Pápai Hírlap – XXVII. évfolyam – 1930.

1930-10-25 / 43. szám

Telefon 174. Csipkék, Telefon 174. szalagok és rövidáruk kaphatók RAIDL FERENCNÉL Pápa, Kossuíh Lajos-utca 6. Legnagyobb választékban női és férfi fehérnemüek, harisnyák, keztyük, ernyők, botok, kalapok, sapkák, nyakkendők, ridikülök, bőröndök,stb. Városi közgyűlés. — 1930 október 23. — 1931-re 40% lesz a pótadó. Városunk képviselőtestülete a csütörtök délután megtartott közgyűlésében letárgyalta és elfogadta az 1931. évi költségvetést.' A tárgyalásnak legkiemelkedőbb mozzanata az volt, hogy a hitfelekezeti elemiiskoiai és középiskolai segélyeknek a pénzügyi bizottság (által tervezett és az állandó választmányban egyenlő szavazatarány mellett elnöki döntéssel elfogadott leszállítása elmaradt. Maga a pénzügyi bizottság előadója megváltoztatván előbbi álláspontját, ugyanazon szempontok kiemelésével, amelyek figyelembevételének feltétlen szükségességét mult heti számunkban hangsúlyoztuk, ajánlotta a segélyeknek á régi összegekben leendő beállítását, megjelölvén reá a szükséges fedezetet is. Ily módon aztán az ügy simán volt elintézhető és dr. Antal Géza püspök meggyőző erejű felszólalása után bizton remélhető, hogy e kérdés megbolygatására többé nem kerül a sor. A közgyűlés lefolyásáról lapunk zártára való tekintettel, röviden összefoglalva a következőkben tudósítunk: 1930-as ügyek. Délután három órakor — előbb rendkívüli közgyűlésben az 1931-es közgyűlésre tartozó ügyeket tárgyalták. Dr. Tenzlinger József polgármester az ülést megnyitván, miután jegyzőkönyv hitelesítésére vitéz Draskóczy Istvánt, Koréin Vilmost, Pongrácz Józsefet és vitéz Skublics Viktort kérte fel, bejelentette a jóváhagyott határozatokat, továbbá, hogy a Bacon ügy még mindig tárgyalás alatt áll, a vizdíjszabályzatot állandóan sürgeti, a ref. templom és a színház ügye most kerül a bizottságok s aztán a közgyűlés elé. A munkanélküliek számára 20 ezer P áll a város rendelkezésére, s így valószínűleg inségadó kivetése nem lesz szükséges. A napirendre áttérve elfogadták a gyámpénztárak 27—28—29. évi zárszámadásait, jóváhagyták a Celli-ut 22. sz. ház átruházására vonatkozó határozatot, a végrehajtói helyettesítéssel megbízott Kneisz Mihály magasabb illetmény meghatározás iránti kérvényét, valamint a városi illemhelyek gondozóinak hasonló jellegű kérvényét Szalay Lajos pártoló javaslata ellenére elutasították. A Levente-egyesületnek a kisebb jelentőségű pénzügyi kérését Szűcs Dezső pártolására teljesítették, elhatározták Wittmann Ignácnak az ügy fontosságát hangsúlyozó felszólalása után, hogy a honvédelmi kincstárt altiszti lakások és tiszti istállók építtetése tárgyában megkeresik. Igen fontos határozata volt a közgyűlésnek, amellyel eddigi függő kölcsöneit amortizációs kölcsönre változtatja, elfogadván a Pápai Takarékpénztárnak, mint előnyösebb ajánlattevőnek abbeli ajánlatát, hogy 350.000 pengőt 88-as kifizetéssel 15 évre 11.5 o/

0 részlettörlesztéses kamattal ad a városnak. A Pápai Takaréknak — a mai viszonyok között igen kedvező ajánlatáért a közgyűlés köszönetét fejezte ki. Végül szintén nagyfontosságú; határozat volt az, mellyel kimondták, hogy a tókerti Szinház-téren 56.000 P-vel egészségvédő intézetet létesítenek a népjóléti minisztérium hathatós támogatásával. A határoza tot birtokon kivüli fellebbezéssel mondták ki, s így az építési pályázat kiírása és eldöntése után az építkezés azonnal megkezdhető lesz. Dr. Konkoly Thege Sándor közjegyzőnek, ki a szükséges telket ingyen adományozta a városnak, a közgyűlés meleg és hálás köszönetét nyilvánította. 1931-es költségvetés. Öt perc szünet után öt óra tájban tértek át az 1931-es költségvetés tárgyalására. Dr. Sulyok Dezső, a pénzügyi bizottság új előadója, nagyobb beszédbein fejtegette azokat az alapelveket, melyek a pénzügyi bizottságot a költségvetés összeállításánál vezették. Elsősorban a legrigorózusabb takarékosságot kívánták érvényesíteni, úgy azonban, hogy a nivó mégis fentartassék. Súlyos nehézségeket okoz az általános gazdasági helyzet, a háztulajdon jövödelmének korlátoltsága, a földtulajdon hozamának hanyatlása. Gátul szolgálnak a háztartás vezetésében a minisztériumok késedelmes intézkedései, így pl. az aszfaltépítés ügyében hozott határozatunk jóváhagyását hónapok után sem tudjuk elérni. A pénzügyi bizottság rengeteg tételt csökkentett, a tisztviselői fizetéseket azonban, melyeket nem talál túlmagasaknak, nem nyúlt hozzá. A felekezeti kulturális segélyeket azért akarták csökkenteni, hogy a pótadót ne kelljen 40o/o-nál magasabbra emelni. Mivel azonban az egyes hitközségeknél a segélyelvonás zavarokat idézhetne elő és a vallásos érzést gyöngíthetné, javasolja a segélyeknek a régi keretekben leendő fentartását, s hogy a pótadó azért mégse emelkedjék, a sági bazaltbányánál levő tartozás lefizetése halasztassék el, amit a Pápai Hitelbank a tartozásnak előnyös föltételek mellett leendő átvállalásával tesz lehetségessé. Dr. Hoffner Sándor mint a pénzügyi bizottság tagja kijelenti, hogy a maga részéről nem kivánt volna a felekezeti segélyekhez hozzányúlni, de erre nézve a bizottságban más részéről javaslat tétetvén, egyhangúlag állást foglaltak mellette s nem tud róla, hogy e tekintetben a bizottság megkérdeztetett volna. Abban a feltevésben voltak, hogy ugyanazt a takarékosságot, amit a városi költségvetésben érvényesítenek, érvényesíthetnek a felekezetek is a maguk költségvetésében. Dr. Antal Géza örömmel látja, hogy egyértelmű megállapodás fog létrejönni. A felekezeti segélyek csökkentése a lakosságra csupán más formában való fizetést jelentett volna. Egyébként is nem úgy fogandók fel e segélyek, mint felekezeteknek hozott áldozat, hanem mint olyan kiadás, amit immár évtizedek óta a magyar kultúrának adnak, olyan intézményeknek, amelyeket nem elsorvasztani, de fejleszteni kell, aminthogy az államháztarátsnak is inkább a meglevő értékeket kellene konzerválnia, s nem felesleges új intézményekre költeni a pénzt. A segélyezendő intézmények a maguk körében messzemenő takarékosságot gyakorolnak, s így nagyon is kívánatos, hogy a csökkenés ügye többé napirendre ne kerüljön. Becsei Ferenc szintén a régi összegű segélyek mellett van, mert a hitközségi adó felemelése jobban sújtaná a kismebereket. Dr. Kende Ádám a mai viszonyok között szintén nehéz szívvel ment bele a pénzügyi bizottságban a segélyek csökkentésébe és szívesen fogadja el a mostani megoldást. Ezután a költségvetést általánosságban elfogadták, majd a kulturális kiadásokat vették elő és itt a népiskolai segélyeket aZ eredeti 32.000 P, a középiskolai segélyeket 13.200, az óvodaiakat 2400 P-ben állapították meg. A róm. kath. polgárinál a város a tavalyi megállapodás szerint a kiadások 60 o/o-át fedezi. A költségvetés többi tételeit alaposan megcsökkent érdeklődés mellett tárgyalták le. Kiemelkedő mozzanata csupán annyi volt, hogy dr. Fehér Dezső indítványára a várost súlyosan terhelő forgalmi adó jutalék rendszer megszüntetése ügyében a törvényhatóság útján felírnak a kormányhoz. Varga János indítványára a polgármestert a városmajor környéke rendezési tervének kidolgozására utasították. Varga János helytelenítette, hogy a Tókert városrészben útcsinálás előtt fákat ültettek s kérte a Zápolya^utca rendbehozását. Dr. Fehér Dezső javaslatára a polgármestert a piactérnek a Tapolca mentén leendő kibővítése tekintetében szükségesnek mutatkozó lépések megtételére felkérték. A részletes tárgyalás háromnegyed nyolcra ért véget, amikor is a szükségletet 1,127.253 Pben, a fedezetet pedig 999.391 P-ben állapít.

B B3?

ujBS9 ujlaku m i pala I I 1 minÖSÉGE,GFIZDflSAGOSSAGR F ELÜLITIÚ LHRT RT LR p nRGYBftTOnV-ÚJLRKI EGYESÜLT JPRRmuVEK RT Bil DR P£5TX Vl Lm05-CS A5ZA R-UT 32ván meg, a fedezetlen hiány pótlására 40o/

0 pótadót vetettek ki. A pénzügyi bizottságnak végzett munkájáért a közgyűlés elismerését nyilvánította. ÚJDONSÁGOK. — Személyi hír. Balló Ede főiskolai tanár, az országos nevü festőművész a héten pár napon át feleségével együtt dr. Antal Géza püspök vendégeként Pápán időzött és megte- JJ y JJ | Mind kintette városunk összes nevezetességeit. -- Csiszárik János püspök kitüntetése. A kormányzó Csiszárik János címzetes püspök, veszprémi kanonok, rendkívüli követ és meghatalmazott miniszternek külügyi szolgálata alatt szerzett érdemei elismeréséül a II. osztályú magyar érdemkeresztet adományozta a csillaggal. — A magyar hét. Szeretnők, ha a sok buzdító szónak, mit a magyar hét sikere érdekében elmondottunk, valóságos és tényleges eredményei volnának. Szeretnők, ha a magyar hétben együttesen bemutatott árukból nemcsak ezen a héten vásárolnánk, hanem máskor is, mindig magyar holmit kerestetnénk elő a kereskedővel. Ha nem készen vásárolnánk külföldi cipőt, hanem a helybeli derék iparosokat juttatnánk keresethez, ha magyar szövetből készült ruhában járnánk, ha mindenhol és mindenkor — saját létérdekünkben — a magyar gyártmányokat pártfogolnánk. Ha a magyar hét nem múló szalmaláng lenne, hanem lelkünk állandó tüze, mely öncéluságunk útját világítja be. — !d. Wittmann Ignác halála. Folyó hó 23-án hosszas betegség után 84 éves korában meghalt id. Wittmann Ignác volt nagybérlő. Az elhunyt régebben kiváló szerepet vitt városunk közgazdasági és társadalmi életében. Hosszú időn át bérelte a gróf Esterházy-féle pápai gazdaságot, amelyből valóságos mintagazdaságot fejlesztett. Egyik megalapítója volt a Pápa városi és Vidéke Takarékpénztárnak, amelynek mindaddig igazgatósági tagja volt, mig gazdaságát át nem adta fiának: Wittmann Mihálynak. Nagy családja élénk részt vett városunk társas életében. Pénteken délután volt a temetése gyermekein, unokáin és kiterjedt rokonságán kivül városunk előkelő közönségének impozáns részvéte mellett. — A pápai kereskedőkkirakatversenye. A Magyar Hét alkalmával a pápai kereskedők kirakatversenyt rendeztek, melynek során szebbnél szebb, sok gonddal és ízléssel elkészített kirakatok igazolják a pápai kereskedők képességét és áldozatkészségét, melyek belekapcsolódnak a Magyar Hét igazi propagandájába. A kirakatversenyt az erre a célra kiküldött bizottság szerdán este tekintette meg és dönteni fog, hogy az egyes kirakatok milyen elismerésben és kitüntetésben részesülnek. Itt jegyezzük meg, hogy a Magyar Hét érdekében vasárnap, 26-án az üzletek 12 óráig nyitva tarthatók. A Pápa megyei város villamos telepének felügyelő-bizottsága pedig a Magyar Hét közérdekű voltára való tekintettel a kereskedőknek az elfogyasztott áramtöbbletből 50 százalékos kedvezményt engedélyez. — Gyümölcsfák védelme. A gyümölcsfákra kártékony állati és növényi élősdiek ellen kötelező védekezés teljesítése tárgyában a földmivelésügyi miniszter rendeletet adott ki. A rendeletben részletezve vannak a vértetű irtása és a fahernyózás módozatai. Aki a kötelező védekezést végre nem hajtja, 40 pengőig terjedő pénzbüntetésben részesül és a munkálatokat a hatóság a mulasztó költségére végezteti el. a leg árba Oberlan üveg= és po m és képkeret (Korvi] Ha r haszn, Pes iszap] hamaros;