Pápai Hírlap – XXVII. évfolyam – 1930.

1930-03-15 / 11. szám

Telefon 174. Csipkék, Telefon 174 szalagok és rövidáruk kaphatók RAIDL FERENCNÉL Pápa, Kossuíh Lajos-utca 6. Legnagyobb választékban női és férfi fehérnemüek, harisnyák, keztyük, ernyők, botok, kalapok, sapkák, nyakkendők, ridikülök, bőröndök, stb. vánt, Erődi-Harrach Bélát, s a ker. szociális mozgalom többi vezetőit, akik ellátogattak Pápára és a kongresszust megnyitja. Majd bejelentette, hogy Körmendy-Ékes Lajos főispán, dr. Horváth Lajos alispán, dr. JókayIhász Miklós orszgy. képviselő és Mészáros István felsőházi tag Írásban küldötték üdvözletüket a kongresszusnak. A gyengélkedő Rott Nándor megyéspüspök üdvözletét Németh József apát-plebános tolmácsolta. Dr. Tenzlinger József polgármester Pápa város nevében üdvözli a kongresszust. Nem mint pártember szólal fel, de örvend minden olyan megmozdulás felett, amely a kivezető utat keresi a jelen nyomorúságos helyzetből. Ilyennek tartja a most együttülő kongreszszust is. Most tulajdonképen nincsenek osztályok, most csak egy beteg test van, amelynek minden porcikája fáj. Őszintén kívánja, hogy a kongresszus találjon orvosságot a beteg test gyógyításához. Erődi-Harrach Bélát kérte fel ezután elnök szólásra. Örömmel állapítja meg — úgymond Erődi-Harrach — az évtizedes lankadatlan munkának kivirágzását. Vázolja a ker. szociálizmus gazdasági harcainak eredményeit. A szociális problémák megoldását az intelligenciától várja. Európa életében szakadékok mutatkoznak, amelyeken az embereknek át kell vezetniök egymást. A XIX. század liberalizmusából fakadt kapitalizmus koldustarisznyát akasztott a népnek nyakába, amelyet meg kell tölteni kenyérrel. A munkaközösségbe mindnyájunknak be kell államink, nehogy az idő robogó kereke keresztülgázoljon rajiunk. A társadalomnak új aranyvalutára van szüksége, amely a kapitalizmus hamis pénzeit kiszorítsa a forgalomból. A magánérdek felett a közérdeknek kell úrrá lenni. Hangoztatja ia tőke és munka egyenlő értékét, s a társadalmi igazságok érvényesülésének szükségességét. Beszédét kötelességteljesítésre való buzdítással fejezte be. Szalay Lajos a titkári jelentést adta elő az utóbbi három év munkájáról, amelyet igen nagy nehézségek között kellett folytatniok. Tagadhatatlan, történt valami szociális haladás, aminek egyik jele a Társadalombiztosító kifejlesztése. A szervezkedés szabadságának korlátozása ellenére eredményekről számolhat be. Mig három évvei ezelőtt a Dunántúlon 56 helyicsoportban 19.800 volt a tagjaik száma, ma 87 helyicsoportban 21.338 a taglétszám. Hozzászólott elsőnek a jelentéshez Tobler János, aki örvendetes jelenségnek tar-, totta, hogy a vasutas helyi csoportokban a taglétszám 12.000-ről 18.000-re emelkedett. Az ipari munkásoknál a szervezeti élet a nagy munkanélküliség miatt stagnál, a bányászok szervezekdését pedig egyenesen elnyomják. Kovács ímre úgy véli, hogy bajok azért vannak, mert a testvérszeretet nem hatja át a társadalmat. Pálovics János gyárak alakítását tartaná szükségesnek, amelyek felszívnák a munkanélkülieket. Roháíy János, a bányászok titkára, az agitáció szabadságát hangsúlyozta; tiltakozott az ellen a bánásmód ellen, amelyben egyes helyeken a hatóságok a munkások kiküldötteit részesítik. Vizer Lajos titkár a 8 órai munkaidő törvénybeiktatása mellett érvelt. Stamler Béla titkár a szervezkedés szabadsága tárgyában terjesztett elő indítványt. Boksay Endre, a helybeli ker. szoc. párt elnöke, a vasárnapi teljes munkaszünet törvénybe iktatását sürgette, s ily értelemben indítványt is tett. Haller István azt ajánlotta,, hogy a vasárnapi munkaszünet áthágóit kíméletlenül jelentsék fel; a továbbiakban kollektív szerződések kötését ajánlotta a szervezetek figyelmébe. Ezek után a titkári jelentést elfogadták, s az előterjesztett indítványokat határozati erőre emelték azzal, hogy a központ útján az országgyűlés elé terjesztik. Közebéd. Kongresszus után ebéd volt a Sipitzkyi étteremben. Az első felköszöntőt Boksay | Endre mondotta a vendégekre. Lillin főtit| kár a ker. szocializmus Pápán megjelent vei zérkarát éltette. Erődi-Harrach Béla a mozgalom további sikerére ürített poharat. Beszéltek még Vizer Lajos, gróf Csáky Andor, Haller István, Sieben József és Szalay Lajos. Népgyűlés. A kongresszusi ünnepek utolsó pontja a Levente-Otthonban tartott népgyűlés volt. Három óra után a zsúfolt teremben megjelent a kongresszus vezérkara, s Lillin főtitkár el! nöklete alatt nyomban kezdetét vette a gyűlés. Az első szónok gróf Csáky Andor volt, j aki azt hangoztatta, hogy kereskedelmi és külpolitikai úton folytatni kell a felvilágosítás munkáját, hogy minél többen álljanak azok mögött, akik megcsonkított hazánk igazaiért és népe jobblétéért küzdenek trianoni elleni ségeinkkel. Tobler János a fenyegető gazdasági csődről szólván, megdöbbentő statisztikai adatokat tárt elő a magyar középosztály pusztulásáról, a kisipar siralmas helyzetéről és a 1 munkások nyomorúságos béréről, amelyekkel ; szemben éles kontraszkép tűnnek fel a : 100.000-es vezérigazgatói jövödelmek. Haller István keménytónusu beszédében arról szólott, hogy a drága parlamenti appa; rátus mellett folyton rosszabbodik az élet. > A nyomorúság világjelenség, amelyen csak gyökeres változtatásokkal lehet segíteni. Habozás nélkül hozzá kell nyúlni az operáló késhez, s a beteg testből kíméletlenül ki kell vágni a fekélyes részeket. Megcáfolhatatlan igazság, hogy nem a tőke a fontos, hanem az ember; ezt kell védeni s boldoggá tenni. Erre .tanít a krisztusi evangélium is, amit át kell vinni, bele kell plántálni a köznapi életbe. Dvihally Géza a keresztény kultúra áldásairól beszélt. Ujabb honfoglalás küszöbén állunk, s nekünk kell elhárítani a keletről fenyegető veszedelmet. Pannonhalma és Debi recen között tényleg meg kell építeni a hidat, hogy a magyar a magyarra végre reá találjon. Ezek után elnök összegezvén az elhangzottakat, a népgyűlést lelkes buzdító szavak kíséretében berekesztette. Majd felzúgtak a Himnusz hangjai, s a ker. szociálisták II. dunántúli kongresszusa véget ért. A vendégek a még aznap esti vonatokkal elutaztak a szélrózsa minden irányában. Referens. üéf szobás lakás mellékhelyiségekkel együtt május hó 1-évei Zöldfa-utca 21. szám alatt kiadó. Látta Ön Whütther^eí? Nagyszerű volt a teljesítménye, amely óriási lelkesedést keltett. A sport mindinkább a nevelés eszközévé válik; nagy feladat azonban megtalálni a módját a sportbéli teljesítmények fokozásának, anélkül, hogy ennek a sportoló kárát vallaná. Olvasott Ön a hamburgi egyetem ezirányu kísérleteiről ? Megállapítást nyert, hogy a kerékpározásnál, a futásnál, nemkülönben minden más könnyű sportnál a coffein — akár injekció, akár valódi tiszta babkávé alakjában — a ! teljesítőképességet növeli. Emellett az j általános közérzetet is erősen javítja. Meinl Stjüla Mi kávébehozatala Pápa, Kossuth Lajos u. 20. Telefon 82. A halálraítélt patakmalmok. A világháború vége felé és az ezt követő években, amikor a gőz- és motoros malmoknak nem volt tüzelőanyaguk, akkor a patakmalmok mentették meg az embereket az éhezéstől. Az utóbbi időben pedig olyan súlyos terhek és intézkedések jönnek ezekre a kis patakmalmokra, amelyek alatt feltétlenül el kell pusztulniok. Az első és legfőbb ok az, hogy mig a háború előtt az egész nagy osztrák-magyar monarchia közös vámterület volt, hova a budapesti és vidéki nagy gőzmalmok szabadon szállíthatták őrleményeiket, most pedig a kis vámterületre vannak összeszorítva. Itt maradt a sok nagy lisztgyár, magas kiviteli vámokkal körülzárva. Most aztán a kis csonka ország ininden fogyasztóját, kikre a háború előtt nem volt szükségük, el akarják venni a kis patakmalmoktól. Ügynökeik elözönlik az egész országot, ajánlván a tiszavidéki búza lisztjét hitelbe még a legkisebb szatócsnak is. A falukon pedig cseretelepeket állítanak fel, ahol a gazdák gabonáját cserélik el a tiszavidéki lisztért. Mindezek dacára a kis patakmalmok, melyekkel a gazdaközönség meg van elégedve, megtudnának élni, ha nem' jönne e fölé először olyan forgalmi adó, amit lehetetlenség elviselni. Ugyanis amelyik patakmalom kereskedőnek is őröl, az a kereskedő tulajdonában levő gabonából előállított összes őrlemények teljes értéke után köteles a forgalmi adót fizetni, vagyis a molnár nem az ő bruttó bevétele után, (mint más mindenki) hanem a kereskedő által forgalomba hozott áruk értéke után fizeti a forgalmi adót. Másodszor jött az Országos Társadalombiztosító-járulék és a balesetbiztosító előleg a segédek után, amelyeknél sokszor az egész j övödéi em nem több. Most jön a kegyelemdöfés. Az összes eddigi törvények és rendeletek, melyek a vasárnapi munkaszünetről szóltak, tekintettel voltak a patakmalmokra mint elemi erővel dolgozó üzemekre, amennyiben ha volt vizük és őrlenivalójuk, dolgozhattak vasárnap is, mert sok olyan patakmalom van, amelynek nincs folyton vize és ezen kis malmoknál különösen az őszi időszakban, amikor volna őrleni valójuk, viz pedig nincsen, akkor lesni kell, mikor jön egy jó eső és ha ez esetleg? épen szombaton vagy vasárnap reggelre jön, ezt fel kell használni vasárnap, mert hétfőre már elfolyik és sokszor hétszám nem jön helyette más. Ezért voltak a kis patakmalmok eddig felmentve a vasárnapi munkaszünet alól, mert pótolhatatlan veszteségtől voltak ezáltal megmentve, mint ahogy például a téglagyárak s több egyéb üzem ahogy ma is föl van mentve a vasárnapi munkaszünet alól. Most pedigi az 1930. évi 153.630/1929. XI. sz. rendelet teljesen eltiltja a malmokban a vasárnapi őrlést. Most a gőzmalmok cseretelepei, úgy mint a lisztüzletek nyitva lehetnek vasárnap reggel 10 óráig. A nagyobb béruradalmak a konvenciógabonát mindig vasárnap reggel adják ki a cselédeknek, ezt eddig átvették a kismalmok, ezután majd átveszik a gőzmalmok cseretelepei. A falusi gazdák aratás után a szorgos munkaidőben mindig vasárnap mentek a malomba sürgős őrlésüket végezni, ezután majd mennek a gőzmalmok cseretelepére, miután a megszokott kis malom be lesz zárva. A közelmúltban a villamos centrálé ügyében tartott rendkívüli városi közgyűlésen a miniszteri kiküldött előadása szerint veszedelmesen közeledünk hazai szénbányáink kimerüléséhez, azért kell a kis villamos telepeket, köztük Pápa városét is megszüntetni, mert az ilyen kisüzemek aránylag sokkal több szenet fogyasztanak, mint a nagy áramfejlesztő központ. Hát kérem alássan, ha egyébként nem sajnálnánk is azt a kétezer kis kelepelő patakmalmot, ugyanannyi adófizető polgárral együtt martalékul dobni a szenet pusztító gőzmalmoknak, talán a szén kifogyásának veszélye miatt a kis patakmalmokkal érdemes volna úgy bánni, hogy azok is életben maradjanak annál is inkább, mert ahogy már volt idő, amikor igen nagy szükség volt a patakmalmokra, ez máskor is megtörténhet.