Pápai Hírlap – XXVI. évfolyam – 1929.

1929-10-12 / 41. szám

PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATO N . Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. száin^ Laptulajdonos főszerkesztő: D R. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetned a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Csüggedt arcokat lát az ember, ha akár egy pénteki vásárkor a falu népe közé elegyedik és csüggedt arcokat ott is, ahol a kereskedő nagy kamatos pén­zen megszerzett és szépen készenlétbe helyezeit áruival várja — legtöbbször hasztalanul várja — a vevőket. Bizony a csüggedt arcúak csak nagyon elvétve, néha-néha találkoznak össze és ilyenkor is legtöbbször nehézkesen, szűkösen si­kerül a vásár. Amikor a termésnek nin­csen ára, akkor a portékának hogy legyen vevője? S amikor munka és kereset is kevés van a dolgozó kezek számára, akkor ugyan miből tudjon vásárolni a munkás ember? Hej pedig de sokra volna szüksége, de szívesen értékesítené a pénzét, ha módjában volna hozzájutni. Az általános szegénységnek ebben a si­vár szakában, szorongó várakozással for­dul a társadalom minden nélkülöző tagja (s bizony, vajmi kevesen vannak, akik ezekhez ne számítanának) az újból össze­ülő törvényhozás s a törvényhozás elé lépő kormány felé. Minden jel arra mu­tat, hogy a kormány maga is érzi a helyzet komolyságát, a gazdasági feszült­ség tarthatatlanságát. Minő arkánummal fog jönni, ma még nem tudhatjuk. De azt mindnyájan érezzük, hogy meg kell teremtenie a termény becsületes árát, ha azt akarja, hogy a gazda ne hagyja műveletlenül földjét, hogy a dolgozó és fogyasztó népmilliók keresetét javítani kell, hogy csökkenteni kell a vámok ár­drágító hatását, jobbá kell tenni a ba­jokkal küzködő gazda, kereskedő és iparos sorsát. Valódi népies gazdaság­politikát vár mindenki a kormánytól, erélyes és gyors intézkedéseket, hogy végre annyi kínos várás után felderül­jenek újra azok a ma nagyon is csüggedt arcok. A balatoni játékklub. A »Pápai Hirlap« utolsó szeptemberi számában szóvá tette a hirlap egyik jeles cikk­írója a balatoni játékkaszinó ügyét és meg­döbbentő igazmondásával fölveti azt a gondo­latot, hogy a Magyar Asszonyok Nemzeti Szö­vetsége nem vehetné-e fel a harcot az ellen a gyilkos merénylet ellen, mely újabb lökést ad majd az erkölcsileg már is nagyon aláha­nyatlott közéletünk sülyedéséhez. Mi magyar asszonyok a legkomolyabban magunkévá tesszük a gondolatot s hálásak va­gyunk, hogy épen a férfitársadalomból hang­zik felénk a segélykiáltás. Ez egyszersmind elismerése annak a lankadatlan, kitartó mun­INDIA földjében jobban fejlődik a tea, mint őshazájában. Az éghajlat és a nap óriási mérték­ben befolyásolják minő­ségét. Ezek a fajták képezik a következő teakeverékeinket: Three stars India speciál India I. 5 dkg. 1-80 P 5 „ 1-30 „ 5 „ 1-10 „ M£INL GYULA KT. TEABEHOZATALA. kának, melyet a MANSz tiz esztendő óta folytat nemzeti megújhodásunkért. Senki job­ban át nem érzi veszedelmét a játékkaszinó; megvalósulásának, mint mi, a MANSz asszo­nyai, akiknek tiz esztendő alatt elég alkalmunk volt belepillantani úgy társadalmi, mint köz­életünk erkölcsi hanyatlásából eredő egyéni-, családi és nemzeti tragédiánk szomorú tör­téneteibe. Készséggel vesszük fel a harcot. Ámde szomorú tapasztalataink nem biztatnak sok eredménnyel. Mit ér egy millió asszony tiltakozó szava, mikor hárommillió megalku­szik a helyzettel? Megalkuszik? Talán nem is ezt a kifejezést használom! Nem ellenkezik erkölcsi fölfogásával. Ez az igazság! Az egyetemes erkölcsi felfogás mindig kivetíti magát a társadalmi életbe s ma, a szépség-missek korában, a felszínes élet-rek­lámok vásári zajában a nők nagyobb serege nem lát más életcélt, mint drágán öltözködni, mindig szórakozni s a Test kultuszát a lehető legmagasabb fokig űzni. Az erkölcsi világnézetnek is meg vannak a maga törvényei s ha valaki egyszer kibillent a helyes irányból, feltartóztathatatlanul rohan a lejtőn tovább, mint a mozdony, ha lefut a sínekről. Ez a veszedelmes rohanás jellemzi a nők és férfiak millióinak az életét. Most már csak a játékkaszinó következhetik. Pénzt! Pénzt! Akármilyen módon és eszközökkel! Ez ma a jelszó, mert a szép nő, a könnyű élet, sokba kerül a férfinak. Az bizonyos, hogy a MANSz egymillió asszonyának se férje, se fia nem fogja tuda­kolni, hogy hol nyilik majd a kaszinó ajtója. De ott van a három millió másik s azok férfi­hozzátartozója mint kiszemelt áldozat. Hogyan nyujtsunk mentő kezet nekik, ha nem fogadják el? Tiz esztendeje, hogy zászlót bontott a MANSz az erkölcsi újjászületés jegyében a legsötétebb magyar éjben, 1919-ben. S a há­rom millió még nem reagált reá. Nem, mert a férfi, aki oldala mellett áll, nem igényelt ne­mesebb életcélt, magasabb életnívót tőle. Mi azért nem csüggedünk! Bevisszük erkölcsi és nemzeti életideálunkat otthonunkba, a társaságba, melyben élünk. Tiltakozunk min­den ellen, külső és belső ellenség ellen, ami nemzeti felvirágzásunk útjába áll. Mint ahogy megtették ezt minden korban magyar nagy­asszony elődeink is. Átérezzük súlyos hord­erejét korunknak s nem felejtjük dr. Takáts Sándor kiváló történetírónk ama megállapítá­sát: »Hogy a magyar nemzet nem pusztult el a mohácsi vész utáni válságos, nehéz idők­ben, kizárólag a magyar nagyasszonyok erős nemzeti érzésének és öntudatának köszönhet­jük^ Vájjon élt-e válságosabb időt nemze­tünk, mint a trianoni korban? Ezért kiván va­kivánjuk, hogy minél több magyar asszony tegye magáévá a mi programmunkat, de hogy minél több férfi óhajtsa is ezt: akkor meg­bukik a balatoni játékkaszinó. Pongrácz József né MANSz elnök. Óriási tűzvész Pápateszéren Elégett 19 lakóház, kétszerannyi melléképület és töméntelen egyéb érték. Nyárád község után Pápateszérre borult reá a szomorúság fekete palástja. Az őszi verőfény az égnek meredő üszkös falakon, égett koronájú fák megszenesedett csonkjain táncol végig, komorarcu, lehorgasztott fejű emberek szótlanul járnak kis vagyonuk romjai felett; mintha csak vesztett csata után elha­gyott harctéren bolyonganánk, kietlen, szo­morú látvány tárul innen is, onnan is szemünk elé. Igen! csatavesztés történt itt is, a vészes elem legyűrte az embert, elpusztította, tönkre­tette szorgalmának gyümölcseit, s alig maradt hely, hova fejét lehajthatná. A »Teksén«, ahogy az elpusztult falurészt Pápateszéren ne­vezik, ma csupa szomorú, boldogtalan ember lakik, akik a legnagyobb bizonytalanságban, szinte reményüket vesztve tekintenek a jövő elé, a közeledő téli napok elé. Az újságíró érdeklődésével kerestem fel a szomorú falut, hadd számoljak be a ka­tasztrófáról a saját tapasztalataim, a saját benyomásaim alapján. Kéthuszonnégy órával a veszedelem után vonatra ültem, s a lassan döcögő bánhidai vicinálissal délelőtt 11 óra­kor megérkeztem vármegyénk eme egyik leg­népesebb falujába. Mikor leszállottunk a vo­natról, láttam, hogy velem együtt pápaiak sokan igyekeznek a falu felé. Az üzleti élel­messég egész sereg embert csalt ki a kataszt­rófa színhelyére. Biztosítási ügynökök, fa­Női- és leányka-felöltők és bundák, valamint az őszi divatujdonságok onda-mouss3, gyapju-georgette, crepella, tweed, bársony és selyem-különlegességek a legújabb divatszinekben megérkeztek I Legfinomabb kül- és belföldi férfiszövetek dús választékban. Saudek Miksa divatáruháza Pápa, Kossuth Lajos utca 14. szám. Külön szőnyeg-oszlály! Telefon: 196 . Külön szönyegosztálg I

Next

/
Thumbnails
Contents