Pápai Hírlap – XXVII. évfolyam – 1930.

1930-01-11 / 2. szám

XXVII. évfolyam. 2. szám. Pápa, 1930 január 11. PAPAI HÍRLAP M E G J E I, E N 1 K MINDEN S Z O M R AT O N . Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon ISI. szám. Laptulajdonos főszerkesztő: D R. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Kálmán király megtiltotta, hogy a boszorkányokról, akik nincsenek, említés vagy panasz történjék. Ámde hiába előzte meg a bölcs király felvilágosodottságában nemcsak századát, de utána következő századok sokát is, bizony boszorkány­pörben még a mult század vége felé is nagyon szépen Ítélkeztek és talán, ha a közönségre bízták volna, azokat a tiszazugi bestiákat, akik nem régen álltak biráik előtt, menten hajlandó lett volna boszor­kányok gyanánt máglyán elégetni. Ám ha ez nem is történt meg, bár ha Kál­mán király óta hivatalosan nincsenek is boszorkányok, említeni őket azért nem szűntünk meg máig. Mivelhogy emberi szokás épen azt emlegetni, ami nincs, aminek nemlétéről eszünk meggyőződött, tapasztalatunk tanulságot tehet Es nem csak nemlétező rosszakat szeretünk em­legetni, még gyakrabban történik említés nemlétező jókról. Egyebeket mellőzve ezúttal, hányszor halljuk említeni a hálát, holott mást nem látunk soha, mint csak azt, hogy hála nincs. Van-e olyan, aki erről magánéletében még meg nem bizo­nyosodott? Van-e olyan, aki ha addig a pontig nem is jutott el, mint egy immár az örökkévalóságba távozott, öreg dok­tor barátom, aki szerint: „ha valaki úgy élte meg élete 50. évét, hogy meg nem utálta az embereket, az nem ér­demelte meg, hogy 50. évét megérte", mondom, ha ilyen embergyűlölő szel­lem nem is lett úrrá mindenkin, van-e olyan, aki főkép a közélet mezején nem szerzett elég tapasztalatot arról, hogy hála az nincs, csak éppen emlegetni szokták. Áldozhattál te annyit a közjóért, tán többet is, mint amennyi tőled telik, dolgozhattál, alkothattál annyit, amennyi száztól is sok lett volna, lehetsz te példa áldozatkészségben, lankadatlan közhasznú tevékenységben, hajlíthatlan lelkes ma­gyarságban, hálát mindezért ne várj. Avagy ha szerénységedben nem is várod, légy nyugodt, nem is adják. Jönnek az új idők durva kíméletlenséggel, „Veteres migrate coloni!" (költözzetek el régi gyarmatosok) hangos jelszavával s feledve a mult, feledve az érdem, ha csak nem vagy hajlandó azt a nótát fújni, amit a tömeg ma fújni jónak lát. De a tömeg­hangulatok változók, aki pedig férfi, az hű marad elveihez. Hálátlanság vagy hála közömbös előtte, elég neki azért, amit a köznek tett, egyedül öntudatának jutalma is. Győző és legyőzött egyaránt szen­ved. Ezt a régen tudott igazságot éle­sen világítja meg az a berlini, illetve londoni tudósítás, amely a munkanélkü­liek számának rohamos emelkedéséről számol be. Mintha versenyre akarna kelni ez a két leghatalmasabb ipari állam azon a téren, hogy melyik nem tud több em­bernek állandó foglalkoztatást, rendes munkát adni, melyik kénytelen a munka­nélküli segély nagyobb flastromát ragasz­tani arra a mind nagyobb és égőbb sebre, mely államéletük testén kiütközik. A versenyben e percben még a legyő­H PAPAI HITELBANK RESZVENYTARSASAG SZERZŐDÉSES VISZONYBAN A MAGYAR ÁLTALÁNOS HITELBANKKAL. Alapíttatott: 1878-ban. Távbeszélő : { o z^efhÍiyiség 29 Táviratcím: Hitelbank. HIRDET/VIENY. A Pápai Hitelbank Mést\énytársaság 1930. évi január hó 1-én megalakítja VI. évíársulati három és őf évi időtarfammaS, részletenként és hetenként egy pengő befizetéssel. Ez a legkönnyebb és legkedveltebb módja a takarékosságnak, mert heti egy pengőt mindenki könnyen nélkülözhet, aki pedig kölcsönre szorul, minden heti egy pengős részletre 156, illetve 260 pengő kölcsönt igényelhet, mely a harmadik, illetve az ötödik év végén a heti betétekkel kiegyenlítést nyer, de közben is bármikor visszafizethető. Mindenki tetszése szerinti heti részletet jegyezhet. A betétek havi részletekben is fizethetők. A bank a résztvevőknek részleteik után a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámitolási kamatának megfelelő kamatot térít, a heti betétek alapján folyósított kölcsönök után pedig a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámitolási kamatát 3%-kal meghaladó kamatot számít. Minden egyéb feltételre nézve készséggel ad kimerítő felvilágosítást a Pápai Hitelbank Részvénytársaság. PÁPÁI ÁLTALÁNOS BANK RT. FŐ-TÉR. Takarékbetétek elfogadása a legma­gasabb kamatozással. Önsegélyző IX. évtársulat január 1-i kezdettel, hetenként 1 P, csak 3 évre, legolcsóbb kölcsönök. Valuta-de visa vétele és eladása a 1 eg előnyösebben. Bővebb felvilágosítást szívesen ad az Igazgatóság. zött Németország vezet, amit, úgy-e bár, mindenki természetesnek fog tartani ? Hisz Németország területe megcsökkent, gyarmatai elvesztek, hadisarcként pedig fantáziába illő összegeket fizet. Ámde — és ez a legnevezetesebb — mérföidjáró csizmával iramodott nyomában a győz­tes Anglia. Kerek számban 16 millió a munkanélküli ember Németországban, de már Anglia is 1-4 milliónál tart s ha a viszonyokban lényeges változás nem áll be, akkor rövidesen egy szintre kerülnek győző és legyőzött, nem lesz közöttük semmi különbség, kenyeret egyik ép úgy nem tud adni állampolgárainak, mint ahogyan nem tud a másik. Eltűnődik rajta az ember, hogy hol marad az or­szágok és népek létéről gondoskodni tudó államkormányzati bölcseség, hogy ez a lehetetlen helyzet lehetségessé vált. Ál­mélkodik az ember azon, hogy mért akarják még most is lenyúzni az egy­más — azaz hogy a győző a legyőzött­nek — bőrét akkor, mikor ebből — mint a példa mutatja — azoknak semmi haszna nem lesz, akik legjobban rászo­rulnak. Mert egészen bizonyos, hogy ha Németország avagy — mert hiszen még tőlünk sem távolodott el ennek a réme — Magyarország többet kénytelen fizetni, akkor ezekben az államokban ezért is nőni fog az inség, kevesebb lesz a ke­nyér, f több a tétlenül alálógó munkás kar. Ámde azt eddig semmivel sem lát­tuk bizonyítva, hogy a rengeteg hadi­sarcból amott meg a munkások jóléte virult yvoína ki. Ellenkezőleg: ime Anglia a munkanélküliségben maholnap Német­országot éri el. Önkéntelenül felmerül tehát a kérdés: Cui prodest? Kinek áll érdekében a fizetségek özöne, mikor be­lőle áldás nem fakad sehol? Vájjon nem másért kellene-e inkább Hágában össze­jönni? Vájjon nem hagyhatnák-e abba régi témáknak végenélküli üzését-füzését és idejüket nem fordíthatnák-e inkább a munkás kezek foglalkoztatása problémájá­nak megoldására? 1,600.000: 1,400.000! Hatalmas mementó, olyan intelem, amit bizony-bizony érdemes volna megszív­lelni !

Next

/
Thumbnails
Contents