Pápai Hírlap – XXVII. évfolyam – 1930.

1930-10-04 / 40. szám

A Swoboda-téle „AUTOmAT" folytonégő kályha önműködő szabá­lyozóval a jelenkor legtökéletesebb kályhája. Lerakat: RAPOCH VILMOS vaskereskedés Pápa. Ugyanott kapható a tar­tós, olcsó magyar alumínium főzőedény! Országos Társadalombiztosító Intézet. a betegség, valamint az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére biztosításra kö­telezett ipari -munkavállalók (munkások) álta­lános bejelentése tárgyában. A rn. kir. népjóléti és munkaügyi mi­niszter úr 5201/ieln. 1930. N. M. M. sz. ren­delete értelmében a munkaadók mindazokat a biztosításra kötelezett ipari munkavállalói­kat (munkásaikat), akik vállalatukban, üze­mükben, gyárukban, hivatalukban, irodájuk­ban stb. 1930. évi szeptember hó 29. napján alkalmazásban állanak, legkésőbb 1930. évi október hó 13-ig az erre vonatkozó szabályok szerint az Országos Társadalombiztosító In­tézetnél, illetőleg az illetékes kerületi pénz­tárnál vagy kirendeltségnél bejelenteni köte­lesek, tekintet nélkül arra, hogy előzőleg már be voltak-e jelentve, vagy sem. Az általános bejelentési kötelezettség nem terjed ki a tisztviselőkre, a művezetőkre, a ke­reskedelmi alkalmazottakra s általában a ha­sonló állásban levő, rendszerint havi vagy évi fizetéssel alkalmazott munkavállalókra és a vállalatoknak havi vagy évi javadalmazásban részesülő segédalkalmazottaira, vagyis az u. n. magánalkalmazottakra (kereskedősegédek, raktárfelügyelők, ügynökök, utazók, kirakat­rendezők, pénzbeszedők, kereskedelmi gya­kornokok és tanoncok, rajzolók, könyvelők, pénztárosok, levelezők, gépírók, ügyvédjelöl­tek, közjegyzőjelöltek, gyógyszerészsegédek, hivatali segédalkalmazottak stb.), valamint a háztartási alkalmazottakra (házicseléd, szoba­leány, szakácsnő, komorna, házvezetőnő, tár­salkodó, felolvasó, gyermekleány, ápoló ne­velő, magánkocsis, magángépkocsivezető stb.). Ezeket a munkavállalókat tehát az általános bejelentések során újból bejelenteni nem kell. Az ipari munkavállalók általános beje­lentését külön nyomtatványon, az u. n. »Alta­lánös bejelentö-lapon« kell teljesíteni. A beje­lentés más nyomtatványon vagy levélben nem eszközölhető. Az általános bejelentést tartalmazói nyomtatványokat közvetlenül az Intézetnél (ke­rületi pénztárinál vagy kirendeltségnél) kell benyújtani, vagy kellően bérmentesítve posta útján oda beküldeni. Azoknak a munkaadóknak, akik bejelen­tési kötelezettségüknek ezideig heti vagy havi bejelentési jegyzékkel tettek eleget, munka­vállalóikról »Általános bejelentő-lap«-ot kiál­lítaniok nem kell. Ezeknek a munkaadóknak ugyanis az általános bejelentés célját szolgáló adatokat az 1930 szeptember 29. napjával kez­dődő heti, illetőleg havi bejelentési jegyzé­ken kell a rendes határidőn belül beszolgál­tatníok. Az »Általános bejelentő-lap«-ot az Or­szágos Társadalombiztosító Intézet (kerületi pénztár, kirendeltség) minden egyes munkai­adó részére a bejelentett munkavállalók szá­mának megfelelő mennyiségben az üzem, vagy vállalat helyére díjmentesen kézbesíti. A nyom­tatvány-űrlapokkal egyidejűleg az Intézet (ke­rületi pénztár, kirendeltség) a munkaadóknak az általános bejelentések tekintetében szük­séges tudnivalókat tartalmazó »Tájékoztatót« is megküldi. Ha a munkaadó a szükséges nyomtatványokat bármely okból 1930 szep­tember hó 28-ig nem kapná kézhez, azokat az Intézettől (kerületi pénztártól, kirendeltség 1­től) köteles beszerezni. Az »Általános bejelentő-lap«-okat az In­tézet díjtalanul szolgáltatja ki. Ha a munkaadó általános bejelentési kö­telezettségének nem tesz eleget, vagy a beje­lentéseket hiányosan teljesíti, az Intézet a szükséges adatokat a munkaadó terhére saját közegével a helyszínen szerzi be (1927: XXI. t.-c. 136. §-a és 1928: XL. t.-c. 123. §-a). Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, 1000 P-ig terjedhető pénzbirsággal büntethető az a mun­kaadó, aki elfogadható mentőok nélkül az ál­talános bejelentést nem a megszabott határ­időben, vagy nem szabályszerűen teljesiti (1927: XXI. t.-c. 205. §-a első bekezdésének 1. pontja és 1928:XL. t.-c. 182. §-a első be­kezdésének 1. pontja). Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el az a munkaadó, aki az általános be­jelentésben szándékosan valótlan adatokat ad elő, vagy aki abból a célból, hogy az őt ter­helő fizetési kötelezettségtől mentesüljön, az általános bejelentési kötelezettséget nem a megszabott határidőben, vagy szándékosan nem szabályszerűen teljesíti. A kihágás bün­tetése két hónapig terjedhető elzárás (1927: XXL t.-c. 206. §-ának 1. pontja és 1928:XL. t.-c. 183. §-a első bekezdésének 1. pontja). Budapest, 1930. évi szeptember hó. Országos Társadalombiztosító Intézet. Széchenyi-tér 2. szám alatti házban (színházzal szemben), fo-u!ca felőli földszinti rész, egy modern négy­szobás lakás, összes komfortos mellékhelyiségekkel foíyó évi november hó l-re kiadó. Bővebbet Boscowitz Sámuel, Széchenyi-utca 12. 5916/1930. sz. Pápa in. város polgármes'erétől. Pápa megyei város tulajdonát képező Batthyány-utca 14-ík számú házban egy két szobából, konyhából, éléskamrából és faliadból álló lakás 1930. évi november hó 1-től, évi 400 pengő bérösszegért bérbeadó. Bérleti ajánlatok a polgármesteri hivatal­hoz nyújtandók be, ahol a hivatalos órák alatt a részletes bérleti feltételek is betekinthetök. Pápa, 1930 szeptember 29. Dr. Tenzlinger József s. k. polgármester. Szőrme=bundák eredeti párisi modell szerinti újonnan készítését, vagy modernizálását vállalom. Gyermek szőrme-bundák, boj­kabátok, leányka-ruhák, sapkák meglepő olcsón kaphatók. Prémborok minden színben. — Reklám árak í SZILASY GYÖRGY szűcsmester Pápa, Fő-utca 26. szám. Saját termésű zalai must literenként 70 fillérért kapható Krausz Albert Fia Esterházy-ut 2. 183/1930. vht. sz. r Árverési hirdetmény. Alulírott birósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhirré teszi, hogy a pápai kir. járásbíróságnak 1930. évi 2270. számú végzése következtében dr. Neményi Sándor ügyvéd által képviselt Eiső Magyar Müdomborító javára 197 P 90 f s járu­lékai erejéig 1930. évi június hó 21-én fogana­tosított kielégítési végrehajtás útján le- és felül­foglalt és 1370 P-re becsült következő ingósá­gok, u. m.: gyalupad, szemfödő nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a pápai kir. járásbíróság 1930. évi 10164. számú végzése folytán 197 P 90 fillér tőkekövetelés, ennek 1930. évi május 10. napjától járó 8% kamatai, V 3% váitódíj és eddig bíróilag már megállapított költségek ere­jéig Pápán, Széchenyi-utca leendő megtartá­sára 1930. évi október hó 17. napjának délelőtti 9 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivat­nak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881 :LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfi­zetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra ki­elégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t-c. 102. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Pápa, 1930 szeptember hó 22. napján, Ifj. Jílek Ferenc kir. birósági végrehajtó. i g| mk — i aj PÁPAI TAKARÉKPÉNZTÁR A MAGYAR NEMZETI BANK MELLÉKHELYE. Alaptőke és nyiltíartalékok: Félmillió pengőn felül. Alapíttatott: 1863. A Pápai Takarékpénztár 75 éves jubileumával kapcsolatban jubileumi betétkönyvecskéket bocsát ki, a takarékosság előmozdítására. Bárki, bármikor válthat magának egy, vagy több ilyen jubileumi betétkönyvecskét, melyekért választása szerint 5 vagy 10 év muiva darabonként lOOO pengőt kap, Ilyen jubileumi betétkönyvecskét igen kis, tetszés szerint heti, havi, negyed­évi vagy félévi részletfizetéssel lehet váltani a Pápai Takarékpénztárnál. Bővebb felvilágosítást ad az üzleti órák alatt A PÁPAI TAKARÉKPÉNZTÁR. » I » 5 I » I I » I » I » » I

Next

/
Thumbnails
Contents