Pápai Hírlap – XXVII. évfolyam – 1930.

1930-10-25 / 43. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Döfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. szám. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Valamikor, boldogabb időben azt tervezgettük, sőt nagy hévvel azon dolgoztunk is, hogy e mi városunk fejlett- j ségének megfelelőleg önálló törvényhatósággá alakuljon át. Mai súlyos gazdasági helyzetünkben egyelőre legalább elejtettük ezt az eszmét, ámde meg kell állapítanunk, hogy a legfőbb okok egyike, amelyek miatt az önállóságot kívántuk, jóformán megszűnt. Nehézkesnek véltük ugyanis azelőtt ügyeink elintézésénél a vármegyét, mint közbeeső fórumot és szerettük volna ügyeinket minél gyorsabban, közvetlenül a minisztériumokban elintéztetni. Mit mutat azonban az újabb tapasztalat? A vármegyén minden dolgunk úgy megy, mint a karikacsapás és innen aktáink a legrövidebb idő alatt felkerülnek a minisztériumba, hogy azután onnan azokat a legkétségbeesettebb erőfeszítéssel se tudjuk kiásni. El se lehet mondani, mennyi energia pazarlódik el ezekre a sürgető utánjárásokra és hogy ez mennyi fölösleges költségébe is kerül a városnak. A késedelmezésnek, a ráfekvésnek, a huzavonának következményeképen azután hiába lesik és várják itt lenn munkáskezek, hogy dologhoz juthassanak. Minthogy például már hónapok előtt folyhatott volna nálunk az útburkolási munkálat és megkezdődhetett volna a vizmü kiterjesztése, ha némelyek ott fenn a közigazgatás egyszerűsítését nem úgy fognák fel, hogy egyszerűen — nem közigazgatnak. Szeretnők, ha jelen kis írásunk eljutna illetékes helyre s az illetékes hely kellő eréllyel megtenné az intézkedéseket, amelyek hivatva lennének nemcsak a jogos panaszokat elnémítani, de egyszersmind a télre kenyérhez és fához juttatni azokat, akik, ha ez csak a városon és csak a vármegyén múlnék, már régen munkába lettek volna állíthatók. Bethlen István országmentő progratnmja. A miniszterelnök tegnapi nagy beszédének hatalmas szónoki sikerén túl jelentőséget és maradandó hatást biztosít a benne előterjesztett kormányzati programm gazdasági és pénzügyi komolysága. A bejelentett intézkedéseknek nagy bősége és gazdagsága minden kommentárnál és méltatásnál jobban és erősebben bizonyítja a kormány gazdaságpolitikai programmjának komolyságát, jelentőségét és a miniszterelnöknek azt az elszántságát, hogy a világkrizis sodrába került Magyarország válságát leküzdje. A miniszterelnök beszédéből a kormány legközelebbi gazdasági programja az alábbi körvonalakban bontakozik ki: Küzdelem a gabonakrizissel. A gabonajegy jelenlegi három pengőnyi összegének felemelése, melynek mérvét egy szakbizottság fogja megállapítani. Az iparcikkek olcsóbbítása és pedig az ipari vámok részleges mérséklésével, amelyért kárpótlásul az ipar a tegnap benyújtott iparfejlesztési törvényben körülirt közvetlen segélyezéssel nyert kárpótlást. A kartelek ármegállapításába a magyar kormány beleszólást ! nyert. A falu népe már a legközelebb olyan lolcsó szövet- és bőranyaghoz jut, amelyből ruházkodási szükségletét az eddigi áraknál 40— 50o/o-kal olcsóbban láthatja el. A vidéki helyi viszonyok megismerése céljából országszerte tanulmányi bizottság fogja megállapítani a szükséges intézkedéseket. A kereskedelempolitika terén. Bejelenti a miniszterelnök a magyar kormány hajlandóságát, akár egy gabona világkartelben való részvételre, akár preferenciális szerződések megkötésére, akár pedig regionális szerződések kötésére és a folyamatban levő, valamint a küszöbön álló külkereskedelmi szerződéses tárgyalások alkalmával hajlandónak fog nyilatkozni kereskedelmi viszonyainknak ilyen preferenciális rendszer alapján leendő megoldására a magyar mezőgazdaság érdekében. A kivitel fejlesztése érdekében márkázási törvényt csinálunk, hogy ezzel is emeljük agrártermékeink versenyképességét a külföldi piacon. A mezőgazdaság átszervezése érdekében nagyobb állami kölcsönt fogunk kontrahálni, mihelyt erre meg lesz a lehetőség. A tejtermelést fokozni, a tej, vaj és sajtexportot növelni, a sertéstenyésztést fejlesz-i teni és a sertésexportot szaporítani, továbbá a szeszgyártást is emelni óhajtja a kormány, amihez megfelelő organizáció és megfelelő hitel kell, amelyet megteremteni a kormány feladatának ismer. A hitelkrizis leküzdése. Az állami hitel terén a kormány el van határozva, hogy csak olyan hosszú lejáratú állami kölcsönt fog igénybe venni, amely a magyar közhitelnek a külföldön ártalmára nem válik. Minthogy a magyar állam hitele ma is változatlanul szilárd, az ilyen államkölcsön felvételének a külföldön, különösebb akadálya nincsen. Addig nyugodtan bevárjuk azt az időpontot, amelyben az államkölcsönt kedvező feltételek mellett és a mjagyar állam hitelének teljes megóvásával kontraháltatjuk. De közben is átmeneti hitelekkel és előlegekkel fogjuk megszerezni azokat az összegeket, amelyek a mai szükségletek fedezésére szolgálnak. Az állam beruházó tevékenységében ekként fennakadás nem fog beállani. A mezőgazdaság és a kisipar ebben az esztendőben együttvéve 200.5 millió pengő rövidlejáratú hitelhez juto(tt és a kormány ezután is kötelességének tartja, hogy a mezőgazdasági hitelt ilyen eszközökkel alimentálja. Amikor pedig lehetővé válik hosszúlejáratú hitel felvétele, a kormány rögtön gondoskodni fog arról, hogy ez meg is történjék. Az államháztartás egyensúlyának fenntartása. A magyar államháztartás egyensúlya nem ingott meg és ezt az egyensúlyt a kormány a jövőben is biztosítani fogja a következő intézkedésekkel: A már megszavazott költségvetési csökkentésen túl a dologi kiadásokban a kormány további 20 millió pengőnyi redukcióra kér felhatalmazást a törvényhozástól. A személyi kiadásokban 10 millió pengőt kiván a kormány megtakarítani a kiküldetési díjak újabb rendezésével. Törülni fogja továbbá a kormány az összesen 3.7 millió pengőben költségvetésileg előirányzott tisztviselői jutalmakat és segélyeket. A folyó évben az üres állásokat a kormány nem tölti be, ami szintén tekintélyes megtakarítást eredményez. Ellenben a kormány a tisztviselői fizetéseket az eddigi tervek ellenére egyáltalán nem fogja redukálni. E helyett minden fix fizetésű alkalmazott, tehát úgy az állami, mint a magánalkalmazlott kereseti adóját bizonyos kulcs szerint pótlékolni fogják. A tantiémadót progresszive fel fogják emelni akként, hogy azt nem a vállalat fizeti, hanem az, aki a tantiémet élvezi. Ezenkívül a kormány semmiféle adóemelést nem tervez és a termelést semmiféle közteher emelésével megterhelni nem fogja. A jövő évi állami költségvetés kiadási oldalát harminc millióval kivánja a pénzügyminiszter leszállítani és e célból az adminisztráció racionalizálása fog keresztül vitetni. Általános adóreformot a kormány a mai nehéz időkben egyáltalán nem tervez. Ellenben a községi háztartásokat szanálni és rendbehozni kivánja, mely délból még az ősszel törvényjavaslat kerül a parlament elé. A borfogyasztási adót csökkenteni fogja és az adók kirovása tekintetében községenként mutatkozó egyenlőtlenséget ki fogja küszöbölni. A közmunkaváltság, amely a kis ember vállait oly nagyon nyomja, újabb szabályozást nyer, amely mellett ez a teher egyenletesebben fog megoszlani. 120 milliós új beruházás és közmunka. A kormány a munkanélküliség ellen azzal veszi fel a harcot, hogy munkához juttatja a munkanélkülieket. A legközelebb meginduló közmunkák és beruházások sora a következő: Harmincmillió pengővel az aktív és nyugnyugdíjas tisztviselők és magánalkalmazottak családi házakat építhetnek. A vidéki városokban megindulnak a közmunkák, amely célra az állam tizenkét és félmillió pengőt bocsájt rendelkezésre. Ezenkívül a városok a közmunkákra kölcsönöket is fognak felvehetni, úgy, hogy végeredményben a vidéki városokban 21.2 millió pengőt fog kitenni a meginduló közmunka. Folytatja a kormány az államvasuti beruházásokat, mely célra 30—40 millió pengőt szánt. Az útépítési programmot, amelynek céljaira 32 millió áll rendelkezésre, a kormány tovább folytatja. A vadvizek lecsapolására egymillió pengőt irányoz elő. A vidéki kislakásépítés céljaira a már előirányzott hat millió pengőn felül további három millió pengőt. Együttvéve ezek az összegek százhúszmillió pengőt tesznek ki. De ezenfelül még rendelkezésre áll a költségvetésileg már megszavazott 47 millió pengő. A munkanélküliséget ez kétségtelenül enyhíteni fogja és meg fog indulni a gyárakban a munka és a kereskedelemben a forgalom. A vidéki városoknak a kormány felhatalmazást ad, hogy szükség esetén inségadót vethessenek ki, amelynek felhasználása a népjóléti miniszter egységes irányítása mellett történik. E gazdag programm konkrétumai bizonyára el fogják oszlatni azt a bizalmi krízist, amellyel szemben mindenkinek kötelessége felvenni a küzdelmet.