Pápai Hírlap – XXVI. évfolyam – 1929.

1929-06-15 / 24. szám

Csipkék, szalagok és rövidáruk kaphatók Raidl Ferencnél Pápa, Kossuh Lajos-utca 6. Telefon: 174. Legnagyobb választékban női és férfi fehér­nemtíek, harisnyák, keztyük, ernyők, botok, kalapok, sapkák, nyakkendők, ridikülök és böröndök, stb. részt az, hogy ez a megyei kérdés a tárgyalá­sok folyamán dunántúli kérdéssé szélesedett ki. Ne tekintsünk azonban hátra és ne rekri­mináljunk, de nézzünk előre és most már te­gyünk meg mindent, hogy az építkezés minél előbb megindulhasson. Én nagyon kedves kötelességet teljesítek, amikor erről a helyről őszinte köszönetemet fejezem ki mindazoknak a tényezőknek, ame­lyek a nehézségek legyőzésében segítségünkre voltak. Meg kell állapítanom, hogy Veszprém és Pápa városok vezető tényezőinek megértése volt ebben a kérdésben első és legnagyobb segítsé­günk és végtelenül örülök annak, hogy ezek ,a városaink a megkötött szerződéseknek rájuk nézve kivételesen előnyös rendelkezései folytán bőséges kárpótlást fognak élvezni azért, hogy a vidéki lakosság érdekeivel szemben nem az önző elzárkózás rövidlátó álláspontjára helyezkedtek. Hálával és köszönettel kell megemlékez­nem Herrmann Miksa keresk. miniszter ez ügy­beni jóindulatáról és Fejér Gyula kereskedelmi miniszteri tanácsos és Petró István miniszteri főmérnök odadóan buzgó munkájáról, akiknek nagy érdemük van abban, hogy a MÁK-kal megkötött szerződésünk a vármegye lakosságá­nak annyi előnyt biztosít, amennyire a tárgya­lások megindulásakor magam sem számítottam. Kérem a tek. Törvényhatósági Bizottságot, hogy ezért nekik köszönetét nyilvánítani szíveskedjék. Végül sajnálom, hogy ezt a mai elnöki megnyitómat arra is kénytelen vagyok felhasz­nálni, hogy egy, a saját személyemet érintő és természeténél fogva egészen szokatlan dologra is kitérjek. Arról van szó, hogy néhány hónappal eze­lőtt Sztranyavszky Sándor belügyi államtitkár úr baráti közlés formájában felhívta a figyel­memet arra, hogy a belügyi kormányhoz elju­tott az a Veszprém vármegyéből kiinduló gyanú­sítás, amely szerint nekem a vármegye villamo­sítási ügyéhez valamiféle formában anyagi ér­dekem fűződik. Nekem természetesen meg volt erre a be­csületrabló gazdátlan vádra a megfelelő vála­szom, ami a kérdést felfelé el is intézte, de tá­volról sem tekinthettem azt elintézettnek én magam. Mivel az államtitkár úr nem volt abban a helyzetben, hogy a bizalmas uton hozzá jutott vád szerzőjének kinyomozására valami szálat adjon a kezembe, itthon* próbáltam a dolognak nyomára jönni és Homoky Béla rendőrtanácsost kértem fel a nyomozásnak lefolytatására. Ennek, a különben lelkiismeretesen lefolytatott nyomo­zásnak egyelőre fogyatékos eredménye arra kény­szerített, hogy folyó hó 7-én ismeretlen tette­sek által elkövetett rágalmazás vétsége miatt bűnvádi feljelentést tegyek a veszprémi kir. ügyészségnél és ennek megtörténte után most vármegye törvényhatósági bizottságának elnöki székéből fordulok a vármegye minden egyes lakosához azzal a kéréssel, hogy segítsenek az ügyészségnek kinyomozni azt, hogy ki volt az a becstelen rágalmazó, aki engem ilyen, minden alapot nélkülöző, alávaló gyanúval illetni me­részelt. Ez a segítségnyújtás pedig abban a for­mában kell hogy történjék, hogy aki azt a gya­núsítást, vagy ehhez hasonló hírt bárkitől hal­lott, az illető nevét szóban vagy Írásban közölje közvetlenül a veszprémi kir. ügyészséggel, hogy az a megadott szálon tovább nyomozhasson. A vármegye minden tisztességes érzésű, becsületes polgára és polgárnője ne csak velem és az én megtámadott becsületemmel szemben tartsa kötelességének az adatszolgáltatást, de a közjó érdekében is, mert elsőrendű közérdek az, hogy az ilyen felelősségnélküü gyalázatos hí­reszteléseknek, amelyek a vezetésre hivatottak munkakedvét szeghetik, egyszersmindenkorra vé­get vessünk. Felkérem a vármegye területén megjelenő összes lapok szerkesztőségeit, hogy ezt, a vár­megye egész közönségéhez intézett kérésemet, szószerint leközölni szíveskedjenek. Biztosítani kivánom a tekintetes Törvény­hatósági Bizottságot, hogy engem az ilyen alá­valóságok nem fognak eltéríteni arról az útról, amelyet a közjó és a vármegye érdekeinek szol­gálatában magam elé tűztem. Vidi jam alios ventos. Végül közlöm a tekintetes Törvényhatósági Bizottsággal, hogy tegnap a következő táviratot kaptam: Főispán, Veszprém. Villamossági szer­ződést jóváhagyom, részletekre vonatkozó ren­deletet vármegyéhez napokban küldöm, belügy­miniszter 172.369/1929. Indítványozom, hogy a tekintetes Törvényhatósági Bizottság Szci­tovszky Béla belügyminiszter úrnak, aki ebben az ügyben kezdettől fogva velünk érzett és a vármegye érdekeinek védelmében minden lehe­tőt megtett, mai ülésünkből táviratilag /köszöne­tünket fejezzük ki. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium támogatása mellett az Országos Testnevelési Tanács által rendezett dunántúli távlovaglás résztvevői — nagyobb számú lovas kisgazdák iés lovas leventék s a velük utazó bel- és külföldi előkelőségek, szám szerint mintegy nyolcvanan — program szerint e hó 8-án, mult szombaton az esti órákban érkeztek Pápára, ahol ia hivatalos város és a város közönsége rokonszenvének tün­tető jeleivel és magyaros vendégszeretettel fo­gadta és itt tartózkodásuk alatt látta el őket. A ritkaszép ünnepélyről, amely mostani jel­hagyatottságunkban, trianoni megcsonkítottsá­gunkban annyi vigasztaló és reményt keltő mo­mentumot nyújtott számunkra, részletes tudósí­tásunkat itt adjuk: Bevonulás, fogadtatás. Délután 5 órára volt jelezve a távlovaglók érkezése, s ekkorra a főteret, ahol a hivatalos fogadtatásnak kellett lefolynia, a közönség ezrei szállották meg. A tiszti étkezde előtt pó­dium volt felállítva, amelyet lombfüzérekkel, virágokkal, a táviovaglásban résztvevő külföl­diek zászlóival, nemzet zászlókkal és jelvények­kel dekoráltak. Ezén a pódiumon foglalt helyet —• dr. Tenzlinger polgármesterrel élén — a fo­gadó bizottság; mellette két oldalt helyezkedett el a tűzoltó-, a Korvin Mátyás cserkész-csapat és odább a levente-egyesület fúvós zenekara, amelyek a fogadtatás ünnepségénél közremű­ködtek. Körben a házakon nemzeti zászlókat lengetett a langyos nyári szellő, az emeleti ab­lakokból a kíváncsiak sokasága figyelte a téren történteket. Katonás rendben, zeneszó mellett felvonultak a tanintézetek cserkészei, a levente díszszázad s élő kordont alkottak a téren, hogy ott a beérkező távlovaglók zavartalanul és rend­ben elhelyezkedhessenek. Hat óra felé járt az idő, amikor a főutca felől kürtszó hallatszott, jelezve a lovasok ér­kezését. Nem sokára a huszárszázad élén, amely a város határáig elébe lovagolt az érkezőknek, feltűnt Tüköry Dénes százados daliás alakja, majd pár percre rá pompás paripáikon követ­keztek a külföldi és hazai előkelőségek, élükön Miklós oldenburgi nagyherceggel és Vitéz Nagy­bányai Horthy István lovassági tábornokkal, aki hajlott kora ellenére fiatalos kitartással lova­golta végig a nagy utat. Őket követték a lovas kisgazdák és a lovas leventék. Az óriási téren hatalmas éljen zúgott fel, a tűzoltó-zenekar üd­vözlő-dalt játszott, miközben a lovasok megke­rülvén a nagytemplomot, szép sorjában fel­HEINL-k á v é * II. keverék tejeskávénak való, erő­teljes izü keverék . . 1/ i kg. 2'50 P III. keverék általánosan kedvelt Brazilkeverék . . , V* kg. 2'10 P IV. keverék konzum keverék . . Vé kg- 1 P V. keverék 1/ i kg. 1 '60 P Fióküzlet: Pápa Kossuth-u. 20. Telefon 82. Gyógyszertár-áthelyezés. A vám melletti „Szent Anna" gyógyszertárat a Flórián-szobor mellett levő Györi-ut 10. számú házba helyeztem át, Kérem az igen tisztelt gyógyszervásárló közönség további szives pártfogását. Tisztelettel: fflichna Mihály gyógyszerész. állottak a pódium előtt; elől az úrlovasok, mö­göttük a kisgazda- és levente-lovasok. Mikor az elhelyezkedés megtörtént, a le­vente-egyesület zenekara rázendített a Him­nuszra. Hirtelen elült a zsibongás, a kalapok le­kerültek a fejekről, a tágas teret templomi csend ülte meg. Majd ékesszavu polgármeste­rünk belekezdett üdvözlő-beszédébe. Messze csengő hangon szívbéli érzelmekkel üdvözölte békebeli szövetségesünk: a nagy német nemzet jelenlevő fiait, köztük első helyen Miklós olden­burgi nagyherceget, a gyermekeinkkel jóságu­kat annyiszor éreztető holland nemzet fiait, Vi­téz Horthy István altábornagyot, s a többi ven­dégeket is mind, akik Pápa városát megtisztel­ték látogatásukkal. Érces hangja még harsogób­ban csengett, amikor a trianoni béke igazság­talanságairól szólott, amelybe nem nyugszunk bele; nem, nem, soha — zúgta szent esküvés­ként nekihevült polgármesterünk-kel együtt a hatalmas tömeg. Az idegenek nem értették lelke mélyéből feltörő beszédét, de Önkéntelenül meg­érezték, hogy a nemzeti fájdalom és keserűség panaszos hangjai törtek most fel az ég felé, s meghatva, némán szemlélték a grandiózus je­lenetet. A szép üdvözlő szavakat dr. Fáy István kecskeméti főispán köszönte meg hasonlólag megrezegtetve a magyar lélek húrjait. Most a tüzoltó-testület zenekara a »Wacht am Rhein«-t játszotta, aminek akkordjai elcsen­desülvén, Foltényi Emil bencés tanár üdvözölte német nyelven a német úrlovasokat, akiknek ne­vében Miklós nagyherceg meleg köszönő sza­vakkal válaszolt. Lelkes »Hoch«-hal fogadott szavai után a Korvin Mátyás cserkészcsapat ze­nekara a holland himnuszt játszotta, mit követő­leg dr. Tóth Endre főiskolai tanár holland nyelven köszöntötte a holland úrlovasokat, kik­nek nevében Schvagemakers Hermán tilburgi gyáros válaszolt sok melegséggel. Végül Jávory Jenő bencés gimnázista mondott pár köszönő szót azon gyerekek nevében, akik a hollandok jóságából náluk nyaraltak. Az üdvözlések .után a lovasok leszállottak lovaikról, s a fogadó-bizottság tagjaival szívé­lyesen összeismerkedtek. Jelen voltak a többek között Miklós nagyherceg feleségével, gróf Wal­dersee György feleségével (Németország), Schva­gemakers Hermán gyáros, S. H. Buddigh föld­birtokos (Hollandia); a magyar úrlovasok közül Vitéz Nagybányai Horthy István ny. lovassági tábornok, gróf Esterházy Ferenc, dr. Fáji Fáy István kecskeméti főispán, Vitéz Feördeös Vil­mos és Vitéz Kolossváry Lajos ezredesek, dr. Szcitovszky Aladár földm. minisztériumi min. tanácsos, Rudnyánszky Ferenc huszárszázados, a távlovaglás vezetője kis Tamás fiával, a legked­vesebb kis huszárral, dr. Bakos Géza nagybir­tokos, Keplinger Géza államrendőrségi főfel­ügyelő stb. Az úrlovasok úri családainknál nyertek el­elszállásolást, a kisgazda- és levente-lovasokat pedig gazdaközönségünk látta vendégül magá­nál szívesen. Társasvacsora. Szombaton este a vendégek tiszteletére a város vacsorát rendezett a főiskolai köztartáson, amelyen több mint százan voltak jelen. A város vezetősége a szép menükártya mellé városunk szebb középületeit tartalmazó kis albumot he­lyeztetett el a vendégek részére. Pecsenye után dr. Tenzlinger polgármester szólásra emelke­dett, s lelkes hévvel előadott irredenta szellemű felköszöntőjében Horthy Miklós kormányzót él­tette. Dr. Uzonyi Kálmán a külföldi és magyar vendégeket köszöntötte sok lendülettel. A ma­gyar vendégek részéről dr. Bakos Géza ismer­tette a távlovaglás céljait; ezek: gazdasági is­meretek szerzése, sporteredmény, hazafias érzés ápolása. Igen nagy hatása volt Horváth Endre kitűnő németségü lelkes, hazafias felköszöntőjé­nek, mellyel az idegen vendégeket üdvözölte, valamint dr. Tóth Endre meleghangú holland tósztjának. A vendégek részéről Horthy István tábornok megköszönve a kormányzóról szóló szép megemlékezést, a hazafias Pápa várost üd­vözölte. Utána a külföldiek részéről gróf Wal­dersee György és Swagemakers Hermán, majd pedig újból dr. Bakos Géza éltették a magyaro­kat, illetőleg a vendéglátó Pápa város közön­A dunántúli távlovaglás résztvevői Pápán. Pápa, I9Q9 június 8—9.

Next

/
Thumbnails
Contents