Pápai Hírlap – XXVI. évfolyam – 1929.

1929-05-18 / 20. szám

PÁPAI HÍRLAP >1 E G J E I. E N 1 K M I ÍN 1> E J>i SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. szám Laptuiajdonos főszerkesztő: D

R KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Pünkösd jelentősége abban áll, hogy a kinyilatkoztatás, mely eladdig aránylag szűk körben élt és hatott, az apostolok által az egész világnak közkincsévé vált. Soha nem látott tájakon, idegen nyelveken bátran és büszkén, kínhaláltól, vértanuságtól sem reszketve hirdették ettől kezdve az apostolok a megfeszített Krisztust, hirdették a szeretetet és az igazságot. S tették mindezt a szabadság lelke által vezetve nem a jelent nézve, de távolabb r jövőbe vetve folyton bízó pillantásukat. És a jövő megteljesítette a bizók bizodalmát. A Krisztus hite győzelmes hitté vált és győzelmének nincsen sem térben, sem időben határa. Ma ép úgy hat, ép úgy munkál, mint majd kétezer évnek előtte és hatni és munkálni fog mindaddig, míg Istennek országa megdönthetetlen örök fenségében meg nem épül ezen a földön. Ó, pünkösdi Szentlélek, szállj le azért ma is közibénk, hogy ha parányi részben mi is munkások lehessünk a nagy terv kivitelében. Szállj le közénk és tedd, hogy mi is bátor, semmitől nem rettegő harcosai legyünk a keresztre feszített Igazságnak, hogy tartsuk a mi életünket olcsónak, semmit nem érőnek akkor, — akkor, amikor a nagy Igazság mellett tanúbizonyságot kell tenni. Ó, szállj le közénk, jövel, jövel Szentlélek Úristen! DSINGrIS-KHAN A kisebbségi jogok védelme. Irta: Dr. Viczencz Árpád (Pápakovácsi). A wilsoni elvek alapján megkötött Páriskörüli békék: dacára annak, hogy azokat az emberiség békeműveinek szánták, végül mégis csak a győztes hatalmak diktált békéi lettek. A légyőzöttek: úgy külső, mint belső kétségbeejtő politikai helyzetükben nem tehettek akkor mást, mint hogy a békekötéshez — bizva a fölszabadulás jövő reményében és a? igazság későbbi diadalában — hozzájáruljanak, aláírják és elfogadják. A legyőzöttek között is legkegyetlenebbiil minket, magyarokat tiportak le, mert országunk területének és népességének közel 3/

4 részét vették el. S ezzel 3,330.000 szinmagyart hajtottak idegen uralom alá. Nem csoda tehát, ha mi, érezve földresujtottságunkat és csonkaságunkat, minden alkalmat megragadunk igazunk hangoztatására és fölfedve kulturális és területgazdasági sebeinket a nemzetközi politikában, békés úton ugyan, de állandóan módokat és utakat keresünk a legigazságtalanabb: »mi« békekötésünknek a reperálására és revíziójára. De »mi« nem is tehetünk másképen, mert hiszen csak az a nemzet és nép türi apatikus megnyugvással a rajta elkövetett igazságtalanságokat, amelyiknek nincsenek már haladásra és növekedésre képes szellemi és testi képességei, vagy amelyiknél ezek a képességek már recessivek. Már pedig mi magyarok, ha van is bennünk sok élet-nemigenlés, talán mégsem jutottunk el még erre az élet-aszottságra, hanem van bennünk élet-igenlés is, amely arra ösztönöz bennünket, hogy ne csonkán, de egészben legyünk részei a népek történelmének. Ezért szükséges igazunkat mindenütt imponálóan és határozottan képviselnünk és hangoztatnunk; mert igazunknak a lanyha képviselése, künn is, benn is, könnyen olyan téves ítéletek és nézetek megerősödésére vezethet, hogy mi belenyugodtunk jelenlegi helyzetünkbe. Nézzük meg tehát ebből a szempontból a kisebbségi jogok védelmét. Általában azt szokás mondani: nincsen olyan rossz, ami valami jót is és igazat is ne tartalmazna. Igaz ez! A békekötés is, részeiben országunkkal szemben s egyebütt is, bármilyen igazságtalanságokat is követett el, mégis vannak ebben a békeokmányban olyan általános erkölcsi jogelvek: a népek önrendelkezési joga; a Nemzetek Szövetsége, mint államok fölötti világparlament és a kisebbségi jogok nemzetközi védelme stb., amelyek erkölcsileg határozottan az igazságos jog kiterjesztését és följebbvalóságát jelentik az erőhatalom felett. Ami pedig, ha jelenleg még nem teljes is, valóban az emberiség nemesbülő erkölcse felé való haladást céloz és eszmei nyereség is. A mi igazságunk is leginkább azért igazság, mert a Páris-körüli békepaktum eszmei és erkölcsjogi lényegében gyökeredzik s mint evidencia, erre támaszkodik. Nem külön jogokat kérünk mi, hanem csak a békeokmányba beleszerkesztett erkölcsi lényegszellemnek a mi esetünkre és a lecsatoló kisebbségeinkre való jogi alkalmazását. Ha ez meglesz, mi ezzel megelégszünk, mert ez logikusan maga után hozza a nemzet reális követelésének a teljesülését is. A nemzeti kisebbségi jogok védelme is a békeszerződésekben a Nemzetek Szövetsége által nemzetközileg garantált és biztosított az az emberi és erkölcsi jog, amely a türelmetlenül soviniszta nacionálizmus fölé az egyének, népek és nemzetek önrendelkezési jogát és a természet-biológiai, helyesen: az isteni felségnek az emberben rejlő igazság-jogelvüségét helyezi, mely szerint pusztán nacionalista szempontból egy nemzetnek vagy államnak sincsen szuverén joga arra, hogy uralma alatt élő más nemzetiségű népeket megkérdezésük és beleegyezésük nélkül, erőszakkal leigázzon, nyelvi és kulturális kincseiktől megfosszon, kulturátlanságba taszítson és fölszivódásra kényszerítsen. E magasztos, csak az igazság horizont^ jait tekintő emberi és erkölcsi elvek, ha nincsenek is ilyen kristálytisztán benne a békepaktumban, sem a Nemzetek Szövetsége eddigi működésében és megnyilatkozásaiban, mégis lényegileg ezek az eszmék mindkettőben benne rejlenek s csak az a tagállam hiányzik, amelyik a Nemzetek Szövetségében őszintén és félreérthetetlenül rámutatna a békeokmány ez alapevidenciájára. Ezt egyes tagállamok már kezdik észrevenni, mert a Nemzetek Szövetsége utolsó, márciusi ülésszakában Stresemann német külügyminiszternek a panaszára a kisebbségi jogok védelmének a megvizsgálására Dandurand Kanada delegátusa konkrét javaslatot tett. S mint ismeretes, a Tanács az ügyet a júniusi ülésre halasztotta s addig is a kisebbségi jogok védelme kérdésének a megvizsgálására három tagu bizottságot küldött ki. És az érdekeltek ebben az ügyben panaszaikat április hó 15-ig nyújtsák be a Nemzetek Szövetségéhez. A tiltott gyümölcs Az első csők A magyar kormány is nyilvánosságra hozta azt a memorandumot, amelyet a magyar kisebbségek jogainak a védelme ügyében a Nemzetek Szövetségéhez benyújtott. Erről röviden csak annyit említek meg, hogy ez a memorandum sem terjeszkedik ki a kisebbségi jogok védelmének sem erkölcsjogi és eszmei lényegére, sem pedig az utódállamokban a magyar kisebbségek ellen elkövetett jogtalanságok konkrét adataira. Pedig abban az erkölcsi, politikai és jogi bozótban, amely különösen a magyar kisebbségek jogai körül: nyelvi, politikai, kulturális, vallási és közigazgatási területen — a békepaktum óta föiburjánzott, csak úgy tudunk tisztán látni és véreink kisebbségi jogait az utódállamokban csak úgy tudjuk eredményesen is biztosítani, ha ezeknek az emberi jogoknak a megvilágításában és megfogalmazásában olyan egyetemes jogerkölcsi evidenciákra támaszkodunk, amelyek örök emberi eszmények és nyilvánvaló igazságok. A békepaktumban, mint fent kimutattam, meg vannak ezek a maguktól értetődő igazságcsirák, csak ezeket onnan ki kell emelni s olyan gondolatformába önteni, amely mindenki előtt félreérthetetlen igazságként ragyog s melyekkel szembe, esetleg lehet ugyan gondolat-szofizmákat szegezni, de nem ugyanolyan értékű evidens igazságelveket. A magyar kisebbségi jogok védelmének és biztosításának is tehát abból az általános egyetemes emberi igazságelvekből kell kiindulni, amelyekre röviden rámutattam. Ezek azért magyar igazságok is, mert azon az egyetemes emberi, szociális és jogerkölcsi igazságelveken nyugosznak, amelyek nem azért jogosak az embernek, a népnek és nemzetnek, mert azt így és úgy hívják, vagy mert ennek és annak a népnek és nemzetnek nevezik, hanem mert azok első sorban emberek, népek és nemzetek. A magyar kisebbségeknek is a lecsatolt részeken meg vannak mindazok az élet- és embertani, szociális és kulturális tulajdonságaik és ismertető jeleik, amelyeknél fogva ezek is emberek s egy népet s egy nemzetet képeznek, tehát mindazok az egyetemes emberi, népi és nemzeti jogok — nyelvi, kulturális, vallási és politikai szabadságjogok — megilletik ezeket is, mint amilyen szabadság és általános vagy különös emberi jogok más embereket, népeket és nemzeteket megilletnek. Az államok uralkodó többségi népe, már számbeli túlsúlyával, előnyös gazdasági helyzetével s ha van, szellemi kultúrájával, úgyis olyan szociálfizikai (esetleg szellemi) nyomást gyakorol a kisebbségekre, hogy ezek PÁPA ÁLTALÁNOS BANK R.-T. FŐTÉR. Takarékbetét elfogadása a legmagasabb kamatozással. Önsegélyző csak 3 évre, hetenkint 1 P, legolcsóbb kölcsönök. Valuta-devisa vétele és eladása a legelőnyösebben. Bővebb felvilágosítást szívesen ad az Igazgatóság.