Pápai Hírlap – XXVI. évfolyam – 1929.

1929-10-19 / 42. szám

PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. számi Laptulajdonos főszerkesztő: D

R. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Lesújtó kritikát mondott a cseh uralomról megalapítása tizedik évfordulója tiszteletére a pozsonyi tót zsupán. Igaz, hogy a kritikát elég sokáig tartogatta magában, mert nem valószínű, hogy márul holnapra fedezte volna fel a korrupciónak azt a hálózatát, mely a „republikát" behálózza és az sem képzelhető, hogy csak ma nyilván fel szemei, vette volna észre népének, a tót Felvidéknek rút becsapatását és elnyomatását. Szó sincs róla, látta Okanik dr. már hamarabb is, ami mindenkinek szemébe ütközik svcsak hogy most rukkol ki az igazsággal, az eddigi alkalmazkodni akarása után a Tuka dr. elitéltetésével áll egyenes összeköttetésben. Ugy gondolkozhatott, hogy jobb későn, mint soha és ez örökké igaz közmondás jegyében mindenki csak helyeselni tudja azt, amit cselekedett. Ezek után aztán közel van az idő, amikor a cseh kormányzatból minden valamirevaló tót ember ki fog válni, aki valaha a testvériség nevében velük összeölelkezett és pár nemzetietlen szocialista-kommunistán kivül egyetlen hive és támasza sem lesz a cseh uralomnak a „felszabadított" Felvidékről. így változnak az idők s így változnak az emberek is. Illetve az emberek tán nem is változnak, hanem idők multával önmagukra ráeszmélnek, tévelygő mámorukból magukhoz térnek. Ha majd ez a kijózanodás a bűnbánó Páter peccavi-ig fog elérkezni, akkor eljöhet az az idő, amikor a hűséges magyar kéz becsületes tót kezet keresve átnyúlik egyszer a Dunán. A munkanélküliség enyhítését bölcsen vette programmjába a polgármesterek kongresszusa. Arról nem is szólva, hogy a munkaalkalmak megteremtésével a fenyegető nyomor képét távolították el, nem szabad feledni, hogy a meddő munkakeresés megszüntetésével és a munkáskezek megfelelő foglalkoztatásával az állam és a társadalom számára egyébként teljesen kárbavesző munkaenergiát menthetnek meg. A mód, ahogyan a bajon segíteni akarnak, t. i. kamatnélküli kölcsön kérése az államtól, hogy a kölcsönösszegből a városok közmunkákat végeztessenek, megfelelőnek és célirányosnak mutatkozik. Ám ha a városok együttesen sürgetik is a kamatmentes kölcsönt, nagyon jól tudjuk viszont, hogy külön-külön mindegyik város megteszi a magáét oly irányban, hogy SOUCHONG a földrajzban, mint a Jang-tse-kiang forrásvidéke szerepel. Ott mindenütt teát termelnek. A Jangtse-kiang sárga vizén hatalmas vitorlások szállítják a teát a kiviteli kikötőbe. Ennek a vidéknek a teája jellegzetesen füstös, üdítő izü, amit a hozzáértő nagyon értékel. Ilyen jellegű a mi CHINA SPECIÁL-KEVERÉKÜNK . . . 5 dkg. 1'30 P MEINL GYULA RT. közmunkát ne csupán a saját (bárha — reményben — kamatmentes) pénzéből, de az állam erejéből tudjon létesíteni. Egy példa a sok közül: Miskolc városa három új iskolaépület, napközi otthon, Társadalombiztosító-székház, új postapalota felépítését kéri és várja s valószínűleg nem is hiába várja a kormánytól. Ha mi pápaiak körültekintünk, vájjon évek óta hol és miben nyújtottak nekünk felülről segítőkezet valami érdemleges létesítmény tekintetében, szörnyű sivár kép tárul szemünk elé. Hogy mi az oka ennek, arról ma ne beszéljünk, mert segíteni alig tudunk rajta. Csak jegyezzünk meg annyit, hogy más városok bizony jobban tudták és tudják a politikai konstellációkat felhasználni s vigyáznak arra, hogy terveik és reményeik ne kerüljenek, ha nem is csődbe, de még kényszerfelszámolásba se. Amig tehát nekünk is lesz érdemes közbenjárónk a hatalomnál, iparkodjunk a magunk erejével s ha tényleg lehet valami belőle, állami kölcsönnel segítségére jönni a munka után epedőknek. Üzlethelyiség lakással vagy anélkül kiadó. Bővebbet Petőfi-utca 21. Adalékok a XVIII. századi Pápa Yárosáról. (Pápa prlv. város utcái, házal a XVIII. században.) Pápa képe a régihez képest tetemesen megváltozott. A mai Belváros volt egykor a város, az Oppidutn Papa. Egykori körvonala délről a Deák Ferenc (egyik részében volt Major-) utcán, nyugatról a Bástya-utcán és a Csatorna-utcán, északról a Flórián-utcán, keletről a Csáky-utcán ma is végigkísérhető.

1 A közönségesen csak Alsóvárosnak és Felsővárosnak nevezett városrészek valamikor csak mint a városon kivüleső majorok szerepeltek. Az ismeretes 1730. évi contractus után az egyesülés mindjobban megvalósult, különösen azóta, hogy az 1752. évi rendelet nyomán a várost körülvevő falak is lebontattak. A külső városokban helyenként már a XVIII. században is szerepelnek utcanevek.

2 Ez azt igazolja, hogy a mezei gazdálkodással foglalkozó majorok már ekkor is jobban-jobban kiformálódtak. Ezeknek az utcáknak nevei részben még ma sem mentek feledésbe, mert az utcanevek némelykor igen sokáig fenntartják magukat. Ma is megvan a felsővárosi Hosszu-utca elnevezés, sőt vannak még sokan — a nép között — akik a Jókai-utcát is még mindig Hosszú-utcának nevezik. Azaz a régi külsővárosoknak ez az utca-nevezése egyik helyt még hivatalosan, másik helyt csak a aép száján, azonban máig fennmaradt. Épen így a mai Török Bálint utcáról még tudják, hogy valamikor Sörfőző-utcának hivták, a mai VakBottyán-utcát pedig Devecseri-utcának nevezték jóval későbben is. Vannak, akik talán ma is tudják, hogy a mai Gyurátz Ferenc utca (nem is régen még Fazekas-utca) valamikor Gerencsér-utca volt, a mai Zrinyi-utca (a Főiskola-utcával együtt) Kis-utca nevet viselt s a mai Batthyány-utcát régen Újvárosi utcának nevezték.

3 Azonban vajmi kevesen tudhatják már, hogy a Veszprémi át valamikor Téglásutca, a Csóka-utca pedig régen Pocséta (Pocsóta)- utca volt s még kevesebben sejtik, hogy a Vásár-utca egykor Csorda-utca nevet viselt; a Gerence-utcát pedig egyenesen ezután kell még megkeresnünk. Mindezek az utcanevek még a XVIII. századról maradtak át a XIX. századra is, hogy azután előbb vagy utóbb új nevet váltsanak. Az egykori Pápa városnak (mai Belváros) a XVIII. században hat utcája szerepel állandóan. Mint másutt is említettem,

4 délről északra: az akkori Hosszu-utca (ma Főutca és Győri át a Flórián-szoborig), Viz-utca (ma Szentilonai utca), Kristóf-utca (ma Kurucutca), keletről nyugatra: az Úf-utca (ma Rá1 Az Árok-utca a déli bástyafalon kívül esik. A Cinca-árok a mai Deák Ferenc utca és a Széchenyi-tér között, körülbelül középen haladt, a Deák Ferenc utca sarkán levő Központi-kávéház (azelőtt Graf-kávéház) a bástyafal helyére épült. 2 Kiss István: A pápai plébánia története. 24. 1. 3 Akasztó-utcának is hívták, mert mint mondják, az akasztó-dombhoz vezetett, mely — az utcán egyenes irányban haladva — a mai Alsóvárosi temető táján lett volna. 4 Jankó László: A régi Pápa védővonalai; a város a XVIII. sz. közepén. (Pápai Hírlap 1925. 31. szám.) Női- és leányka-felöltők és bundák, valamint az őszé divaiujdonságok onda-moussa, gyapju-georgette, crepella, tweed, bársony és selyem-különlegességek a legújabb divatszinekben megérkeztek! Legfinomabb kül- és belföldi férfiszövetek dús választékban. Saudek Miksa divatáruháza Pápa, Kossuth Lajos utca 14. szám. Külön szőnyeg-osztály! Telelőn: 196. Külön szőnyeyosztály!