a most végrehajtott tarifaemelésnek mik voltak a közvetlen rugói és miért kellett azt tél közepén, egészen váratlanul végrehajtani. Mértékadó helyről szerzett információnkat az alábbiakban közöljük. Annál a szoros összefüggésnél fogva, amely a vasufi forgalom és az általános gazdasági helyzet között fennáll, a vasutaknak fokozottabb mértékben kellett a válságba jutott gazdasági élet segítségére sietniök. A termelési és értékesítési nehézségek leküzdésére és a gazdasági válság enyhítésére a magyar vasutak messze menő díjszabási mérsékléseket adtak. Ezeknek értéke évi 18 millió pengőre becsülhető. Ezenkívül a vasutak a személyforgalom terén is számos — ugyancsak veszteséget jelentő — menetdíjkedvezményt is kénytelenek voltak nyújtani. Ezek sorába tartoznak a munkás, tanuló, köztisztviselői, Weckend, kiállítási, Szentistván-napi stb. kedvezményes jegyek. Különösen erősen vette igénybe a vasutak anyagi erejét a mezőgazdasági termények értékesítési válsága következtében a kiviteli kedvezményeknek legutóbb történt jelentős fokozása. Jelentős tehertételként szerepelnek az államvasutak költségvetésében az utódállamok által nem vállalt nyugdíjterhek, továbbá az ismételt létszámcsökkentések következtében szükségessé vált nyugdíjazások egyre fokozódó terhei. Minthogy az államháztartás maga is súlyos helyzetben van

# nem siethetett a nyugdíjterhek egy részének átvállalásával, vagy más módon az államvasutak segítségére, ezért az államvasutaknak maguknak kellett új bevételi forrásokról gondoskodni, hogy közgazdasági feladatuknak — esetleg fokozott mértékben továbbra is képesek legyenek eleget tenni és a halaszthatatlan beruházásokra is sor kerülhessen. Az összes lehetőségeket számba véve, az államvasutak háztartásának egyensúlyban tartására a személyvonatu menetdíjszabás mérsékelt emelése mutatkozott a legcélraveze^ többnek. Ez annál indokoltabbnak látszott, mert az államvasutak legutóbb érvényben volt személyvonata díjszabása jóval olcsóbb volt minden más európai vasúiénál és átlag 25 o/o-kal olcsóbb volt, mint az államvasutaknak háború előtt érvényben volt személyvonatu díjszabása. Valamennyi bennünket környező állam személyvonatu tarifája még a most életbe léptetett emelés után is jóval magasabb a magyar vasutak személy díj szabásánál. A tarifaemelés még a po|ggyászdíjszabást illetőleg mutatkozott kívánatosnak, mert az államvasutak pog'gyászdíjszabása 170—400 o/o-kal mögötte maradt az összes európai vasutak hasonló díjszabásainak. A gyorsvonati menetdíjaknak emelésétől ez alkalommal el kellett tekinteni, mert azok helyes arányban állanak a többi európai vasút hasonló menetdíjaival, másrészt pedig esetleges emelésük feltétlenül káros hatással lett volna a nemzetközi átvonuló személyforgalomra. Pénzügyi szempontból természetszerűleg az árudíjszabás felemelése járt volna az államvasutakra nézve a legnagyobb eredménynyel. A mai súlyos gazdasági viszonyok mellett azonban erre gondolni sem lehetett, mert az árudíjszabás felemelése nemcsak itthoni, belső áruforgalmunkat bénította volna meg, hanem még súlyosabb helyzetbe sodorta volna egész közgazdasági életünket. Nem szabad az objektivitás céljából azt sem figyelmen kivül hagyni, hogy az emelés nem terjed ki azokra a jegynemekre, amelyeknél kívánatos volt a díjemelés mellőzése kulturális, szociálpolitikai és gazdasági okokból. Ilyenek a munkás hetijegyek, a tanuló havijegyek, a havi, az éves és féléves bérletjegyek stb. Az a körülmény, hogy a tarifaemelés éppen a téli évszakra esett, jórészben a véletlen műve. A kérdés már hosszabb idő óta aktuális volt s csak az előkészítő munkálatok miatt tolódott el a terifaemelés életbeléptetése. A tarifaemelésből bevételi többlet előre láthatólag lehetővé fogja tenni, hogy a magyar vasutak közgazdasági hivatásukat a mai nehéz időkben továbbra is betölthessék. ÚJDONSÁGOK. — Március 15. A Református Főiskolai Képzőtársaság a Főiskolai Ének- és Zenekar közreműködésével folyó hó 15-én este 6 órai kezdettel 1848 március 15-ének emlékére diszünnepélyt rendez a Jókai-szinházban. Ezt megelőzőleg délelőtt 11 órakor a honvéd-szobornál lesz ünnepély, ahol Fejes Sándor pályadíjat nyert ódáját szavalja Győr Sándor, a kollégiumi vegyeskar énekel, Varga Kálmán ünnepi beszédei mond, a levente-zenekar a Tavasz elmúlt c. dalt játsza, a Talpra magyart Kovács Sándor szavalja. A Petőfi-háznál szaval Lőrincze Géza, a Petőfi-házat megkoszorúzza Fáber Kovács Gyula. A szinházi ünnepély műsora: 1. a) Brahms: Magyar táncok, b) Czinka Panna nótája. Előadja a Főiskolai Zenekar. Vezényel Kiss Árpád. 2. Pályadíjat nyert óda. Irta: Fejes Sándor III. é. theologus, szavalja Győr Sándor II. é. theologus. 3. Kuruc-nóták. Előadja a Főiskolai Énekkar, Tóth Lajos főisk. ének- és zenetanár vezetésével. 4. A tábornok. Szinmű három felvonásban. A főbb szerepeket játszák: Győr Sándor, Hochscl^orner Lujza, Antal Gyula, Török Judit, Varga Olga, Varga Kálmán, Kiss Ica, Sztraka Ilona, Fáber Kovács Gyula, Hatvani Lajos. Felvonások közben Füredi Döme zenekara játszik. A református nönevelő-intézet f. hó 15-én délután fél 4 órakor saját dísztermében márciusi ünnepet rendez. Műsor: 1. Himnusz. Közének. 2. Kéhler Béla: Hangversenynyitány. Zongorán négykézre előadják Géhl Klára III. é. és Kardos Margit II. é. t. k. n. 3. Jakab Ödön: Március 15. Szavalja Frank Ilona V. é. t. k. n. 4. Perényi Géza: Magyar hölgy. Énekli a képzői énekkar Ritókh István tanár vezetésével. 5. Üftnepi beszéd. Tartja Máchik Ida tan. képz. tanárnő. 6. Gaál Ferenc: I. magyar rapszódia. Zongorán előadja Kiss Olga II. é. t. k. n. 7. Inczédy László: Petőfi. Szavalja Eötvös Jolán III. é. t. k. növendék. 8. Kuruc-nóták. Énekli a tanítónőképzői énekkar Ritókh István tanár vezetésével. 9. Szózat. Közének. — Belépő-díj nincs. Szives adományokat a Pápán felállítandó Petőfi-Jókai szobor-alap javára köszönettel fogadnak. A Levente Ifjúsági Egyesület f. hó 15-én, szombaton délután 4 órai kezdettel hazafias ünnepélyt tart, melyen az ünnepi beszédet Szűcs Dezső, az egyesület alelnöke tartja. Közreműködik továbbá az egyesület fúvós zenekara s az ünnepély keretében lép először a nyilvánosság elé az egyesület most alakult énekkara. Lesz ezeken kivül szavalat és szinre kerül a Sasfiók cimü egyfelvonásos szinmű. Az ünnepélyre a leventék szülőit, munkaadóit, a leventéket és a levente-ügy iránt érdeklődőket ez úton hivja meg az egyesület. Belépődíj nincs. — A Petőfi-társaság új tiszteleti tagja. Dr. Antal Géza püspököt, a pápai Jókai-kör elnökét a budapesti Petőfi-társaság március 8-án tartott közgyűlésén „A magyar irodalom, műfordítás és a magyar-holland irodalmi és baráti kapcsolatok elmélyítése terén kifejtett nagyértékü munkásságáért" egyhangú lelkesedéssel tiszteleti tagjává választotta. E gyönyörű megtiszteltetés alkalmából, melynek fénye dr. Antal Géza illusztris egyéniségével együtt városunkat is besugározza, őszinte örömünket juttatva kifejezésre küldjük utána meleg üdvözletünket a távolba, hol most is fáradhatlanul dolgozik hazája érdekében. Legutóbb is, mint a fővárosi lapokban olvastuk, Utrechtben tartott előadást lelkes tetszés mellett a magyar-holland kulturális kapcsolatokról. — Apáti mise. Németh József apátplébános f. hó 16-án, a holnapi napon mondja első apáti miséjét a plébániai főtemplomban. A misét megelőzőleg délelőtt 10 órakor dr. Wéber Pál kanonok mond szentbeszédet. Az első apáti misén a polgármester meghívására az összes helyi hatóságok és intézmények küldöttei résztvesznek. A szentmise befejezése után a bencés gimnázium dísztermében a helyi társadalom képviselői fogják üdvözölni az új apátot. A tisztelgéseket megelőzőleg dr. Niszler Teodóz igazgató előadást tart az apáti méltóságról. A helyi társadalom társasebéden is kifejezést akart adni a közszeretetben álló plébános kitüntetése felett érzett örömének, minthogy azonban a gazdasági viszonyokra való tekintettel ő maga ennek mellőzését kérte, a társasebéden részt venni akarók részvételi díjukat a polgármesterhez juttassák el, aki ez összegeket a tisztelgések során átadja az apátplebánosnak, ő viszont a város szegényei között fogja szétosztani. — Esterházy Tamás gróf mint a pápai plébánia kegyura, vasárnap délben ebédet ad az új apát tiszteletére. Ebéd alatt a bencés gimnázium fúvós zenekara szerenáddal fog neki kedveskedni. — A Jókai-kör előadó-ülése. Mi sem bizonyítja jobban a Jókai-kör előadó-üléseinek vonzó erejét, mint a vasárnapi este, amikor öthat irányban is, különböző gyűlésekben és egyletekben is angazsálva volt ugyan a város közönsége s mégis a Jókai-körbe oly számban jött össze, hogy a nőnevelő dísztermét ismét egyszer célirányos lett volna kibővíteni. Az est műsora minden tekintetben méltó volt az érdeklődésre. Az irodalmi részben ezúttal először jelent meg a Jókai-kör pódiumán Ólé Sándor, a pápai ref. egyház nagytudású, lelkes papja. Magasan szárnyaló fejtegetésében megkapó történelmi példákban vonultak el lelki szemeink előtt a hitüket vesztett népek, elpusztult országok, hogy romjaikból Phönixként bontakozzék ki az eszme: hit által mindent visszaszerezhetünk. A remek előadást visszafojtott lélekzettel hallgatta s végül zajosan megtapsolta a közönség. Hasonló nagy sikere volt a Pápáról elszakadt, de ma is pápainak tartott, ma már országos nevű poétának, Bódás Jánosnak. Bódás főereje: az egyszerűség, az eredetiség és mélység. Irigylem az utcai vándort, Arckép, Rokonok, a mai számunkban közölt gyönyörű Piacon, a Gyermeklelküség, a már ismert, de a szerzői előadásban közvetlenül is újként ható Ökör, olyan versek, melyeknek állandó értékük van. Büszkék lehetünk Bódásra, büszkén is ünnepeltük őt. Kegyeletes aktust rótt le a Jókai-kör dr. Berzsenyi Fábián nagyon becses irodalmi előadásával, amikor Mindszenty Gedeonnak, az elnyomatás éveinek katolikus papköltőjének áldozott — centennáriuma alkalmából — a kegyelet oltárán. Berzsenyi alapos irodalomtörténeti és eszthetikai tanulmányra valló, szépen megírt dolgozata hű és eleven képét nyújtotta a költő egyéniségének és hazafias költészetének. Célját, hogy a közfigyelmet megérdemlett mfértékben fordítsa irodalmunk e kiválósága felé, a legteljesebb mértékben elérte s vele a közönség meleg tapsokban kifejezésre jutó elismerését is. Értékes felolvasását hatásosan egészítette ki a Somogyi József által drámai erővel előadott allegorikus Mindszenty-költemény: Manasseh, a rabkirály keserve. Az irodalmi részhez méltó volt az előadó-ülés zenei része is. Ezek sorából nemcsak a müsori beosztás alapján szólunk elsőnek a bencés énekkar szerepéről. Németh Döme tanár nem először excellált szereplésével. De — bár kara mindig újul, mindig újabb fáradság tehát a kiképzés — még tán egyszer sem volt ily egységes ez a kórus, mint idén. Mindkét előadott számukat áhítattal