Pápai Hírlap – XXVI. évfolyam – 1929.

1929-12-14 / 50. szám

r 4. PAPAI HIRLAR 1929 december 14. Karácsonyi rendelése pontosan elkészül: még az utolsó héten is Művészies esti felvételek! KARCZAGHY" fényképészeti műterem Pápa, Árok-utca 4. szám. vánom is, hogy minél nagyobb tanulmánnyal végezzék azt a munkát, mely ezen a téren a magyar ifjúságra vár —, hogy az a közgazdasági tevékenység végeredményben rnuló tevékenység, ugyanúgy az irodalom is, hiszen pár évtized múlva azokat a könyveket csak a könyvtárak pora lepi, de mégis úgy érzem, igaza van a római költőnek, midőn azt mondja: Non omnis moriar, nem halok meg ezen város közönségének emlékezetében, mert megtart az a karitatív tevékenység, mely az én szivemen feküdt. Nem hivalkodás az, tisztelt Díszközgyűlés, ha azt mondom, hogy az volt az én életemnek a vágya, hogy minél több szemről tudjam letörölni a könnyeket, minél több elesett lelket tudjak felemelni. Ez volt a törekvésem mindig és ennek a városnak közönsége tehet tanúságot arról, hogy nem ismertem osztály- és felekezeti különbséget; aki énhozzám fordult, én nem néztem, hogy milyen társadalmi rétegből való, vagy melyik egyház hive, én csak az embert láttam, aki rászorult a támogatásra, a szeretetre és én ezt a szeretetet a maga teljességében nyújtottam neki; az én ajtóm és szivem mindenki előtt nyitva áll. Tisztelt Díszközgyűlés! Hálásan fogadom ezen városnak azt az igazán meg nem érdemelt kitüntetését, mellyel a magam szerény munkásságát, itt e városházának falai közt évtizeden át eltöltött munkásságot jutalmazni kegyes volt. Hálásan fogadom és meg nem szűnő hálám biztosítékául felajánlom, hogy mindazt, amit a jövőben megtehetek, úgy mint a múltban, ha talán kevesebb energiával is, de nem kevesebb szivjósággal, igyekezni fogok megtenni. Ügy érzem, hogy mikor egy városnak az ügyeit visszük előbbre, akkor előbbre visszük szeretett hazánk ügyét is. Végül is az isteni gondviselés ide rendelte ezt a népet, ennek történelmi missziója van, melyet neki az isteni gondviselés rendeléséből be kell töltenie, hogy azonban betölthesse, ahhoz szükséges, hogy minden polgára át legyen hatva attól, hogy az ő becsületes munkájától függ e haza jövője és amikor végességünknél fogva nem vagyunk képesek egy egész nemzet irányításába belefolyni, de megadatott az, hogy egy város ügyeinek felkarolásával előbbre vigyük azon város ügyét, akkor szolgálatot teszünk ezen sokat szenvedett nemzetnek. Itt még csak azt hangoztatom, hogy ezt másként, mint megértéssel és egyetértéssel, nem teljesíthetjük. Baksay egyik munkájában van egy gyönyörű jelenet, midőn leirja a mohácsi ütközetet, midőn kiesik a zászló a kezekből, a Magyarország címeres lobogóját utoljára Szalkay érsek tartja, de már nála is hanyatlani kezd, akkor odaugrik egy prédikátor s így kiált: Ketten tartsuk érsek uram, akkor újra fennlobog! Tartsuk fel ezt a zászlót, tisztelt Díszközgyűlés, egyesült erővel és akkor Magyarország zászlója fenn fog lobogni és hirdetni fogja ennek a nemzetnek egy új ezredév dicsőségét. Percekig zúgott a taps és éljen a beszéd után, mire a polgármester a feledhetlen momentumokban gazdag díszközgyűlést berekesztette. Az udvaron a levente-zenekar a Himnuszt játszotta, ennek felemelő dallama volt az ünnep méltó záradéka. Déli 1 órakor a város rendezésében a Griff-szálló nagytermében bankett volt dr. Antal Géza püspök tiszteletére, több mint 100 résztvevővel. Az első felköszöntőt az ünnepelt mondotta, nemesveretü beszédben éltetvén Magyarország kormányzóját, Horthy Miklóst. Az ünnepeltet elsőként a magyar kormány nevében dr. Körmendy-Ékes Lajos főispán köszöntötte fel lelkes beszédben, dr. Horváth Lajos alispán a vármegye, Medgyasszay Vince az egyetemes református egyház és a dunántúli református egyházkerület, dr. Kőrös Endre Pápa város lakossága, dr. Kende Ádám a Pápai Hitelbank, dr. Uzonyi Kálmán a városi tisztikar, Rapoch Vilmos az OMKE és Ólé Sándor a pápai református egyház nevében köszöntötték fel és éltették szebbnél-szebb feiköszöntőkben városunk új díszpolgárát. Mindezekre dr. Antal Géza püspök megkapó szépségű tósztban válaszolt, arról szólva, hogy eszményei mindig a város két régi díszpolgárának, Jókainak és Vaszarynak eszményei voltak: hazafiság és békesség. Dr. Hermann László főjegyző felolvasta a távirati üdvözléseket, melyek során az ország legnagyobb előkelőségei keresték fel 'üdvözletükkel dr. Antal Gézát. Befejezésül dr. Tenzlinger József polgármester fejezte ki köszönetét a vendégeknek, élükön a főispánnal megjelenésükért és poharát a város virágzására emelte. A díszpolgári oklevelet Losonczi Jenő kollégiumi rajztanár rajzolta, illetőleg festette a tőle megszokott művészi kidolgozásban. Az okmány pár napig Kis Tivadar könyvkereskedő kirakatában látható. A régi képviselőtestület utolsó közgyűlése. — 1929 december 9. — A régi képviselőtestület hétfőn tartotta utolsó közgyűlését. A búcsúra mintegy 40-en jöttek össze s ezeknek jutott az a nem túlságosan hálás, de kénytelen feladat, hogy az 1929. évi pótköltségvetést elfogadván, visszamenőleg az 1929. évre 28.5o/

0-os pótadót állapítsanak meg. A közgyűlésen dr. Tenzlinger József polgármester elnökölt, aki napirend előtt megemlékezett arról, hogy a képviselőtestület két kiválóan érdemes tagja, dr. Kende Ádám és Böhm Samu 40. évét töltötte be városatyai működésének. A polgármester szives köszöntésére a távollevő Kende Ádám nevében is Böhm Samu meghatott hangon válaszolt, felajánlva további szolgálatait a közügyeknek. Ugyancsak napirend előtt Karlovitz Adolf, a pénzügyi bizottság elnöke, megemlékezvén arról, hogy a képviselőtestület régi összeállításában ma tartja utolsó gyűlését, elismerését fejezte ki a város vezetőségének, melynek a nehéz viszonyok ellenére is sikerült a város törzsvagyonát jelentékenyen gyarapítani. Böhm Samu a pénzügyi bizottságnak fejezte ki nagyszabású és önzetlen munkájáért a képviselőtestület köszönetét. Magát a pótköltségvetést dr. Fehér Dezső, a pénzügyi bizottság előadója referálta. Beterjesztését az tette szükségessé, hogy maga a képviselőtestület az év folyamán 72.228 P-t kitevő költségvetésenkivüli összegeket szavazott meg, a megye, a pénzügyigazgatóság, társadalombiztosító is külön nagy terheket róttak a városra, a hóeltakarítás s a szükségmunkák is 16.500 P terhet jelentenek. Az útburkolásokra kölcsönt felvenni nem sikerült, ez még a jövő feladata lesz s akkor a most kifizetett 21.000 P megtérül. A bevételek tételei megfelelőknek bizonyultak, a polgármester a költségvetéshez kellően ragaszkodott. A szükségletek fedezésére szükséges 28.5o/o-os pótadót Wittmann Ignác felszólalása után, ki a győri vám kihelyezését sürgette, egyhangúlag elfogadták. A hirdetési jog bérbeadása tekintetében a főügyészt nyilvános pályázati hirdetmény megszerkesztésére utasították. Névszerinti szavazással egyhangúlag elhatározták, hogy az idei — kurrens szükségletek fedezésére szolgáló — 280.000 P-s függőkölcsönt 1930-ra is megújítják. A napirend letárgyalása után a polgármester beszámolt a képviselőtestület 11 éves működéséről. 105 ülésén 1832 határozatot hozott ez a képviselőtestület és nehéz viszonyok között a mentés és újjáépítés munkáját szolgálta. Mindenkor nagy megértés, teljes objektivitás vezette, a maga részéről csak sajnálni tudja, hogy az új törvény miatt nagyon sok érdemes tag az új képviselőtestületből hiányozni fog. Isten áldását kérve a városra, búcsúzik a régi képviselőtestülettől. Mihály SánJÉSK sütőporból készült sütemények. Kérje minden füszerkereskedésben most megjelent, 148 receptet tartalmazó, szines képekkel illusztrált dr. Oetker=féle receptkönyvet. Ára 30 fillér. dor a képviselőtestület meleg köszönetét nyilvánította a polgármester, a volt tanács és a tisztikar iránt, kik a város hajóját annyi Scylla és Charybdis között lelkiismeretesen és okosan vezették. Végezetül Sarudy György hoszszabb történeti visszapillantás során emelte fel szavát minden, a nemzet független életerejét megbénítani akaró törekvések ellen. Ezzel a politikai jellegű végakkorddal aztán be is fejezte a képviselőtestület utolsó tanácskozását. Yárm egyei tisztújítás. — 1929 december 11. — Veszprém vármegye törvényhatósági bizottsága e héten, szerdán, dr. Körmendy-Ékes Lajos főispán elnöklésével tartotta meg tisztújító közgyűlését, melyen mintegy 150 megyebizottsági tag volt jelen. A tisztújítás előkészítésére mindenekelőtt kijelölő választmányi tagokul Gubicza Ferencet, Kránitz Kálmánt és Purgly Pált választották meg, akikhez a főispán a maga részéről dr. Antal Gézát, Festetich Sándor grófot és dr. Magyar Károlyt nevezte ki. Mielőtt a kijelölő bizottság a jelölésre visszavonult volna, nagy érdeklődés mellett szólásra emelkedett dr. Horváth Lajos főispán és gyönyörűen megkonstruált beszédben visszapillantást vetett az utolsó tisztújítás óta lefolyt két évtizedre. Ennek első fele a reményteljes munka ideje volt, amikor kulturális, közgazdasági és emberbaráti alkotások egész sora létesült. A háború keserves négy éve alatt a háború molochját kellett táplálnia a megyének, e mellett csupán az itthonmaradtak segélyezésével törődhetett. Közvetlen a forradalmak után a nemzeti hadsereg felsegélyezése és felszerelése, a közrend megszilárdítása, majd a rekonstrukció nagy munkája foglalkoztatta. Az államháztartás újabb nagy terheket rótt a törvényhatóságokra, mindamellett megkezdődött az utak helyreállításának, új utak építésének munkája. Azóta épült meg a vármegyei telefon, melynek áldását tüzeseteknél láttuk. Küszöbön áll a főispán nagyszabású kezdeményezéséből a megye elektrifikálása, a népművelés fejlesztése teljes erővel folynak. Három év előtt, mint újonnan választott alispán, a vármegye pecsétjét azzal az ígérettel vette át, hogy azt hiven és szeplőtelenül őrzi meg. ítélje meg a törvényhatóság, hogy fogadalmát teljesítette-e. Hálás köszönetet mondva a főispánnak a nyújtott támogatásért, távozik székéből. Az alispán érzéssel és lendülettel elmondott beszédét lelkes éljenzéssel kisérte a közgyűlés. Ezután a főispán a tisztújítás tartamára helyettes főügyészül dr. óvári Ferencet, h. főjegyzőül dr. Iklódy-Szabó Jánost nevezte ki. A kijelölő bizottság munkáját elvégezHa hasz P isza s hamai