Pápai Hírlap – XXVII. évfolyam – 1930.

1930-03-15 / 11. szám

Telefon 174. Csipkék, Telefon 174 szalagok és rövidáruk kaphatók RAIDL FERENCNÉL Pápa, Kossuíh Lajos-utca 6. Legnagyobb választékban női és férfi fehér­nemüek, harisnyák, keztyük, ernyők, botok, kalapok, sapkák, nyakkendők, ridikülök, bőröndök, stb. vánt, Erődi-Harrach Bélát, s a ker. szociális mozgalom többi vezetőit, akik ellátogattak Pápára és a kongresszust megnyitja. Majd bejelentette, hogy Körmendy-Ékes Lajos fő­ispán, dr. Horváth Lajos alispán, dr. Jókay­Ihász Miklós orszgy. képviselő és Mészáros István felsőházi tag Írásban küldötték üdvöz­letüket a kongresszusnak. A gyengélkedő Rott Nándor megyéspüspök üdvözletét Né­meth József apát-plebános tolmácsolta. Dr. Tenzlinger József polgármester Pápa város nevében üdvözli a kongresszust. Nem mint pártember szólal fel, de örvend minden olyan megmozdulás felett, amely a kivezető utat keresi a jelen nyomorúságos helyzetből. Ilyennek tartja a most együttülő kongresz­szust is. Most tulajdonképen nincsenek osz­tályok, most csak egy beteg test van, amely­nek minden porcikája fáj. Őszintén kívánja, hogy a kongresszus találjon orvosságot a be­teg test gyógyításához. Erődi-Harrach Bélát kérte fel ezután el­nök szólásra. Örömmel állapítja meg — úgy­mond Erődi-Harrach — az évtizedes lanka­datlan munkának kivirágzását. Vázolja a ker. szociálizmus gazdasági harcainak eredményeit. A szociális problémák megoldását az intelli­genciától várja. Európa életében szakadékok mutatkoznak, amelyeken az embereknek át kell vezetniök egymást. A XIX. század libe­ralizmusából fakadt kapitalizmus koldustarisz­nyát akasztott a népnek nyakába, amelyet meg kell tölteni kenyérrel. A munkaközösségbe mindnyájunknak be kell államink, nehogy az idő robogó kereke keresztülgázoljon rajiunk. A társadalomnak új aranyvalutára van szük­sége, amely a kapitalizmus hamis pénzeit ki­szorítsa a forgalomból. A magánérdek felett a közérdeknek kell úrrá lenni. Hangoztatja ia tőke és munka egyenlő értékét, s a társadalmi igazságok érvényesülésének szükségességét. Beszédét kötelességteljesítésre való buzdí­tással fejezte be. Szalay Lajos a titkári jelentést adta elő az utóbbi három év munkájáról, amelyet igen nagy nehézségek között kellett folytatniok. Tagadhatatlan, történt valami szociális hala­dás, aminek egyik jele a Társadalombiztosító kifejlesztése. A szervezkedés szabadságának korlátozása ellenére eredményekről számolhat be. Mig három évvei ezelőtt a Dunántúlon 56 helyicsoportban 19.800 volt a tagjaik száma, ma 87 helyicsoportban 21.338 a taglétszám. Hozzászólott elsőnek a jelentéshez Tob­ler János, aki örvendetes jelenségnek tar-, totta, hogy a vasutas helyi csoportokban a taglétszám 12.000-ről 18.000-re emelkedett. Az ipari munkásoknál a szervezeti élet a nagy munkanélküliség miatt stagnál, a bányászok szervezekdését pedig egyenesen elnyomják. Kovács ímre úgy véli, hogy bajok azért vannak, mert a testvérszeretet nem hatja át a társadalmat. Pálovics János gyárak alakítá­sát tartaná szükségesnek, amelyek felszívnák a munkanélkülieket. Roháíy János, a bányá­szok titkára, az agitáció szabadságát hangsú­lyozta; tiltakozott az ellen a bánásmód ellen, amelyben egyes helyeken a hatóságok a mun­kások kiküldötteit részesítik. Vizer Lajos titkár a 8 órai munkaidő törvénybeiktatása mellett érvelt. Stamler Béla titkár a szervezkedés szabadsága tárgyában terjesztett elő indít­ványt. Boksay Endre, a helybeli ker. szoc. párt elnöke, a vasárnapi teljes munkaszünet törvénybe iktatását sürgette, s ily értelemben indítványt is tett. Haller István azt ajánlotta,, hogy a vasárnapi munkaszünet áthágóit kímé­letlenül jelentsék fel; a továbbiakban kollek­tív szerződések kötését ajánlotta a szervezetek figyelmébe. Ezek után a titkári jelentést elfogadták, s az előterjesztett indítványokat határozati erőre emelték azzal, hogy a központ útján az országgyűlés elé terjesztik. Közebéd. Kongresszus után ebéd volt a Sipitzky­i étteremben. Az első felköszöntőt Boksay | Endre mondotta a vendégekre. Lillin főtit­| kár a ker. szocializmus Pápán megjelent ve­i zérkarát éltette. Erődi-Harrach Béla a moz­galom további sikerére ürített poharat. Be­széltek még Vizer Lajos, gróf Csáky An­dor, Haller István, Sieben József és Szalay Lajos. Népgyűlés. A kongresszusi ünnepek utolsó pontja a Levente-Otthonban tartott népgyűlés volt. Három óra után a zsúfolt teremben megjelent a kongresszus vezérkara, s Lillin főtitkár el­! nöklete alatt nyomban kezdetét vette a gyűlés. Az első szónok gróf Csáky Andor volt, j aki azt hangoztatta, hogy kereskedelmi és kül­politikai úton folytatni kell a felvilágosítás munkáját, hogy minél többen álljanak azok mögött, akik megcsonkított hazánk igazaiért és népe jobblétéért küzdenek trianoni ellen­i ségeinkkel. Tobler János a fenyegető gazdasági csődről szólván, megdöbbentő statisztikai ada­tokat tárt elő a magyar középosztály pusztu­lásáról, a kisipar siralmas helyzetéről és a 1 munkások nyomorúságos béréről, amelyekkel ; szemben éles kontraszkép tűnnek fel a : 100.000-es vezérigazgatói jövödelmek. Haller István keménytónusu beszédében arról szólott, hogy a drága parlamenti appa­; rátus mellett folyton rosszabbodik az élet. > A nyomorúság világjelenség, amelyen csak gyökeres változtatásokkal lehet segíteni. Ha­bozás nélkül hozzá kell nyúlni az operáló kés­hez, s a beteg testből kíméletlenül ki kell vágni a fekélyes részeket. Megcáfolhatatlan igazság, hogy nem a tőke a fontos, hanem az ember; ezt kell védeni s boldoggá tenni. Erre .tanít a krisztusi evangélium is, amit át kell vinni, bele kell plántálni a köznapi életbe. Dvihally Géza a keresztény kultúra áldá­sairól beszélt. Ujabb honfoglalás küszöbén állunk, s nekünk kell elhárítani a keletről fe­nyegető veszedelmet. Pannonhalma és Deb­i recen között tényleg meg kell építeni a hidat, hogy a magyar a magyarra végre reá találjon. Ezek után elnök összegezvén az elhang­zottakat, a népgyűlést lelkes buzdító szavak kíséretében berekesztette. Majd felzúgtak a Himnusz hangjai, s a ker. szociálisták II. dunántúli kongresszusa véget ért. A vendégek a még aznap esti vonatokkal elutaztak a szél­rózsa minden irányában. Referens. üéf szobás lakás mellékhelyiségekkel együtt május hó 1-évei Zöldfa-utca 21. szám alatt kiadó. Látta Ön Whütther^eí? Nagyszerű volt a teljesítménye, amely óriási lelkesedést keltett. A sport mind­inkább a nevelés eszközévé válik; nagy feladat azonban megtalálni a módját a sportbéli teljesítmények fokozásának, anélkül, hogy ennek a sportoló kárát vallaná. Olvasott Ön a hamburgi egye­tem ezirányu kísérleteiről ? Megállapítást nyert, hogy a kerékpározásnál, a futás­nál, nemkülönben minden más könnyű sportnál a coffein — akár injekció, akár valódi tiszta babkávé alakjában — a ! teljesítőképességet növeli. Emellett az j általános közérzetet is erősen javítja. Meinl Stjüla Mi kávébehozatala Pápa, Kossuth Lajos u. 20. Telefon 82. A halálraítélt patakmalmok. A világháború vége felé és az ezt követő években, amikor a gőz- és motoros malmok­nak nem volt tüzelőanyaguk, akkor a patak­malmok mentették meg az embereket az éhe­zéstől. Az utóbbi időben pedig olyan súlyos terhek és intézkedések jönnek ezekre a kis patakmalmokra, amelyek alatt feltétlenül el kell pusztulniok. Az első és legfőbb ok az, hogy mig a háború előtt az egész nagy osztrák-magyar monarchia közös vámterület volt, hova a bu­dapesti és vidéki nagy gőzmalmok szabadon szállíthatták őrleményeiket, most pedig a kis vámterületre vannak összeszorítva. Itt maradt a sok nagy lisztgyár, magas kiviteli vámokkal körülzárva. Most aztán a kis csonka ország ininden fogyasztóját, kikre a háború előtt nem volt szükségük, el akarják venni a kis patakmal­moktól. Ügynökeik elözönlik az egész orszá­got, ajánlván a tiszavidéki búza lisztjét hi­telbe még a legkisebb szatócsnak is. A fa­lukon pedig cseretelepeket állítanak fel, ahol a gazdák gabonáját cserélik el a tiszavidéki lisztért. Mindezek dacára a kis patakmalmok, melyekkel a gazdaközönség meg van elégedve, megtudnának élni, ha nem' jönne e fölé elő­ször olyan forgalmi adó, amit lehetetlenség elviselni. Ugyanis amelyik patakmalom ke­reskedőnek is őröl, az a kereskedő tulajdoná­ban levő gabonából előállított összes őrle­mények teljes értéke után köteles a forgalmi adót fizetni, vagyis a molnár nem az ő bruttó bevétele után, (mint más mindenki) hanem a kereskedő által forgalomba hozott áruk ér­téke után fizeti a forgalmi adót. Másodszor jött az Országos Társadalombiztosító-járulék és a balesetbiztosító előleg a segédek után, ame­lyeknél sokszor az egész j övödéi em nem több. Most jön a kegyelemdöfés. Az összes eddigi törvények és rendeletek, melyek a va­sárnapi munkaszünetről szóltak, tekintettel voltak a patakmalmokra mint elemi erővel dolgozó üzemekre, amennyiben ha volt vizük és őrlenivalójuk, dolgozhattak vasárnap is, mert sok olyan patakmalom van, amelynek nincs folyton vize és ezen kis malmoknál kü­lönösen az őszi időszakban, amikor volna őr­leni valójuk, viz pedig nincsen, akkor lesni kell, mikor jön egy jó eső és ha ez esetleg? épen szombaton vagy vasárnap reggelre jön, ezt fel kell használni vasárnap, mert hétfőre már elfolyik és sokszor hétszám nem jön he­lyette más. Ezért voltak a kis patakmalmok eddig felmentve a vasárnapi munkaszünet alól, mert pótolhatatlan veszteségtől voltak ezáltal meg­mentve, mint ahogy például a téglagyárak s több egyéb üzem ahogy ma is föl van mentve a vasárnapi munkaszünet alól. Most pedigi az 1930. évi 153.630/1929. XI. sz. rendelet teljesen eltiltja a malmokban a vasárnapi őrlést. Most a gőzmalmok cseretelepei, úgy mint a lisztüzletek nyitva lehetnek vasárnap reggel 10 óráig. A nagyobb béruradalmak a konvenciógabonát mindig vasárnap reggel adják ki a cselédeknek, ezt eddig átvették a kismalmok, ezután majd átveszik a gőzmal­mok cseretelepei. A falusi gazdák aratás után a szorgos munkaidőben mindig vasárnap men­tek a malomba sürgős őrlésüket végezni, ez­után majd mennek a gőzmalmok cseretele­pére, miután a megszokott kis malom be lesz zárva. A közelmúltban a villamos centrálé ügyé­ben tartott rendkívüli városi közgyűlésen a miniszteri kiküldött előadása szerint veszedel­mesen közeledünk hazai szénbányáink kime­rüléséhez, azért kell a kis villamos telepeket, köztük Pápa városét is megszüntetni, mert az ilyen kisüzemek aránylag sokkal több szenet fogyasztanak, mint a nagy áramfejlesztő központ. Hát kérem alássan, ha egyébként nem sajnálnánk is azt a kétezer kis kelepelő patak­malmot, ugyanannyi adófizető polgárral együtt martalékul dobni a szenet pusztító gőzmal­moknak, talán a szén kifogyásának veszélye miatt a kis patakmalmokkal érdemes volna úgy bánni, hogy azok is életben maradjanak annál is inkább, mert ahogy már volt idő, amikor igen nagy szükség volt a patakmal­mokra, ez máskor is megtörténhet.

Next

/
Thumbnails
Contents