Pápai Hírlap – XXVII. évfolyam – 1930.

1930-10-04 / 40. szám

2. PÁPAI HÍRLAP 930 október 4. Telefon 174. Csipkék, Telefon 174. szalagok és rövidáruk kaphatók RAIDL FERENCNÉL Pápa, Kossuth Lajos-utca 6. Legnagyobb választékban női és férfi fehérnemüek, harisnyák, keztyük, ernyők, botok, kalapok, sapkák, nyakkendők, ridikülök, böröndök,stb. ségeteket teljesítitek, azon munkálkodtok, hogy ennek az ezer éves országnak szomorú jelenéből fejlődhessék ki egy szebb jövő, mint a kicsiny magból a terebélyes fa. Az Isten áldása kisérje törekvéseiteket, az ő áldása legyen ezen a zászlón is, mert hiszen az ő áldása nélkül mi gyarló emberek semmik vagyunk és semmit nem tehetünk. Beszéde befejeztével gyönyörű fohászban kérte a püspök Isten áldását az új leventelobogóra, amelyet előző napon Németh József róm. kath. apátplébános és Schöck Gyula evangélikus lelkész saját templomukban felszenteltek. Az egyik oldalán a magyar koronás címerrel, másik felén pedig a csillagos amerikai címerrel ékes, művészileg hímzett zászlót, melyet a református leányegylet tagjai készítettek, büszkén vette kezébe a csapat zászlósa, a csapat egy másik tagja pedig rövid versben tett fogadalmat annak hűséges őrzésére. Megható mozzanat volt, mikor ezután parancsnoki vezényszóra az összes leventék feszes Vigyázz! állásban tisztelegve, kegyeletük adóját lerótták néhai ifj. Konkoly Thege Gyula és neje Arents Dorottya emlékének. A kegyelet aktusának körébe tartozott még az is, hogy dr. Konkoly Thege Sándor, levente-egyesületi elnök, az ugyancsak az elhunyt ifjú házaspár által adományozott kupát, mint vándordíjat átadta a céllövészetben legszebb eredményt felmutatott 1909 évfolyambei i leventéknek, melyerezek között a legtöbb ponttal Salamon Géza nyert meg. Katonás fegyelemben lefolyt zárt rendű gyakori,átok után, korláton produkálták magukat a leventék, bizonyságot téve, hogy e téren is számottevő sporttényezők lettek. Az énekkar két szép, hazafias száma után a zenekar eljátszotta a magyar Hiszekegyet s aztán az ünnep méltó folytatásaképen következett a Kinizsi dicsőséges mérkőzése Tatabányával. Vasárnap délután den polgára, a civilizáció áldásaiból tehát mindenkit megillet egy kis rész. De hát mi módon volna megoldható ez a fontos kérdés? Szerény véleményem szerint 10—15 esztendőre előre kidolgozott utcarendezési programm alapján, amelynek fedezetéül a költségvetésbe évenként egy bizonyos összeg beállítandó volna mindaddig, amig a programm teljesen végrehajtva nem lesz. Ettől a programmtól aztán eltérni semmi körülmények között nem volna szabad. Ha évenként csak két külvárosi utcának a rendezését vesszük tervbe, 15 év multán nem lesz rendezetlen utca városunkban. S a most zúgolódó közönség megnyugvással venné az intézkedést tudomásul és nyugodtan várna mindaddig, mig a rendezésben utcájára sor kerül. Tegyük fel, hogy ezen a cimen néhány százalékkal, mondjuk 5o/o-kal emelkedne apótadó, ez nem lenne olyan elviselhetetlen öszszeg, amelyet városunk rendezettsége, az osztó igazság, köznyugalom érdekében meghozható ne volna. Gondoljunk arra, hogy mindnyájan egy közös anyának, a városnak a gyermekei vagyunk s a szerető anyai gondoskodást a testvéreknek szerencsésebb helyzetben levő csoportjai nem sajátíthatják ki csupán a maguk hasznára és előnyére. Közeleg a jövő évi költségvetés tárgyalásának az ideje. Szükségesnek tartottam ezt megelőzőleg a felvetett eszmére a városi hatóság és képviselőtestület szives figyelmét felhívni. Utcarendezési programmot kérünk, hogy külvárosi utcáink egyöntetű terv és irányítás mellett idővel a városi fogalomnak megfelelő állapotba jöjjenek. * N. P. jarnopol, 1914. Utcarendezési programmot! A városi közgyűléseken a külvárosok képviselői mostanában gyakran emeltek panaszt a külvárosok szörnyű elhagyatottsága s a legutolsó falut is megszégyenítő rendezetlensége ellen. Kocsiútról, gyalogjárdáról ezekben a külvárosi utcákban egyáltalán nincsen szó s az őszi és tavaszi csapadékos időkben a fuvaros, ha csak teheti — mint valami elátkozott j helyeket — messze elkerüli. A polgármester ezekre az interpellá- j ciókra, amelyeket az utóbbi időben látható j idegességgel fogadott, rendszerint azzal fe- j lelt, hogy elismeri, hogy a viszonyokon segí- j teni kellene, de hát nincsen pénz hozzá, sőt | legutóbb, mikor egy egyévvel ezelőtt meghozott ! határozat végre nem hajtása miatt egyik városatya interpellált, azt felelte rája, igaz, hogy a képviselőtestület a hivatkozott határozatot meghozta, de elfelejtett pénzt adni hozzá. Ezek a negatív válaszok azt jelentik, hogy a külvárosi utcák rendezhetők soha nem lesznek, mert hiszen a városi gazdálkodás mai rendszere mellett azokra pénz soha nem kerül, Abban is azonban egyet kell értenie mindenkinek, hogy a mai állapot a külvárosokat illetőleg a végtelenségig fenn nem állhat. Mégis csak gondoskodni kell róla, hogy amikor a belvárosi polgár pompás aszfalt utakon, ragyogó villanyfény mellett teheti meg esti üdítő sétáját, ugyanakkor néhány lámpa világítson a külvárosok legalább kőszegélyes, kavicsozott gyalogjárdáira és kocsiközlekedésre is rendbetett útjaira. Utóvégre a közterheket egyenlő arányban viseli a város minfVÍ

3 Igyuk a hazai Ágnes természetes szénsavas ásványvizet, ha gyomor-, bél és légcsőhuruttól szabadulni akarunk. (Dr. Kétly báró, egy. orvostanár.) Vezérkéaviselet: Ásványvíz Kereskedelmi Rt. Budapest, VI, Király-utca 12; ÚJDONSÁGOK. — A ref. templom és a színház ügye. A város és a ref. egyház által kiküldött közös bizottság mult szombaton a polgármester elnöklésével ülést tartott, melyen dr. Hoffner Sándor felkért előadó rendkívül alapossággal kidolgozott jelentést terjesztett elő. Feltétlenül állást foglalt a telek minél előbbi átadása mellett, mégis a szerződés értelmében, előbb a színház megépítendő lévén (melynek helyéül ő a tókerti színházteret javasolta), az átadás fix időpontját egyelőre nem vélte kimondhatónak. A polgármester a színházépítés költségeinek fedezésére az antalházai puszta eladását hozta javaslatba. A bizottság hosszabb vita után, melynek során főkép Karlovitz Adolf, dr. Fehér Dezső és dr. Kőrös Endre szóltak hozzá részletesebben a. kérdéshez, amellett foglalt állást, hogy a mai színház lehetőleg március 15-ig, de legkésőbb június 15-ig lebontassák és templomépítés céljaira átengedtessék. Ugyanezen idő alatt mozgófényképszinház épüljön mintegy 80.000 P költséggel. Ennek helyéül vagy a tókerti színházteret, vagy a tízes malom előtti teret jelölték meg. Drámai színészet színpadáról egy később emelendő állandó hangversenyterem útján kívánnak gondoskodni. E majdnem egyhangúlag fogadott határozat természetesen a különböző bizottsági retorták után még közgyűlési döntés alá fog kerülni. — Újabb középííkezések. A mult héten megkezdődtek a postahivatalban az 50.000 P költségben előirányzott átalakítási munkálatok. Postánk e munkálatok révén úgy felvevő, mint műszaki helyiségeiben lényegesen bővül, ami minden irányban szolgálni fogja a közönség érdekeit. — Ugyancsak e hét folyamán kezdették meg a villanytelep területén a nagy transzformátor-ház építését, mi által a tél küszöbén jelentékeny számú munkás keresethez jutott. — Neunstein báró gyásza. Súlyos csapás érte Neunstein Ferdinánd bárót, a tatai-pápai és devecseri Esterházy grófi uradalomnak jószágkormányzóját, feleségének szívszélhűdés következtében fiatalon, 40 éves korában történt elhunytával. Gyászában részvéttel osztozik e város közönsége is, melynek fejlesztése iránt a báró-jószágkormányzó különös megértést tanúsít. A megboldogultnak e hó 1-én Tatán levő temetésén városunkat dr. Tenzlinger József polgármester és dr. Csoknyay János főügyész képviselték. — Október 6 a Kollégiumban. A Ref. Főiskolai Képzőtársaság és a főiskola ifjúsága kegyeletes ünnepse- keretében emlékezik meg az október 6-iki gyásznapról és az aradi hősökről. Az ünnepély a főiskola tornatermében, 6-án délelőtt 11 órakor kezdődik. Műsor: Himnusz, közének. Jövő a múltban; pályadíjat nyert ünnepi óda. Irta: Fejes Sándor IV. éves theológus, szavalja: Győr Sándor III. éves theológus. Emlékbeszéd. Mondja dr. Tóth Endre theol. tanár. Szaval: Böröczky Béla VIII. o. t. Beethowen: Gyászinduló. Játsza a főiskolai zenekar, Kiss Árpád igazgató vezetésével. Szózat, közének. — Önkéntes adományokat az elszakított területen lévő szászvárosi református árvaház javára köszönettel fogadunk. — A szentgáli ünnep. Szentgálon mult vasárnap hatalmas ünnepet ültek az ország minden részéből összesereglett kisgazdák. Megújították Nagyatádi Szabó István emlékezetét, aki ott 20 évvel ezelőtt az országos kisgazda pártot megalapította. Mayer János földmivelésügyi miniszter volt a megtartott nagygyűlés vezérszónoka, aki hitvallást tett az elhunyt vezér eszméinek követése mellett. Dr Jókay-Ihász Miklós országgyűlési képviselő szintén Nagyatádi Szabó érdemeit méltatta. Mohácsy Lajos a veszprémvármegyei kisgazdapárt elnöke, hamis prófétáktól intette a gazdatársadalmat. A nagygyűlést követő banketten, a gyűlés pápai résztvevői közül Ólé Sándor mondott felköszöntőt. Mindhárom vármegyénkbeli szónok nagy hatást ért el. — Sült Lajos búcsúztatása. Mult vasárnap este a kaszinóban nagyszámú társaság gyűlt össze dr. Sült Lajos zirci főszolgabíró búcsúztatására. Kirchmayer Győző, a kaszinó háznagya, dr. Tenzlinger József polgármester, dr. Kőrös Endre, dr. Hermann László sok szeretettel szólottak a Pápáról távozó főszolgabíróról és kívántak neki új működési helyén minden jót. Sült főszolgabíró meghatva köszönte meg a baráti megnyilatkozásokat, melyek őt továbbra is állandóan össze fogják fűzni városunkkal. — Itt említjük meg, hogy Sült főszolgabíró e hó 1-ével átvette a zirci főszolgabírói hivatal vezetését. Ha haszn Pe iszap hamaros Minc öve a lej árbí Magyar fiu — lengyel lány | n Oberla — Alispán-választás Győr vármegyében. Győr és Moson egyesített vármegyék törvényhatósági bizottsága a megüresedett alispáni állásra dr. Angyal Emil árvaszéki elnökkel és dr. Csemez Béla főszolgabíróval szemben, nagy szótöbbséggel dr. Skultéty Miklóst, a volt Moson vármegyei főjegyzőt választotta meg. — Városunk a munkanélküliekért. A képviselőtestület szegényügyi bizottsága pénteken délután 5 órakor dr. Antal Géza és Karlovitz Adolfné elnöklésével ülést tartott, amelyen a munkanélkül levő és nyomorba jutott munkások segélyezésének módozatait vitatták meg. A segítés módjára nézve dr. Tenzlinger József polgármester javaslatot terjesztett elő, mely szerint a villany árának felemelését, az éttermekben és vendéglőkben kiszolgáltatott ételek és italok önkéntes megadóztatását indítványozta, úgyszintén a város vezetősége falragaszokon hivja fel a város polgárságát, hogy önkéntes adományok útján járuljon hozzá a fenyegető nyomor enyhítéséhez. Elhatározta a bizottság, hogy a munkanélküliek kataszterét összeállítja és a családos munkások részére természetbeni segélyt nyújt, míg a magános munkások részére a városi népkonyhán ingyen ebédet ád az arra rászorulóknak. Pápa városa mindent el fog követni, hogy a legsúlyosabb téli hónapok ideje alatt nagyszámú munkanélküli munkásait ruhával, élelemmel és tüzelőanyaggal segélyezze. — Itt említjük meg, hogy a város tisztviselői fizetésük 1 °/

0-át ajánlották fel a nyomorgók segélyezésére. uveg= es p< ü és képkere (Korvi