Pápai Hírlap – XXVII. évfolyam – 1930.

1930-10-04 / 40. szám

AI I: G J t; L E M K MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Böfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. szám. Laptulajdonos főszerkesztő: dr. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfí-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Élet-halálharcot üzent a muszka szovjet az egész világ mezőgazdaságának. Be akarja bizonyítani, hogy reá tudja kényszeríteni a maga kommunista őrületét a kulturemberiségre. Otthon könyörtelenül éhezteti, pusztítja a parasztságot, elkommunizálta a földet, jobbágysorba sűlyesztve, kényszermunkára aljasítja a föld népét és a föld tulajdonától megfosztott gazdának véres verejtékével termelt gabonát vörös hordákkal erőszakkal elrekviráltatva a városokba hordatja össze, hogy onnan külföldi piacokra dobja, lehetetlenül olcsó árakkal gyilkos versenyt zúdítva azí európai gabonatermelő országokra. A szovjet földönfutóvá teszi azt a gazdát és földmivest, aki nem hajlandó a szociális termelésnek csúfolt rabigába hajtani a fejét, és éhenhalásra itéli a nép millióit csak azért, hogy legyen elég gabonája, amit a külföldre exportálhasson. A kommunista téboly akként számít, hogy ha az olcsó gabona gyilkos versenyével az egész világon leszorítja az árakat, akkor elpusztul mindenütt a gabonatermelő gazda és kétségbeesésében és végső elkeseredésében Európa mezőgazdasági népessége szembefordul a fennálló renddel, zavarok támadnak s a nép hajlamosabb lesz a kommunista forradalmi maszlag befogadására. Egy csapással két legyet akar a szovjet agyoncsapni: egyfelől igába töri a százhusznjillió orosz népesség kisgazda és földmives ' rétegeit, amelyek a legveszedelmesebb belső ellenségei a vörös őrületnek, és ugyanakkor forradalmasíthatja az egész világot, előkészítve a vörös uralom bevallott célját: a világforradalmat. Kiderült azonban hamarosan, hogy az orosz szovjetnak nincsen buzafölöslege, már csak azért sem, mert a lezüllött mezőgazdasági termelés még annyi gabonát sem tud produkálni, mint amennyi az éhező orosz nép ellátására szükséges volna. Vagyis, ha az orosz kormány gondoskodnék arról, hogy a százhuszmilliónyi orosz népesség megkapja a maga normális kenyérszükségletét, úgy nem hogy exportra nem maradna búzája, hanem ellenkezőleg Szovjetoroszországnak kellene igen nagymennyiségű búzát importálnia. Azonban a bolsevizmus megkótyagosodott urai nem törődnek az orosz nép éhínségével, amely egyre nagyobb méreteket Ölt. Éppen most derült ki, hogy egy csapással százezrek szájától vonta el azt a kis darab kenyeret is, melyejt eddig kenyér jegyekkel engedélyezett számukra. Megvonta azért, hogy forradalmi céljai szolgálatára, külföldre vigye. Négyszázezer orosz állampolgártól vonta meg a kormány a kenyérjogot és ezzel valósággal éhínségre itélt csaknem félmillió lelket. Ezzel is csökkenteni akarja a belső fogyasztást, az esztelen buzadömping javára. A világtörténelemben példátlan eset, hogy egy kormány eképen intézményesítse saját lakosságának az éhínségét világuralmi célok érdekében. De már maga ez az őrült intézkedés is bizonyítja, hogy az orosz buzadöm- , pingnek hamarosan össze kell omolnia. Mert bármily türelmes legyen is az orosz nép, azt mégsem fogja tétlenül eltűrni, hogy szájától a falatot mindenkorra megvonja a kormány. Lehetetlen gondolat az, hogy a szovjet folytassa a búzaexportot ugyanakkor, amikor Oroszországban milliók éheznek. Ezért a legesztelenebb mesterkedésekkel iparkodik most az orosz kormány fenntartani a buzadömping látszatát. Mert csak látszatról van szó ott, ahol valójában nincsen eladható búzakészlet. Amerikában máris kiderítették, hogy az ottani' nagy világpiacokon az orosz szovjet milliókra menő bushel olyan búzát adott el, ami neki nincs is meg s amelyet nem fog tudni leszállítani. Vagyis nem meglévő búzát adott el a szovjet, hanem úgynevezett papirosbuzát, későbbi szállításra. Az amerikai gabonapiacok azonban már rájöttek erre a turpisságra és nem ijedeznek többé az orosz dömping-manőverektől, hanem felkészültek arra, hogy a szállítási határidőben követelni fogják az orosz szovjet által eladott búzamennyiségek tényleges leszállítását. Minthogy pedig ilyen buzájuk nincsen, nyilvánvaló, hogy az orosz kormány kénytelen lesz az eladott, de meg nem lévő búzamennyiségeket a világpiacokon felvásárolni, tehát előbb-utóbb vevőként fog fellépni és ezzel a fiktív eladásokkal levert búzaárakat ő maga fogja ismét felszöktetni. Az orosz dömping falrafestett ördögétől tehát nem kell megijedni, mert ma már az egész világ tudja, hogy olyasmit adtak el olcsón, ami nekik nem is termett. Ezzel az orosz buzadömping önmagától összeomlik és meghiusul a világpiac doritirozásának és a világ forradalmasításának pokolian kieszelt terve. Ezzel a fegyverrel az orosz szovjet legfeljebb a saját népességét fogja forradalmasítani, de akként, hogy az éhhalálra itélt milliónyi tömegek a szovjet ellen fognak fellázadni és végre a népharag el fogja söpörni a bolsevista őrület mániákus vezéreit. Be fog következni, hogy az európai agrárországok gazdanépét maga Oroszország fogja megszabadítani a szédelgő buzadömping lidércétől. Levente-zászlóavatás. — Dr. Antal Géza püspök beszéde. — Népszerű leventéinknek nagyon szép ünnepe volt mult vasárnap, amely egyúttal egész városunknak is ünnepe volt. Üj zászlójuk felavatási ünnepét nemcsak az a körülmény emelte ki a sablonos zászlóavatások sorából, hogy magát a zászlót s annak a csapatnak egész ruházati felszerelését, amely a zászlót sorai előtt lobogtatni fogja, a szabad Amerika velünk érző tagjainak adományából szerezték be, hanem az is, hogy a magyar cimer és \ amerikai csillagos lobogó fölavató beszédét dr. Antal Géza püspök tartotta meg, aki ragyogó ékesszólással állított emléket a tragikus módon elhunyt ifjú magyar házaspárnak, Konkoly Thege Gyulának és Arents Dorottyának, valamint a magyar-amerikai barátságnak is. Az ünnepre a sportpálya tribünje és nézőtere teljesen megtelt, a díszpáholyban jelen volt a honvédelmi minisztérium képviseletében Vitéz Kolossváry László vármegyei testnevelési felügyelő, továbbá az adományozók szülei, id. Konkoly Thege Gyula orsz. statisztikai hivatali aligazgató hitvesével, valamint több más előkelőség. Pont fél háromkor katonás rendben felvonultak a levente-századok, köztük az újonnan felruházott, az amerikai kékszin inges csapat is. A zenekar eljátszotta a Himnuszt, amit igen sikerült szabadgyakorlatok és a »Pacsirták« nagyszerű játéka követett. Miost a csapatok előtt felállított dobogóra lépett dr. Antal Géza református püspök, aki az itt következő, mindenkit mélyen megindító s az ünnep jelentőségét nagyszerűen méltató felavató beszédet mondotta: Mélyen tisztelt Közönség! Kedves Levente Ifjak! A mai ünnepélynek, amelyen a Pápai Levente-Egyesület új zászlajára kérjük a Mindenhatónak áldását, hogy ez alatt a zászló alatt a Levente-Egyesület minél eredményesebben munkálhassa az elébe kitűzött célokat, voltaképen zavartalan örömünnepélynek kellene lennie. Ám ha arra gondolunk, hogy mi módon jutott a Pápai Levente-Egyesület e zászló birtokába, lehetetlen, hogy örömünk ne vegyüljön a legmélyebb fájdalommal, lehetetten, hogy ine gondoljunk arra a gyászra, amely e zászló adományozóit oly tragikusan borította tel. Úgy vagyunk, mint mikor a rétet köd üli mleg s a rét virágai alig-alig látszanak ki a ködből, úgy vagyunk, mint a mai nappal, amikor sűrű fellegek borították az eget s alig tudott keresztül törni rajtuk a melengető napsugár. Legyen a gyász, mely ez ünnepély szerzőit elborította, a mi gyászunk s forduljunk mélységes részvéttel a gyászoló szülők felé, akik itt gyermekeik végső akaratát végrehajtva, jelentek meg s küldjük résztvevő sóhajunkat a légen és az óceánon át azokhoz a gyászoló szülőkhöz, akik testben nem, csak lélekben vannak velünk ezen az ünnepen. Az a megrázó tragédia, mely két ifjú. élet kioltásával két szerető szülői párt döntött olyan mély gyászba, lehetetlen, hogy szivünkben a legteljesebb részvét érzését ne váltsa ki s lehetetlen, hogy a legmélyebb gyásszal ne gondoljunk arra az ifjú férfira, aki kint az óceánon túl is dicsőséget szerzett a^ magyar névnek, aki a maga tudásával s jellemével egyformán közelismerést és közszeretetet aratott. Hogy az ezer és ezer kilométer távolságra levő új világ előkelő polgárainak szive felénk fordult, az ennek a törekvő, nagytehetségű magyar ifjúnak érdeme s legyen ez a zászló nemcsak emlékeztető ő reá, ki végrendelkezésszerüen rendelte el, hogy milyen legyen a magyar szent korona címerét és az Északamerikai Egyesült Államok csillagos, sávos színeit viselő lobogó, hanem legyen egyúttal buzdító jelkép mindazokra nézve, akik legjobb akaratukat és tudásukat igyekeznek hazájuk és polgártársaik érdekében érvényesíteni, hogy ez az akarat és törekvés diadalt is tud aratni. Ez az első eset, hogy egy idegen hataP mas állam polgárai szeretettel gondoltak a mi ifjú levente intézményünkre s szeretetüknek kifejezést adtak azzal, hogy 100 ifjút láttak el egyenruhával s ezt a zászlót ajándékozták; a Pápai Levente-Egyesületnek. Illesse köszönet a Levente-íEgyesület elnökét, ki ezt a szép gondolatot közel tudta férkőztetni a boldogságban uszó szivekhez, de illesse köszönet ezeket az ifjú sziveket, akik azt oly melegséggel karolták fel és az amerikai szülőket, akik, mikor gyermekeik halála oly mélységes sebet ütött szivükön, ezt a szép gondolatot nem engedték elenyészni, hanem inkább ennek megvalósításával igyekeztek biztosítani a levente intézmény szeretetét és háláját elvesztett kedveseik iránt. Nekünk, meggyötört magyaroknak végtelen jólesik, hogy egy nagy, szabad állam polgárai egy magyar ifjú révén oly szeretettel gondolnak hazánkra s oly szeretettel gondolnak annak egyik becses intézményére, a levente intézményre. A magyar ezer évig küzdött szabadságáért s országa fennmaradásáért s most, amikor történetének legsúlyosabb válságát éli át, jólesik az a testvérkéz, melyet! egy szabadságban fogant és szabadságban! nagyra nőtt állam fiai nyújtanak felé. Hála és köszönet ezért a testvéries kézszorításért, melynek melegét és éltető hatását ez ünnepélyes alkalommal érezzük. Kedves Levente Ifjak! A Pápai LeventeEgyesület meglevő zászlaja mellett ime egy új zászló az, amely alatt kivonultok s amely állandóan emlékeztet benneteket a LeventeEgyesület eszményi céljaira. Ezeket a célokat egy szóban foglalhatjuk össze: szolgálat a hazának a mi legjobb tudásunk és legtisztább akaratunk szerint. A Levente-Egyesület jelszava: »Szebb jövőt« kívánság így valósággá válik s épen ezért, amikor ti leventei köteles-