Pápai Hírlap – XXVII. évfolyam – 1930.
1930-03-15 / 11. szám
MEGJELENIK MINDEN SZ Szerkesztőség : Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. szám. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Szeretném, ha egyszer már csakugyan úgy értené meg minden ember március 15-ikét, mint ahogy értették azok, akik megcsinálták. Szeretném, ha azokat a szent eszméket, melyeket a francia forradalom ideje óta ebbén a közismert, untig ismételt, de valójában a legtöbbek által meg sem értett szólamban szoktak összefoglalni, hogy: »szabadság, egyenlőség és testvériség«, egyszer már csakugyan ne csak hangoztatnák, de meg is értenék és meg is valósítanák az emberek. Ha nem elégednének meg azzal, hogy a jobbágyság 1848-ban felszabadulván, önmagunk is felszabadultunk — mivelhogy ugyebár az emberek többsége nem volt nemes? — hanem nem gördítenénk útjába senkinek semmi akadályt abban a tekintetben, hogy egyénisége tehetsége szerint érvényesülhessen. És ha nemcsak elméletben mondanánk szép meséket a testvériségről, de végre-valahára csakugyan ne néznők egymás vallását, nyelvét, faját, hanem együttes erővel iparkodnánk felépíteni szabadságunk hatalmas, ma — trianoni romokban heverő — épületét. Mivelhogy ne feledjük, hogy az én szabadságom meddő és haszontalan, ha embertársamnak, enfelemnek, véremnek gúzsba van kötve kezelába, ha nem teheti azt, ami neki jól esik, amire neki természetes, ősi, ezredéves jussa van. Ha van valami, ami itthoni szabadságunkból még tán hiányzik, ne panaszolkodjunk érte, megjön az úgyis magától. Ma tán csak azért nincs meg, mert nem kívánatos, hogy bármily téren szabadossággá fajuljon a szabadság, de közeleg már megvalósulásának! ideje egy nagy eszményi cél: a közös szabadság kivívása érdekében. Ehhez azonban — s ez az, mit ha az önmagam ismétlésével is vádolnának, minden kínálkozó alkalommal, tehát és főkép minden március 15-én is hangsúlyozni fogok — első feltétel: az egyenlőség és testvériség eszméinek teljes átértése és fenntartás nélküli elfogadása. Szabadság csak egyenlők és testvérek számára virul, gyűlölködők, testvérviszálykodóknak soha más, mint rabság nem lehet a sorsa. PAPAI ÁLTALÁNOS BÁNK RT, FŐ-TÉR. Takarékbetétek elfogadása a legmagasabb kamatozással. Önsegélyző hetenként 1 pengő, csak 3 évre, legolcsóbb kölcsönök. Valuta-devisa vétele és eladása a legelőnyösebben. Bővebb felvilágosítást szívesen ad az Igazgatóság. Országos ker. szoc. kongresszus Pápán. — 1930 március 8, 9. — A dunántúli keresztényszocialista szervezetek II. országos kongresszusukat e hó 8-án, szombaton és 9-én, vasárnap tartották városunkban, amelyen számosan megjelentek a párt országos vezetői közül is. Itt voltak a többek közt Komócsy István pécsi prépost-kanonok, Haller István volt közoktatásügyi miniszter, Erődi-Harrach Béla egyetemi tanár, orszgy. képviselő, dr. Pálosi Ervin egri jogakadémiai tanár, gróf Csáky Andor, Tobler János orszgy. képviselő, Dvihally Géza, Lillin József, Sieben József, Ankner Béla központi főtitkárok, Vizer Lajos győri, Stamler Béla pécsi titkárok, Rohály János a bányászszövetség, Polónyi Ferenc az építőmunkásszövetség, Madarász József a textilmunkások szövetségének titkára stb., stb. I. nap. A vendégek érkezése. Gyűlések. A kongresszus vendégei szombaton délután 5 órakor érkeztek meg. A vasútnál nagy küldöttség élén Szalay Lajos párttitkár üdvözölte őket. Még aznap este 7 órakor megkezdődött a munka. Pápai Péter vasúti vendéglőjében a vasutasok gyűltek össze, kiknek az őket érdeklő ügyekről Pillich Nándor lapszerkesztő és Horváth Gergely tartottak előadásokat. —- A levente-otthonban Schneider Géza elnöklete alatt az iparosok gyűléseztek, akikhez Tobler János orszgy. képviselő intézett hatásos beszédet, feltárván az iparosság sok fájó sebét, s elmondván, hogy mikép lehetne a bajokon enyhíteni. — Az intelligencia a belvárosi kath. körben jött össze; itt gróf Csáky Andor és dr. Pálosi Ervin voltak érdeklődéssel hallgatott szónokok. — Az ipari munkások számára a Sportegyesületben volt gyűlés, ahol ugyancsak Tobler János orszgy. képviselő beszélt; kivüle még Ankner Béla és Madarász József szólottak az egybegyűltekhez. — A földmivesek és földmunkások gyűlése a r. kath. elemi iskola tornacsarnokában folyt le. A föld népe szomorú helyzetére Dvihally Géza és Fekete Pál világítottak reá, s mutatták meg a kivezető utat. — A bencések dísztermében a nők jöttek össze nagyszámban gyűlésre, akikhez Komócsy István kanonok, a bűvös szavú szónok és Lillin József intézett lebilincselő beszédet. Gyűlések végeztével közös vacsora volt a SzentilonaHutcai ker. szoc. munkás-otthonban, ahol a vendégek és a társaságukban levők kellemes hangulatban, mit a felköszöntők sokaságával fűszereztek, éjfélig elszórakoztak. Vasárnap reggel pedig a plebánia-templomban tartott istenitiszteleten kértek áldást a minden jók kutforrásától a kongresszus munkájára. II. nap. A kongresszus. Vasárnap délelőtt 10 óra tájban nagy tömegek özönlöttek a Levente-Otthon felé, hogy részt vegyenek a dunántúli keresztényszociálista szervezetek II. országos kongresszusán. Az óriási terem 10 órára egészen megtelt érdeklődőkkel, kíváncsian várván a történendőket. A pódiumra helyezett hosszú asztalnál Komócsy István kanonok elnök körül helyet foglaltak Haller István, Erődi-Harrach Béla egyet, tanár, Németh József apát-plebános, dr. Tenzlinger József polgármester, gróf Csáky Andor, Tobler János országgyül. képviselő, stb. Elsőnek Németh József apát-plebános emelkedett szólásra, s röviden vázolván a ker. szociálizmus programmját s a nemzetnevelő munkát, amelyet kifejt, meleg szavakkal üdvözölte Komócsy István kanonokot, a ker. szociálizmus úttörőjét, s felkérte őt előadása megtartására. Komócsy István visszaemlékezéssel kezdette nagyszabású beszédét. Szólott a bányász párttitkárról, aki midőn kiszállott egy bányához, hogy ott a munkásokkal gyűlést tartson, a megjelent intelligencia nem érdemesítette kézfogásra, mert sötét színekkel festette meg a bányászok helyzetét, akiknek egy héten többször is 16 órát kellett egyhuzamban a föld alatt dolgozniok. Ez az eset élénken jellemzi a felfogást, amellyel nálunk a munkáskérdésekkel szemben viseltetnek. Pedig ez nagy baj, mert ha nem értik meg a munkásság törekvéseit, ha mereven elzárkóznag előle, elkeseredésében könnyen olyan utakra tévedhet, amelyek nem kívánatosak a társadalomra nézve. A római pápa korszakos jelentőségű enciklikája, a Rerum novarum reá világít az útra, amelyen haladnunk kell. Beszélt a modern szociális problémákról, amelyeket törvényhozási úton mielőbb meg kell oldani. Ez pedig nem történhetik máskép, mint az evangélium szellemében. Hivatkozott bold. Prohászka Ottokárra és Giesswein Sándorra, mint e szellem hivatott képviselőire, útjának egyengetőire. Jelszavunk csak ez lehet: Munkát, kenyeret, családbéreket a munkásoknak! Jól esik megállapítani, hogy a 30 évvel ezelőtt elvetett mag kikelt, s terebélyes fává kezd növekedni. Nem véletlen, hogy a legnagyobb szociális biztosító intézet, a Társadalombiztosító elnöki székében a ker. szociálizmus úttörő bajnoka: Huszár Károly ül, s hogy Magyarország népjóléti minisztere a jelen nehéz időkben Vass József, aki 35 éve küzd a ker. szociálizmus igazságaiért. Ám a probléma nincs megoldva, azért tovább küzdeni kell. A pápai baráti kézfogás jól esik, ez további munkára ösztönöz. Ne ütődjék meg senki azon, ha a munkásoknak kissé érdes a szavuk, mert az a nemzet szolgáinak, gyermekeinek szava az édes anyához, akinek le kell hajolnia hozzájuk. Üdvözli Haller IstTekintse meg kirakataimat! Megtekintés vételkényszer nélkül! NAGY TAVASZI VA S A R ! Női és férfi divat gyapjaszövetek, selymek, vászonáruk. raosóárukban és a legújabb fazonú női felöltőkben. BALOG JEN Ő divatáruházában KOSSU TH L . U TCA 17 . ggJZIZn Bámulatos olcsó áraimról győződjön meg! [pffi ^^^ ^^r^gfll
