Pápai Hírlap – XXVI. évfolyam – 1929.

1929-06-15 / 24. szám

r 4. PAPAI HÍRLAP 1929 junius 15. A Katholikus Népszövetség Biztosítási Irodája keres nyugdíjas egyéneket, akik kellő beoktatás után üzletszerzés és szer­vezéssel foglalkoznának. Ajánlkozások Budapest, IV., Fercnciek-tcre 7 cimre küldendők a saját mezőgazdasági termelését mesterséges eszközökkel akarja odáig szaporítani, hogy ne legyen rászorulva élelmiszerbehozatalra. Ezt az úgynevezett önellátási politikáját a külföld­nek a magyar kormány természetesen nem tudja megváltoztatni. És ebben rejlik a ma­gyar termékek kivitelének legnagyobb nehéz­sége. De amily szomorú és veszedelmes általá­ban a külkereskedelem nagy passzívuma, ugyanolyan fontos és örvendetes, ha ezt a nagy hiányt csökkentenünk sikerül. Ennek a nagyjelentőségű fordulatnak az előjelei mutatkoznak most külkereskedelmünk ezidei kedvező alakulásában. A statisztikai hi­vatal kimutatásai szerint a folyó esztendő első negyedében ugyanis a behozatal értéke 34.3 millió pengővel volt kisebb, ellenben a kivitel 1.4 millió pengővel volt nagyobb, mint az 1928. év els.ő. három hónapjában. Úgy, hogy a külkereskedelem passzívuma folyó esz­tendő első évnegyedében 35.7 millió pengővel kisebb, mint a mult esztendő első évnegyedé­nek a passzívuma volt. A külkereskedelmi mérlegnek ez a javulása hónapról hónapra mind nagyobb. Március havában a behozatal 11.2 millió pengőnyi csökkenésével szemben kivitelünk 6.4 millió pengővel növekedett, még pedig a cukor kivitele majdnem 4 millió, az állatok kivitele — főleg a sertésexport növekedése folytán — 2 millió pengővel, a borkivitel 1 millió pengővel emelkedett. De örvendetes növekedést mutat a buza, a leölt baromfi, a tojás és a burgonya kivitele is, ami azt bizonyítja, hogy a magyar föld termékei mégis csak megtalálják az utat a külföldi pia­cokra. A behozatal csökkenése pedig azt iga­zolja, hogy a magyar ipar nagyszerű fejlő­dése egyre fölöslegesebbé teszi a külföldi gyártmányok behozatalát. így a külföldi szö­vetek behozatala március havában 4.3 millió pengővel, a gépek és készülékek behozatala pedig 2 millió pengővel csökkent. Ellenben növekedett a nyerspamut, a selyemfonalak és a nyersbőr behozatala, tehát csupa olyan cikké, amely arra szolgál, hogy a magyar ipar azo­kat feldolgozza és ezzel magyar munkáskéz­nek juttasson kenyeret. Kétségbeesésre, csüggedésre tehát nincs ok. Ha ilyen mértékben halad a külkereske­delmi passzívum csökkenése, úgy arra lehet számítani, hogy la mult esztendei nagy hiány az év végén 140 millióval fog megenyhülni, vagyis több mint a mult évi passzívum egy­harmadával. Ez a nagy eredmény legfénye­sebb bizonyítéka annak, hogy milyen helyes az a gazdaságpolitika, amely a magyar ipar termelőképességének fokozásával mindjobban kiszorítja a külföldi árut. De másrészt azt is igazolja, hogy a magyar mezőgazdaság értéke­sítési nehézségei is termékeink kivitelének cél­tudatos fokozásával hovatovább enyhülni fog­nak és a gazdák sorsa ebben az országban hamarosan megjavul. A magyar nép kitartó munkája végül is meghozza a maga gyümöl­csét. A viharfelhők már oszladoznak, már de­reng a hajnal. Szfambuli tolvaj A várkert. Elmegyek a várkert mellett... Százados, gyönyörű fák lombja zúg, hajlong, integet. Frissítő, balzsamos levegő csap az arcomba. Széles, sima, tiszta út kanyarog szerte és sé­tálni hív. Bemennék szívesen, de nem lehet. Te is bemennél, szobai munkád közben meg­fáradt, felüdülni vágyó pápai polgártársam, de a kapuk felett, amelyeken annyiszor jár­tunk ki és be, évek óta ott áll a riasztó tábla: Tilos a bemenet! Talán letörted a fák lombjait, virágot szaggattál, a fűre hevertél? Fiaid belevésték nevüket a padokba és a fák oldalába? Vagy lármás viselkedéseddel zavartad a várúr nyu­galmát? A természet fenségét, amit ebben a hatalmas kiterjedésű kertben lépten-nyomon szemlélhetsz, hogy alkotóját csodáld és ma­gasztald, úgy megzavartad lármás, romboló, papírhulladékot eldobáló, tiszteletlen ember, hogy igazoltad Rousseau megállapítását: a természet jó, de az ember rossz; megismétel­ted Ádám és Éva bűnét s így utasíttattál ki a nagyszerű kertből? Nem; csendes és békés voltál mindig, ahogy a polgárhoz illik. Nem is sokat jártál a várkertben, inkább csak úgy néha-néha, ün­nepnapokon, forró, tikkasztó nyári délutáno­kon, mikor leverő volt már a hőség, mikor meguntad a városi kis ligetet, amely ilyenkor annyira tele van, hogy a csendet, a pihentető enyhe csendet nem találtad meg. Az ok, amely miatt a várúr bezáratta kertjét, nem benned volt. A rendőrség volt kénytelen néhány évre igénybe venni a vár­kastély alsó részeit; ennek következménye volt a kert bezárása. De most tavasszal meg­szűnt az ok, megszünhetik az okozat is. Kér­jük tehát a legteljesebb tisztelettel a vár mostani urát, Esterházy Tamás gróf úr őmél­tóságát, kegyeskedjék a várkertet újból meg­nyitni Pápa város munkálkodó, küzdő, friss levegő, zöld fák és pázsitok után áhítozó pol­gárságának. Dr. Trócsányi Dezső. Rabszolgafeleség A PFC turisztikai szakosztálya. Trianon óta mindjobban ráterelődik a figyelem a megcsonkított ország eddig nem nagyon ismert természeti szépségekben bő­velkedő részére. A Pápa város közvetlen kör­nyékén elterülő Bakony hegységet is vasárna­ponként a pápai, győri, sőt á budapesti turis­ták tömegei keresik fel, hogy a fülledt városi levegőben töltött munka után a zöld lombok és a hófehér sziklák árnyékában testi és lelki felfrissülést találjanak. De nemcsak* ez a je­lentősége van a háború után hatalmas erőre kapott turista-moz,galomnak. Az »ép testben, ép lélek« gondolatától, a sport és üdülési céloktól eltekintve, a turisztikának rendkívül nagy az idegenforgalmi jelentősége is. Sopron és Kőszeg már régen belátta, hogy mit jelent ez az idegenforgalom és a városok vezetőségei propagálják szóval és tet­tel városuk környékének természeti szépségeit. Ennek a propagandának az eredménye nem is maradhatott el. Sopron városát a Dunántúli Turista Egyesület meghívására, hogy csak egy példát hozzunk fel a sok közül, egy szép má­jusi vasárnapon 227 bécsújhelyi turista láto­gatta meg, kik minden egyébtől eltekintve, Sopron város közönségének egy kis anyagi hasznot is hajtottak. Éppen ezért van nagy jelentősége ide­genforgalmi szempontból is Pápa városára nézve annak, hogy a Pápai Football Club tu­risztikai szakosztálya belépett a Dunántúli Tu­rista Egyesületnek folyó hó 9-én Győrött meg­alakult »Bakony« osztályába. A »Bakony« osztály két teljesen egyen­rangú csoportból áll, a győriből és a pápai­ból, melynek tagjai kizárólag csak a Pápai Football Club turisztikai szakosztályának tag­jai lehetnek. Az alakuló gyűlésen, melyen a Pápai Football Clubot dr. Lendler Sándor és Pfeiffer Pál képviselték, a soproni anyaegye­sület részéről megjelentekkel együtt körülbe­lül 100 turista vett részt. Dr. Pizevich, a DTE soproni elnökének megnyitó szavai után Mül­ler Tivadar alezredes, a »Bakony« osztály elnöke ismertette a turisztika céljait és jelen­tőségét. Ezután megejtették a tisztikari és végrehajtó-bizottsági választásokat, melynek eredményeképen a PFC-nek az alakuló gyű­lésen megjelent képviselőin kivül a pápaiak részéről a következőket választották meg: Kardos Henrik (alelnök), Schwarcz István (ellenőr), Pauser Antalné, Kellner Ernő, Ma­gyar István (végrehajtó-bizottsági tagok). Az alakuló gyűlés bizalmát a győriek részéről Fábián Ferenc, a »Bakony« osztály főtitkára, a pápaiak részéről Pfeiffer Pál köszönte meg. Gyűlés után a »Bakony« osztály jól si­került kirándulást rendezett a pannonhalmi, ősi, szentbenedekrendi apátságba, hol csodá­lattal szemlélték meg a legszebb magyaror­szági, több mint 280.000 kötetből álló gyö­nyörű intarziás könyvtárt, a remek képtárt, a többi csodaszép látnivalót és kellemes han­gulatban távoztak az esti vonattal. A pápaiak­nak a »jó« vasúti összeköttetés miatt már dél­után 4.30-kor el kellett a társaságtól bucsuz­niok. KERJE AFÜSZERKERESKEDESBEN „ A MOST MEGJELENT, , 148 RECEPTET TARTALMAZÓ, , SZÍNES KEPEKKEL ILLUSZTRÁLT D? 0ETKER FÉLE RECEPTKÖNYVET ÁRA 30 FILLÉR m (te HA A FŰSZERESNÉL' NINCS JORDUUON' KÖZVETLENHOZZÁM: 050ETKERA.WHO? BUDAPEST,VIILCONTI'U. Z5 ? Golc Pápa Szer örömök városa A kellemes együttlét hatása alatt, a győri csoport propoziciójára, a pápai csoport elhatározta, hogy vasárnap, folyó hó 16-án a győri csoporttal együtt a következő túrákat rendezi: a) csoport: Olaszfalu—Római fürdő­Zirc—Bakony bél—Franciavágás; b) csoport: Zirc—Bakonybél—Franciavágás. Vezetők: a) csoport: Fábián Ferenc (Győr), b) csoport: Pauser Antalné (Pápa). Találkozás: a) cso­port: a vasútállomáson reggel 5.30-kor, b) csoport: a vasútállomáson délelőtt 9.30-kor. Indulás: a) csoport: reggel 5.50-kor, b) cso­port: délelőtt 9.55-kor. Útiköltség: mindkét csoportnak 2.90 P. — Vendégeket szívesen látnak. Mindennemű felvilágosítást a szak­osztályvezető ad a PFC nyári helyiségében esti 6 óra után. Kapcsándy Sándor verseiből. Madárfészkek. Itt-ott már készek a messzehangzó dallal épített kis madárfészkek. Május mosolya lombot csal rájok, hogy a rablószem ne férkőzhessen közel hozzájok. Csalitos árnyán kigyúl az élet páros szerelme dal-szivárványán. Diadal övez minden kis ágot, be jó hallgatni azt az énekes víg boldogságot. JÓ 1 Fő=1 özv. 1 Ol Jó is lenne már velük tartani: álmom tündérét fészekbe csalni, s mig májust suttog az akác lombja, mindent átélni, el-elbecézni dolgos karomba'. Szelence. Elárvult tön dús szelence, dúsabb, mint az ember lelke. Lám milyen vad telet látott, s ime: mégis kivirágzott. Ember-leiket fagy sem járja, s mindig korcsabb a virága. Túl lobbanna földet, eget, s eltörpül a virág mellett. Falumról. Mindig messze vágytam, mindig visszatértem: akáclombos, vadgesztenyés kicsi falut, kicsi házat hogy is hagyhatnék el ? Úgy elringat ölén szülőföldem tája: boldog, kinek ilyen bölcső" suttog kedves altató-dalt a munkatelt nyárba'. Ha lesújt a végzet, én mást nem is kérek: füzfalombbal, akáclombbal takarjon el édes falum szent egyszerűséged.)

Next

/
Thumbnails
Contents