Pápai Hírlap – XXVII. évfolyam – 1930.
1930-03-15 / 11. szám
A vllágMít mm M w vv. x «J liPPIi sxítméip- ÉS ielsüntiüM 6s a M. Kir. álj^Va^Ácéiálíal gy 4r t•11 liiHi üti ti aM&auBfls is v«zérkc-pYipelete és elad ftaí MERCEDES BENZ AUTOM0ML L-l Udapest^ ÍV., W«l 9? Az élet meghosszabbításáról." Dr. Weltner Sándor előadása. JP S min! vet, úgy arat!" Mauthíier magnál lobbal •í V sehol sem kaphat! A Pápai Lloyd-Társulat harmadik kulturdélutánján ismét nagyszámú intelligens közönség jelent meg, úgy hogy a később érkezők már be sem igen férhettek a városháza tanácstermébe. Az egybegyűlt közönséget dr. Hoffner Sándor köszöntötte, majd igen találó színekkel rajzolta meg dr. Wieltner Sándor portréját, kiemelvén, hogy fiatalabb éveiben folytatott irodalmi működésével jelentős - sikereket ért el, s nem egy cikke vagy novellája, amelyeket különböző álnevek alatt irt, széles körökben feltűnést keltett. Irodalmi munkáit egy közös vonás jellemezte: a higgadt tárgyilagosság, amelytől soha nem tért el — csendben folytatott, de annál eredményesebb közéleti működése alatt sem. Érző szívvel a szegénységnek, nyomorúságnak szépségeit kereste, s a felügyeletére bízott állami gondozás alatt álló gyermekek között igazában elhagyatott egy sem volt. Az előadás, amelyet »Az élet meghosszabbításárók tartani fog, mindnyájunk érdeklődésére tarthat számot, mert hisz mindnyájan vágyakozunk hosszú élet után. Melegen üdvözli őt, s felkéri előadása megtartására. A zajos ováció csillapulta után dr. Weltner Sándor azzal kezdte, hogy az lembeniek legnagyobb kincse a becsületes munkában eltöltött hosszú élet, amely nemzetgazdasági szempontból is rendkívül fontos, mert hisz az egyesek életéből alakul ki az állam élete, boldogulása. Már az ókorban s még inkább a középkorban is foglalkoztak — főként az alchimisták — az élet meghosszabbításának a kérdésével, anélkül azonban, hogy számba vehető eredményeket érhettek volna el. A modern orvostudomány az egészségvédelemben látja az élet meghosszabbításának a titkát, s két fő célt tűzött ki maga elé: küzdeni a fertőző betegségek-, s küzdeni a szervi megbetegedések ellen. Ismertette a középkorban folytatott háborúk után fellépni szokott rettenetes fertőző betegség: a pestis pusztításait, amely ezrével söpörte el a háború vészeitől agyonsanyargatott embereket. A fertőző betegségek elleni küzdelem a kórházakból szerzett tapasztalatokból nyert tápot, s az emberiség héroszai, köztük a 110 évvel ezelőtt született magyar Semmelweis egymás után gyűrték le a különböző fertőző betegségek rémeit, s ma már azt mondhatjuk, hogy az emberi életet erről az oldalról nem fenyegeti nagyobb baj, ami abból is kitűnik, hogy mig a XVII. században a mortalitus 68°/ 0 0 volt, a XVII. században felére, a XIX.-ben pedig tnár 17°/ 0 0-re szállott alá; a 35 éves átlagos életkor pedig az utóbbi 50 év alatt 55 esztendőre emelkedett fel. 1867-ben Németországban vetődött fel a gondolat, hogy a lappangó szervi bajok ellenőrzése, illetőleg csirájukban való elfojthatása végett az emberek bizonyos időszakokban orvosi vizsgálatnak vessék magukat alá. Az eszmét felkarolta a minden új dolog iránt érdekMAUTHNER ©DON magfermelő és magkereskedelmi rt. Központ: Budapest, VIL, Roftenbüler-uftca 33. szám. |MF Újonnan átalakított és megnagyobbított belvárosi eladási helyisége a §®T Ferencrendiek templomával szemben: Budapest, BV., Kossuth Lajos-utca 4, lődő Amerika, s ott csakhamar megalakult »Az életmeghosszabbító intézet«, amelynek nemes céljait 25 kiváló szakorvos támogatta. Azonban hiába volt az intézet felhivása, az emberek tán álszeméremből, tán kényelemszeretetből nem igen jelentkeztek ellenőrző orvosi vizsgálatra. Ezt látva az intézet, kapcsolatot keresett az életbiztosító társaságokkal, amelyeknek magától értetődő érdeke volt, hogy tagjaik minél hosszabb életet érjenek. Az életbiztosító társaságok tehát felhívást tettek közzé, hogy akik évenként alávetik magukat az Életmeghosszabbító Intézet vizsgálatának, azok 3o/ 0 díjengedményben részesülnek. Ez hatott. Azóta a biztosító társaságok tagjai évenként pontosan alávetik magukat az orvosi vizsgálatnak. S az eredmény? 30o/ o-kal javult a halálozási arányszám. (Itt érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy magukat egészségesnek vélt száz ember közül a vizsgálat hármat talált abszolút egészségesnek, a többinek kisebb-nagyobb szervi hibája volt anélkül, hogy tudtak volna felőle.) Nálunk eddig semmi nyoma hasonló üdvös rendelkezésnek. Pedig két intézet szinte predesztinálva van reá, hogy az ellenőrző orvosi vizsgálatot programmjába vegye. Egyik a Rockefeller-intézet, a másik a Társadalumbíztosító intézet. Amibe ez a preventív intézkedés kerülne, visszatérülne az emberi ' életek meghosszabbításában. De erre szolgálhatna a házasulandók kötelező orvosi vizsgá- i lata is, amely már a nyugati államok legtöbb- j jében megvan. A falu friss levegője szintén j hozzájárulhat az emberi élet meghosszabbí- í tásáboz, de a falut át kell hatni a város kultuDr. Weltner Sándor több mint egy órás előadásának ezekben adtuk rövid vázlatát. A téma közérdekű volta magában is biztosította az érdeklődést, de ezt még csak fokozta az előadó közvetlen stílusa, tárgykörének alapos ismerete, mondanivalóinak művészi tolmácsolása, s fel-felcsillanó diszkrét humora. Wittmann Ignác elnök köszönetéhez őszinte tapsaival csatlakozott a közönség, amiért ennek a hasznos tanulságokat nyújtó, élvezetes előadásnak részese lehetett. * Befejezésül megemlítjük, hogy a Lloydtársulat dr. Weltner Sándor tiszteletére az előadását követő estén a Schwartz-vendéglőben 70 résztvevővel társasvacsorát rendezett, melyen dr. Kende Ádám, dr. Tenzlinger polgármester, dr. Fehér Dezső> dr. Uzonyi Kálmán, dr. Donát Kornél, dr. Sulyok Dezső s utánok még többen meleg és őszinte elismerés hangján méltatták dr. Weltner egyéni, orvosi és közéleti érdemeit. N. P. Hirdessen a „PÁPAI HIRLAP'-ban! PIACON. Másokat vonzhat bár akármi, szeretek a piacra járni. Ott újra támad minden köröttem: a falu, a nép, amelyből jöttem s körülvesz — szinte szédülök tőle — a kék határok kék levegője. Köröskörül súlyos parasztok árulnak tejet, búzát, barackot s minden asszonyban, aki kínálgat, látni vélem az édesanyámat, ki fillérekért izzadt, vesződött, terhet cipelt, perelt, könyörgött és sírt, ha nem volt a tejnek ára, hogy nem kerül majd nekem ruhára. Egy parasztban apámra ismerek: szedegeti a földre hullt szemet, pár szál szénát, mit szétzilált a ló: egy morzsa is megbecsülni való. S ha nem adják meg árát a búzának, estélig is vár s nyugodtan pipázgat. Erő, józanság, higgadt türelem találkozik a piacon velem s az ingatag városfiát megáldják Isten s a Föld: e két örök Szilárdság. Ilyenkor bennem kivirul a lélek: verését hallom az élet szivének, mert az élet a piacról ered, sziv ez, belőle futnak az erek s grófhoz, koldushoz egyformán elérnek s viszik a drága eledelt a vérnek. Amikor itt küzd és életet árul, világtápláló anya lesz anyámbul, s testvéremmé lesz koldus, gróf, paraszt: csodát tesz az egy kézből jött falat: akik máskor ökleltek és gyűlöltek, a piacon testvérré ölelődnek. A piacon én sohse vagyok vendég, úgy érzem mindig, mintha haza mennék. Bódás János.
