Pápai Hírlap – XXVI. évfolyam – 1929.
1929-10-19 / 42. szám
Csipkék, szalagok és rövidáruk kaphatók Raidl Ferencnél Pápa, Kossuth Lajos-utca 6. Telefon: 174. Legnagyobb választékban női és férfi fehérnemtíek, harisnyák, keztyük, ernyők, botok, kalapok, sapkák, nyakkendők, ridikiilök és böröndök, stb. kóczi utca), Ispitály-utca (ma Eötvös-utca) és Szent László utca, mely nevét mai napig megtartotta. Hogy más utcák nem is lettek volna, nem lehetetlen, illetőleg annyira hiányosak és jelentéktelenek lehettek, hogy név szerint nem is szerepeltek. Régi Írásokban elvétve olvassuk az Öreg-utca elnevezést. Bizonyára valahol az »Öreg templom« mellett lehetett, illetőleg oda vezethetett, bizonyosan azonban nem tudjuk már csak azért sem, mert ma már hatalmas, szép térterület van ott, ahol egykor apró házak tarkállottak. Külső-utca megjelölésre is bukkanunk, azonban mit értsünk rajta, ez idő szerint nem tudjuk. A y>Piarci utcán vagy »Piarcra vivő utcán kifejezés az egykori Hosszu-utcának (Belváros) mai Fő-utca nevű szakaszára vonatkozhatik. Kis Ernő írja érdemes munkájában, 1 »hogy pedig az iskolának is helye legyen a belvárosban, megvette az egyház a Torkoscsaládnak Szent László utcai (akkor Zsidóutcai) házát«. Ez a »Zsidó-utca« elnevezés a XVIII. század vége felé nyilván csak olyan értelemben lehetett használatos, mint ahogy szokás volt egyidőben a Szerit László utcát Füstfaragó utcának nevezni, vagy a mai Korvinutcái valamikor Bábsütő-utcának is mondták. Azaz hivatalosnak bizonyára ezek sem, amaz sem voltak tekinthetők. Hogy Pápa városának utcái milyen képet mutattak a XVIII. században, hány ház lehetett bennük és kiknek tulajdonában voltak azok, részletesebben nem tudjuk. Pápa városának nem ismerjük afféle »telekkönyvét«, mint amilyenek egyes városokról a XVIII. és a XVII., sőt a XVI. századról is maradtak fenn I s amelyekben »baloldalon« és »jobboldalon« haladva fel vannak sorolva a házak egymás után méreteikkel és tulajdonosaikkal, esetleg a helyiségekkel is egyetemben. Csupán itt-ott elszórtan található szórványos adatok lehetnek kezünkre. Házátadásoknál, házátruházásoknál találjuk megemlítve a tulajdonos nevét s szomszédjait, amint azok y>felszélrüU (északról) és mlszélrüh (délről), vagy y>napnyugatruh és y>napkeletrüW vannak megjelölve. Ilyen elszórt adatokból tudjuk például, hogy Tekintetes és Nemzetes Mező Szegedi Ferenc V. Ispán JJrnak háza volt a Hosszuutcán. Mező Szegedi Vicispán házától északra Hokstak Jakab, odább Bálint Mihály (azelőtt Radli Sámuel), majd a Nemes A:sűú?y-familia háza következett. Hogy ma melyek ezek a házak, bizonyossággal nehéz volna megmondani. Helyökül a mai Fő-utcát gondolom. Mind a négy ház nagyobb é'rtékü ház lehetett; Hokstak Jakabról tudjuk, hogy árendás házát 670 Rhénes forintért cedálja Wittmann Györgynek s utóbb (1745. szept. 24-én) a Bálint Mihályit ház is 785 Rhénes forintért cserélt lakógazdát, amikor Esterházy Ferenc gróf a Dominális Tiszttartó Commissioja mellett vallotta Prukner Mihálynak, feleségének és gyermekeinek. A Viz-utca (ma Szentilonai utca) északnak kiment »a Bástyához«, s »a vizhez« vezetett, onnan is kapta nevét. Háza volt benne Komáromy András praedicatornak és feleségének, mely Hűre successiorion napaasszonyáról, Garainéról szállott reája. Szomszédjai fölszélrül Laurencsics Ádám, alszélrül Hegedűs Pál voltak. Komáromy András 1739-ben 57 Rhénes forint 25 dénárért adja át másnak, s neve ezután másutt, a Kristóf-utcában > (mai Kuruc-utca) szerepel. Egy ötvösről is tudunk abban az időben. Keményes Mátyás ez, ki szintén a Viz-utcában lakott. 1741. április 28-án y>Viz-utcában lévő kü házát Keményes Mátyás Eötvös (melynek egy részrül a Tizes [sic!] kapun ki, s bé járni 1 „A dunántúli ev. ref. egyházkerület pápai főiskolájának története." (1896. 100—101. 1.) szokott utca, más részrül pedig Néhai Házy Mihály Ur háza féle szomszédságul Vannak)« 250 Rhénes forintban vallja Albert Paul kalapcsinálónak. Ez a ház a mai Szentilonai utca északi egyik sarokháza lehetett. (Folyt, köv.) Jankó László. LEVÉL A LEÁNYOMHOZ. Lányom, lányom, szép menyecske lányom, Mi hir van ott túl a nagy ÍCrivánon ? Van-e zöld fű, hófehér virággal, Piros hajnal, csicsergő madárdal? Hogyha reggel könnyű szárnya lebben, Mit suttog a szél a fenyvesekben? Igaz-e, hogy könnyektől dagadnak Habjai a csevegő pataknak? Igaz-e, hogy a szálló felhőkbe Fekete gyász van beleszövődve; S lelkek mélyén rejtőző haragtól Vérvörös a szélük alkonyatkor ? Igaz-e, hogy a harang zúgása Mássá lett a szörnyű változásra, Mássá tette magyarok keserve, Mintha szólna mindig félreverve? Hát az, hogy a levegőben már most Valami új csodabalzsam szálldos, Amelytől a rablók képe sáppad, S pírja kél a bús magyar orcáknak ? .. . Lányom, lányom, én magyar leányom, Odamentél búsan, haloványan. Oly nehezen várjuk hazatérted . . . Ne is írj most arról, amit kérdek. Jöjj csak haza szép piros orcával, Vidám szívvel, ragyogó szempárral: Majd megtudom abból, édes lányom, Hogy mi hir van túl a nagy Krivánon! Medgyasszay Vince. ÚJDONSÁGOK. — A református templomépítés ügye. A pápai református gyülekezet a mult vasárnapi istentisztelet után a zsúfolásig megtelt templomban dr. Antal Géza püspök-lelkész és dr. Csehszombathy László főgondnok elnöklete alatt a rég vajúdó templomépítés ügyében közgyűlést tartott, amelyen bemutatták Dudás Kálmán műszaki tanácsos két tervrajzát, egyiket egytornyos, a másikat kéttornyos templommal. A gyülekezet egyhangúlag a kéttornyos templom mellett foglalt állást, amelynek költsége a belső berendezés nélkül hozzávetőlegesen 350.000 pengőt tesz ki. Dr. Antal Géza püspök részletesen ismertette az építési összeg előteremtésének tervét, amelyben oda konkludált, hogy az összeget a hívek önkéntes felajánlása, másodsorban országos gyűjtés, továbbá a hadikölcsönbe fektetett régebbi templom-alap valorizálása, esetleg kivetés útján fogják biztosítani. Elsősorban a falajánlás módszeréhez folyamodnak, a további lépéseket ennek eredményéhez képest fogják megtenni. A terv szerint az építkezést a jövő év folyamán, a mostani szinház helyén, amelyet e célból a gyülekezet már 15 évvel ezelőtt megszerzett, megkezdenék. Tudvalevőleg a város közgyűlése 60.000 pengőt szavazott meg a templomépítés céljaira. A templomépítés tervét az egész város közönsége örömmel fogadja, nemcsak azért, hogy a református hivek mostani ódon és szük templomuk helyett megfelelő templomhoz juthatnak és a város egyik legszebb terét monumentális épülettel gazdagítanák, hanem azért is, mert a templomépítés egy időre csökkentené a nagy munkanélküliséget, amely most Pápán fennáll. — Az 1930. évi költségvetés. A város pénzügyi bizottsága Karlovitz Adolf elnöklésével az egész héten át tartott folytatólagos üléseiben foglalkozott a következő évi költségvetés előkészítésével. A költségvetést, mihelyt az teljesen készen lesz, részletesen ismertetni fogjuk. Egyelőre csupán annyit, hogy ez úttal — főkép a rossz gazdasági helyzet következtében beállott bevétel-csökkenések miatt — nem fogjuk többé pótadó fizetését elkerülhetni. A pótadó °/<r a még nincs megállapítva, s attól függ természetesen, hogy a kiadási tételeket hogyan lehet szabályozni. Ha ezek garantálni fogják a városias fejlődést, akkor nem fogja sajnálni senki azt a pótadót, mely munkaalkalmak teremtése által visszavándorolhat az TRETORN HÓCIPŐ világhírű adófizetők zsebébe, amint azt csak a Dunántúlon is főkép Kaposvár és Veszprém (bizony Veszprém!) példája is a közelmúltban megbizonyította. — A vértanuk ünnepe. A főiskolai ifjúsági képzőtársulat október 6-án kegyeletes nagy közönség jelenlétében áldozott 1849 vértanú-hősei emlékének. A társulat ifjúsági elnökének : Varga Kálmánnak hangulatos megnyitója után a főiskolai énekkar dr. Tóth Endre tanár szép szövegére irt, Hősi sirok ormán c. dalt énekelte el az énekkar, Tóth Lajos zenetanár dallamos megzenésítésében és az ő kiváló vezetése alatt. Az ünnepi beszédet, megrázó képekben festve a multat és nemes elgondolással hozva azt kapcsolatba a jelennel, Rab István tanár tartotta. Lendületes beszéde osztatlan mély hatást keltett. Érzés és lendület lüktetett Fejes Sándor: Októberi prófécia c. pályanyertes versében, melyet Győr Sándor igen jól adott elő. Bihari kesergője sírt fel ezután a derék öreg Füredi Kálmán dallamos hegedűjén. Az ifjúsági zenekar egy csinos száma után a Szózat zárta be a szép hazafias ünnepet. (Tudósításunk mult számunkból tördelési hibából maradt ki.) — Virilisek választása. Tudvalevő, hogy az új vármegyei törvényhatósági bizottságba a legtöbb adót fizetők is választás utján kerülnek be és pedig olyaténképen, hogy a 360 legtöbb adót fizető adója nagysága szerint három kúriában külön 30—30 virilist választ a maga csoportjából. A virilisek választása a mai napon (pénteken) folyt le Veszprémben nagy érdeklődés mellett. Minden kúriában több, mint 80-an szavaztak le. Pápa városából 45-en vettek részt a választáson. A választás eredményeként virilis bizottsági tagoknak Pápa városából és a pápai járásból a következők választattak meg: Az I. kúriában Karlovitz Adolf, Wittmann Ignác, Csikvándy Ernő, dr. Vécsey Tamás, Weszely Tibor; a második kúriában: dr. Adorján Gyula, dr. Domonkos Géza, dr. Fehér Dezső, Fischer Gyula, Horváth Endre, dr. Kende Ádám, Kis Tivadar, dr. Konkoly Thege Sándor, Pongrácz József, dr. Vathy Gábor, Kolozsvárv László, Mihály István, Szalóky Lajos, Töreky Árpád; a III. kúriából: Böröczky Lajos, dr. Fürst Sándor, Hanauer Béla, dr. Hoffner Sándor, Mihály Sándor, dr. Molnár Imre, Rapoch Vilmos, dr. Sulyok Dezső, dr. Weltner Sándor, Füzy István, Kari József, dr. Kiss Pál, Szabadhegyi Kálmán, Szalay Dezső, Szalóky János. — A Magyar Külügyi Társaság előadása Pápán, A Magyar Külügyi Társaság vidéki előadásainak sorozatát Pápán óhajtván megkezdeni, elnöksége útján érintkezésbe lépett dr. Antal Géza püspökkel és dr. Tenzlinger József polgármesterrel, amelynek eredményekép elhatározták, hogy az előadást folyó hó 29-én, kedden délután öt órakor fogják megtartani, terv szerint a városháza nagytermében. — Előadást tartanak Pékár Gyula nyug. államtitkár, a társaság alelnöke, Eöttevényi Olivér ny. főispán, a társaság ügyvezető alelnöke és gróf Zichy Ernő, a társaság elnöki tanácsának tagja. A ritka előadásra már most felhívjuk városunk közönségének a figyelmét azzal, hogy bővebb tudnivalókat jövő számunkban közlünk. — Református szeretetház. A pápai református gyülekezet mult vasárnapi közgyűlésén örömmel vették tudomásul a bejelentést, mely szerint a református nőegylet 14.500 pengőért megvett a Szladik János-utcában egy több mint félholdas telken épült nagy házat, s azt a gyülekezetnek szeretetház céljaira felajánlotta. A nőegyletnek ez a nemes cselekedete az egész pápai társadalomban nagy elismeréssel találkozott. — A Meinl név és a jó kávé egymástól elválaszthatatlan fogalom. A legjobb nyerskávéfajtáknak szakemberek által történő kiválasztása, szakszerű pörkölése, válogatása és a keverékeknek évtizedes tapasztalatok alapján való összeállítása tették keverékeinket utolérhetetlenekké. Ha még nem ismerné kitűnő pörk01tkávé-keverékeinkent, vásároljon próbaképpen a Meinlüzletben Naponta friss pörkölés. Meinl Gyula r.-t.