Pápai Hírlap – XXVI. évfolyam – 1929.

1929-06-15 / 24. szám

Kiránduláshoz hátizsák, kézitáska, utazáshoz börönd és kosár 1 4 K > > i nagyon olcsón kapható: líj. Stern Lipőí cégűéi Kossuth Lajos utca 13. sz. ségét. Végül a polgármester Esterházy Ferenc grófot köszöntötte fel. Levente-estély. Társas vacsoráról a közönség a LeventeOtthonba sietett, hol a lovasok szórakoztatására estély volt. A leventék szépen feldíszített, impozáns méretű terme zsúfolásig megtelt ez alkalomra érdeklődőkkel. Tizenegy óra

y felé járt az idő, amikor a csinos szinpad függönye előtt megjelent Szűcs Dezső kollégiumi tanár, lelkes hazafiságtól áthatott beszédben üdvözölte a megjelenésben akadályozva volt Konkoly-Thege elnök nevében a vendégeket, s fejtegette a levente-egyesület célját és feladatait az integer Magyarország visszaállítása terén. Szétnyílván a függöny, a meglepetés moraja zajlott végig a termen, amikor szembetűnt a remekül megkonstruált élőkép. Ott állott középen a lenyűgözött Hungária, háttérben a megcsonkított haza térképével, amelynek határai azonban Kiss Mihály levente tüzes szavalata közben hirtelen széttágulnak, a lenyűgözött Hungária felszabadulva kardot ránt, eddig búslakodó környezetét a lelkesedés hatja át. A gyönyörű élőképet Losonczi Jenő kollégiumi rajztanár tervezte és rendezte; a zúgó tapsviharból az oroszlánrész elismerésül neki szólott. Ugyancsak zajos tetszésben részesült a külföldiek részéről is régi szép magyar táncunknak, a gyertyás táncnak a bemutatása, amelyet hat deli ifjú és hat úrleány lejtett rendkívül kecsesen és magyaros temperamentummal. Azután kezdetét vette a táncmulatság. A fiatalság táncra perdült, hogy reggelig abba se hagyja, a vendégtársaság pedig, amelynek középpontja a közvetlenségével mindenkit elbűvölő nagyhercegi pár volt, az Otthon udvarán ízlésesen terített asztaloknál foglalt helyet s ott éjféíutánig kedélyesen elszórakozott. A Szold-uradalomban. Vasárnap délelőtt 10 órakor hazai és külföldi vendégeink közül többen, az őket kisérő helybeli és környékbeli intelligenciával, mintegy harmincan, autókon és autóbuszon Mezőlakra rándultak ki, hogy a mezőgazdasági életben nagy hírnévre szert tett Szold-féle mintabérgazdaságot megtekintsék. A vendégeket Szóld Manó nagybérlő nevében az uradalom tisztikara — élén dr. Gold Ernő főintézővel — lekötelező szívességgel fogadta és kalauzolta végig, amenynyire az idő engedte, az ötezer kat. hold birtokon. Az uradalom laboratóriumában dr. Gold Ernő főintéző ismertette az uradalom berendezését, felszerelését, a gazdálkodási rendszert, amelyet meghonosítottak és elvet, amely a gazdálkodást irányítja. Rosenberg Viktor intéző pedig az uradalomnak a növénynemesítés terén kifejtett tevékenységét ismertette, s elért eredményeit példázatosan be is mutatta. Majd sorra került a tejkezelés, a tejelő és hízó szarvasmarhaállomány, a növénynemesítési kísérleti telep, az öntöző berendezés, továbbá a pékműhely bemutatása, ahol naponként nem kevesebb, mint 1000 kg. lisztből sütnek kenyeret a bérgazdaság mintegy 1000 időszaki munkása számára. Utunkat a gazdaságban lórékon tettük meg hatalmas gabonatáblák között, amelyek bőséges termést ígérnek. Ebédre a bérgazdaság Szélmező pusztán teríttetett a vendégek számára. Mielőtt a sor asztalbontásra került volna, Vitéz Horthy István mondott köszönetet a társaság nevében a vendéglátó uradalomnak a szives fogadtatásért s azért a sok hasznos tanulságért, amelyet a látottakból és tapasztaltakból merítettek. Bokor József, a 'többtermelési liga ügyvezető-igazgatója, válaszolva a felköszöntőre, vázolta azokat az érdemeket, amelyeket a távol levő Szóld Manó a mezőgazdaság, a többtermelés fellendítése, a kisgazdák oktatása körül önzetlen buzgalommal szerzett, s amit közismert jótékonysáASINGER \ARRÓGÉPEK MÉGIS A LEGJOBBAK gával csak öregbített. A tanulmányútról fél öt óra tájban érkezett vissza a társaság. Atlétikai viadal. Délután 5 órakor kezdődőleg a ligeti sperttelep versenypályáján a győri, pápai, soproni és szombathelyi középiskolák bajnoki atlétikai viadalt rendeztek. A műsor sik-, gát- és stafétafutásból, továbbá magas- és távolugrásból, valamint súlylökésből, diszkoszvetésből és gerelyvetésből állott s szép sporteredményekkel növelte atlétáink sikerét. És itt egy kis helyi patriotizmussal jegyezzük fel, hogy a pápai kollégium ifjúsága ismét előljárt a siker kivívásában. A mintaszerű rendezésért Vitéz Kovács Lajos Jenő tornatanárt illeti elismerés. Versenyek végén Faragó János főigazgató osztotta ki buzdító beszéd kíséretében a nyert díjakat. Vacsora a sporttelepen. Este bucsuzóul a város a sporttelepen adott vacsorát a vendégek tiszteletére. Elsőnek dr. Tenzlinger polgármester állott fel szólásra, s a város nevében szives szavakkal búcsúzott el a két napon át körünkben tartózkodott notabilitásoktól. Dr. Fürst Sándor a sportegylet nevében köszöntötte a vendégeket, Keplinger Géza gróf Esterházy Ferencet, Miklós nagyherceg és Schvagemakers H. a magyarokat éltette, Vitéz Horthy István Pápa város felvirágzásáért ürített poharat. Levente-tábortűz. Az ünnepségek sorozatát késő este a sportpályán rendezett levente-tábortűz rekesztette be. Szavalatok, a Vándorok cimü irredenta színdarab, tárogató játék, huszártánc képezték a szépen sikerült est műsorát, amelyben mégis legnagyobb hatása volt Kiss Mihály »Mikes« cimü szavalatának, amelynek végén a kurucok szellemét idézvén, a háttérben megjelentek Rákóczi Ferenc lalaancverő lovasai. A tűzijátékon kivül nagyon effektusos volt a pálya déli részén felállított trianoni jelvény, amelyet a villanytelep apró villanykörtékből állított össze. Elvonulás. Lovas vendégeink, akik a magyaros vendégszeretet és a Pápán tapasztaltak felett nem egyszer adtak elragadtatásuknak kifejezést, hétfőn reggel 7 órakor indultak el szívélyes bucsuzkodások és harsány kürtszó mellett további útjukra a Fő-térről. Innen Devecserbe mentek, honnét délután kirándultak a Somlóra. Majd Szentgálon, Tótvázsonyon keresztül ellovagoltak a Balatonra, amelynek szépségeiben napokon át gyönyörködtek. Útjuk végső pontja $zékesfehérvár, amely után a távlovaglás szétoszlik, s haza megy ki-ki a saját pátriájába. * * * Hogy a kétnapos ünnepségek olyan szép rendben, minden zökkenő nélkül folytak le, az elsősorban polgármesterünk kiváló szervező képességének köszönhető, akinek figyelme a vendégek fogadtatása, elszállásolása és az ünnepi programm összeállítása körül a legkisebb részletre is kiterjedt. Dr. Kiss Kálmán aljegyző és más városi tisztviselők voltak neki hathatós segítségére. N. P. A világhírű szeméig és teherautók és a M. Kir. áll. Vas-, Acél- és Gépgyárat által gyártott teiseraiils^, aussbuszok és mímiBms autók vezérképviselete és eladási központja: MERCEDES- BENZ AUTOMOBIL R.-T. Budapest, IV., Váci nooa itagadoft Budai leány mágiő Ö. tegjoDDöfei KAPHATÓ: SÍNGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG PÁPA, KOSSUTH LAJOS UTCA 30. Már dereng a hajnal. Gazdasági életünk legnagyobb veszedelme a külkereskedelmi forgalom kedvezőtlen alakulása. Esztendők óta az ország többet fizetett a külföldnek a behozott árukért, mint amennyit a külföld nekünk fizetett az oda kivitt magyar áruk fejében. Az a többlet, amennyivel mi többet fizetünk a külföldnek, mint amennyit tőle kapunk, az úgynevezett külkereskedelmi passzívum. Nyilvánvaló, hogy ennek a passzívumnak évről-évre történt megismétlődése országunk nagymérvű eladósodására vezet. Innen van, hogy politikusok, gazdasági szakférfiak, bankárok, gazdák, iparosok és kereskedők nemzeti szerencsétlenséget látnak a külkereskedelmi passzívum folytonos növekedésében, úgy, hogy ez a súlyos kérdés a közgazdasági élet és a gazdaságpolitika tengelyévé vált. A politikusok és közgazdászok azon törik a fejőket, miként lehetne ezt a nagy passzívumot csökkenteni egyrészt a behozatal leszállításával, másrészt a kivitel fokozásával. A kormánynak is a legnagyobb gondot okozza, hogy miként lehetne állami segítséggel, hitellel, olcsó szállítási tarifákkal a magyar termékek exportját a külföldre elősegíteni. E cél érdekében állami hozzájárulással egy mezőgazdasági és egy ipari kivitelfejlesztő intézetet létesített, amely két intézet működését már meg is kezdette. Persze a behozatalt kormányparanccsal letiltani, de sőt mérsékelni sem lehet. Magának a polgárságnak, az ország egész lakosságának becsületbeli kötelessége, hogy lehetően tartózkodjék a külföldi portéka vásárlásától és hogy a magyar föld termékével, a magyar munkáskéz készítményével lássa el a maga szükségleteit. Mert hiába sikerülne a magyart kivitelt növelni, ha a másik oldalon a magyar közönség a külföldi áruk nagymérvű vásárlásával a behozatalt is egyre szaporítaná. A külkereskedelmi mérleg megjavításához feltétlenül szükséges, hogy az ország lakossága lehetően csak magyar, hazai árut vásároljon. Ha ez megvalósulna, úgy a külföldről csak a nélkülözhetetlen nyersanyag kerülne hozzánk, amelyet a magyar munkás dolgoz fel és amely munkának a gyümölcsét maga az ország és benne a gazda is élvezné a mezőgazdasági termékek fogyasztásának emelkedésében. A mult esztendőben a külkereskedelem veszedelmes passzívuma megdöbbentő mérveket öltött és minden napra egy millió pengő volt a hiány, amellyel a behozatal a kivitelt meghaladta. Kislelkü próféták akadtak, akik ebből az ország gazdasági pusztulását jósolták meg. A pártpolitikai szenvedély nagy buzgalommal vetette reá magát erre a külkereskedelmi passzívumra, amelynek állandó kiszínezésével fegyvert kovácsolt a kormány gazdaságpolitikája ellen, holott nyilvánvaló volt, hogy kivitelünk csökkenését főleg a szomszédos államok ellenséges indulatu elzárkózási politikája okozta. Valamennyi európai állam Rang és szerelem