Pápai Hírlap – XXV. évfolyam – 1928.
1928-03-03 / 9. szám
ületfa índely o ca 54. ÍAA tózsi udapesíi ;zte, le!alatt. a m. t. jzives:-: k = slveszek! fwy jnc ísavas "döje tea 14. ste 6-ig. pffird öt liiíörtökön i délután-, Jsaafcában vas Ifirdő ik tészére I álí. ivas fürdő ö 1-92 P, és iszapkúra 2 P, eimekjegy ezt a célunkat csak úgy érhetjük el, ha a könyveket a lehető legminimálisabb áron bocsátjuk ki. Az olcsóság azonban nem lehet hátrányára a könyvek külső kiállításának: klasszikusaink páratlan értéke arra kötelez, hogy külső díszben is előkelő, szemgyönyörködtető könyvet juttassunk a magyar olvasó kezébe. Az, amit ettől a vállalkozásunktól remélünk, az a magyar irodalom igazi megnyilatkozásai iránt mutatkozó érdeklődés renaissance-a. Ezért a nemes célért áldozatot is kellett hoznunk, nem vezethetett más érdek, csak az irodalmi kultúra jól felfogott érdeke. Tudom, mert magam is láttam, hogy a háború befejezése óta keletkezett otthonokban, fiatal házasoknál, új családoknál nincsenek meg a magyar klasszikusok. Nekik szólnak ezek a könyvek. Azt akarjuk, hogy egy háznál se hiányozzanak a magyar irodalom klasszikus múltjának alkotásai. Az a negyven kötet, amit most kibocsátottunk s amelynek kiadásával, mint arra leghivatottabbat, a Franklin-Társulatot bíztuk meg, a magyar irodalom száz évének legkimagaslóbb értékeit fogja egybe. Arany, Petőfi, Vörösmarty, Tompa többkötetes kiadásai mellett a magyarság nagy századának válogatott remekíróit, Berzsenyit, a két Kisfaludyt, Kazinczyt, Kölcseyt, regényirodalmunk nagyjaiból Jósikát, Kemény Zsigmondot, aztán irodalmi kritikánk nagy mestereit, Gyulait, Beöthyt, Péterfy Jenőt s velük együtt többi klasszikusainkat, Bajza Józsefet, Garayt, Czaczort, Katona Józsefet, Madáchot és gazdag válogatásban bemutatja a magyar népköltészet remekeit is. Azt hiszem, szebb ajándékot nem adhatott ennél a Kisfaludy-Társaság, oly ajándékot, amely méltó az ő hagyományaihoz s amely, ha belső értékeit nézzük, aktuális, mint minden olyan mű, amelynek értékei örökkévalók. Lampérth Géza újabb vígjátéka. Lampérth Géza, a Petőfi Társaság főtitkára, a kiváló író, egy újabb kis vígjátékkal gazdagította hazafias irányú szinműirodaimunkai „A főhadnagy úr sarcol" címen egy rendkivül bájos és értékes müvet irt, mely mostanában hagyta el a sajtót. A darab hőse Fazekas Mihály vitéz magyar huszár, a „Ludas Matyi" szerzője, aki főhadnagy korában Franciaországban Napoleon ellen harcolván, egy sikeres harc után Lenoir francia természettudós házába kerül, hol katonáival együtt egy órai engedélyezett sarcra készül. A ház népe — Lenoir és Margót anyó — meg vannak rémülve, csak Améüe, a professzor unokája várja nyugodtan a „barbárokat". Mindenki menti, ami menthető. Lenoir, a Linnébúvár, tudományos feljegyzéseit, Írásait, könyveit félti. A megérkezett főhadnagyot szemmelláthatóan elbűvöli Amélie, aki vallomása szerint teljesen hasonlít az ő Debrecenben hagyott Lillácskájához. A főhadnagy, miután Margót anyó a közlegényeket bőven ellátja étellel, itallal, kellemesen elcseveg Amélievel s a tudós professzor könyveit mohón olvassa. Mikor a Bécsi vásár. 1928 március ll=tol 17=ig. (A Rotundeban március 18-ig.) • Küiönkiállítások: — Bécsi szőrmzdivaf-szalón. — Automobil- és motorkerékpár-kiállítás. — A villanyjármű. — Technikai újdonságok és találmányok. — Utépitővásár. — A weekend. • . Reklámkiállítás. ^ Nem kell vizűm! Útlevéllel és vásárigazolvánnyal szabad határátlépés Ausztriába. Nem kell cseh átutazóvízum! Jelentékeny menetdíjkedvezmények a magyar, csehszlovák és osztrák vasutakon, a Dunán, valamint a légi forgalomban. Mindennemű felvilágosítás, valamint vásárigazolvány (á 4 P) kapható a Wiener messe A. O.-náS Wten, VSI. és a tiszteletbeli hivatalos képviseleteknél: Pápa: MÁV. Hiv. Menetjegyiroda fiókja, Kossuth Lajos u. 22. sarcolás órája lejár, a Napoleon-váró professzor aranyait összeszedve át akarja adni a főhadnagynak. Ez azonban nem fogad el semmi mást, mint Linné „Species Plantarum* cimü munkáját, de ezt is csak Amélie kezéből. A huszárok vidáman és kedves emléket hagyva távoznak el. — Az elejétől végig nagy színpadi rutinnal megirt és művészi kézzel vezetett darab, melyet néhol kuruc dalok élénkítenek, mindvégig ébrentartja feszült érdeklődésünket. Élénk jelenetei, kedves alakjai (különösen a nemesen harcias és tudós Fazekas, továbbá a tipikus magyar őrmester, — francia részről a ,bájos és szerelmes Amélie) még inkább vonzóvá teszik előttünk az irodalmilag is értékes egyfelvonásost. Nyelvéből zamatos magyarság árad. Előadása az első két jelenet kivételével, mely alexandrirokban gördül, könnyen folyó, természetes. Ajánljuk a darabot műkedvelőinknek és a szinmüvészetet pártoló olvasóközönségnek. (S. P.) Hozzászólás a mozi {elemeit helyáraihoz. Mindenekelőtt köszönetet mondok a mélyen tisztelt ismeretlen cikkirónak, amiért a mozgószinházzal foglalkozik, mert bár Pápa városának két nívós hetilapja is van, — a fővárosi és más városi lapoktól eltérően — itteni négy hónapos működésünk alatt, a megnyitót kivéve, egyetlen szóval sem foglalkoztak a mozgószinházzal. Ami a helyárakat illeti, nyugodt lelkiismerettel állíthatom, hogy a pápai „Jókai-mozgó" ma az ország legolcsóbb belépődíju mozgója, a hasonló nívójú fővárosi és vidéki mozgószinházakat véve alapul. Méltóztassék csak a szombathelyi, soproni, székesfehérvári, veszprémi, szentesi stb. mozgószinházak helyárait egybevetni a helybeli helyárakkal és akkor bizonyára rögtön más véleménnyel lesz a „Star"filmgyár kezelésében lévő „Jókai-mozgóról" is. — Ugyanis míg nálunk 50 fillértől 1 pengő 20 fillérig terjednek a helyárak, addig másutt általában 60 fillértől 1 P 60 fillérig terjednek a „rendes" helyárak. Viszont nívó dolgában bátran felvehetjük bármelyikkel a versenyt. Tény az, hogy a mozi törzsközönsége egyike a legkedvesebb és legjobb mozipublikumnak, amit mi mindenkor az általunk nyújtható legjobbal óhajtunk viszonozni, de . . . És itt egy pillanatra meg kell állni, hogy elsősorban tisztázzuk azt a kérdést, hogy miért kell néha-néha a helyárakat felemelni. Mikor a mozgószinfoáz vezetését átvettük, a sokezer pengőt felemésztett beruházási költségeken felül egyéb súlyos kötelezettségek is' hárultak reánk, de ennek dacára meghagytuk a régi helyárakat Itteni négy hónapos működésünk alatt mindössze négy izben emeltük a helyárakat éspedig: Nov. 23.: Lyon Lea. 60 f— J "50 P-ig; jan. 11-én: Casanova. 60 f—1*40 P-ig; jan. 18.: Don Jüan. 60 f—160 P-ig; febr. 18.: Fekete kalóz. 60 f —1'60 P-ig. Az első helyáremelést úgy a plakátokon, mint az újságokban közöltem. Egyes törzslátogatók szerint ezt nem jól tettem, mert azért nem jöttek el, mivel azt hitték, hogy a helyárakat tetemesen emeljük. Természetesen ettől kezdve az üzlet érdekébert csak a pénztár előtti helyártáblán jeleztem a helyárváltozásokat. Egyébként a Lyon Lea c. filmnél azért kellett a helyárakat felemelni, mivel e filmet közvetlenül Budapest után — és .Győr előtt — játszottuk, a film kölcsöndíja pedig a szokásosnál jóval magasabb volt. A Casanova c. film helyárait egészen mérsékelten ugyancsak a magas fiimkölcsöndíj miatt emeltük. A Don Jüan c. filmnél a drága kölcsöndíjon kívül egy speciálisan helybeli ok miatt is kellett a helyárakat emelni. Január 20—31-ig ugyanis Alapi staggione sziniársulata játszott. A személyzetet nekünk ezalatt a tiz nap alatt is fizetni kellett, amiben különösen a zenekar fizetése igen súlyos tehertétel. Ennek csak egy igazán kis hányadát hárítottuk az emeléssel a közönségre. Ezt pedig másként megoldani lehetetlen, mert mi választásunk maradna? Vagya zenekart feloszlatni és csak zongorán játszani, mint azelőtt volt, vagy e súlyos tehertétel egy igazán kis részét áthárítani a közönségre. Nem is teszem fel ezt kérdés alakjában, mert mint az igen tisztelt cikkíró is kifejti, hogy a zenekar mily nagy élvezetet nyújt, (általában a többi kedves törzslátogatónknak is ez a véleménye) ami már magában foglalja azt, hogy a zenekarért hébe-korba érdemes néhány fillér áldozatot hozni. AUSZTRIA LEGELTERJEDTEBB GYORSTEHERAUTÓJA Ujabb árleszállítás! 2 tonna teherbírású alváz, Bosch önindítóval és villanyvilágítással, 7 drb. pneuvcll, gazdag felszereléssel P 10.600'— Austro-Daimler nzern magyarországi fiókja: Budapest, VI., Liszt Ferenc tér 9. szám 1 A Fekete kalóz c. film elejétől végéig kézzel színezett, u. n. „technicolor"-film, melynek ára kb. a 30-szorosa a nem színezett filmnek. Ez filmkülönlegesség, melyet ép úgy meg kell fizetni, mint a kenyér és torta közötti differenciát. Ez már magában véve is elég indok az emelésre. Azonban február havának az üzletmenetet szinte katasztrofálisan befolyásoló egyéb hátránya is van éspedig a bálok és mulatságok tömege. A legjobb filmeknél is szinte kongott az ürességtől e hóban a mozi, amit a város egyik igen szimpatikus orvosával — ki egyúttal a leghivebb törzslátogató — G. doktor úrral esetről-esetre megállapítottunk és csak február 28-án állapíthattuk meg ismét örömmel, hogy a mozipublikum ismét a mozié. Az áldatlan gazdasági viszonyokra, a rossz kereseti lehetőségekre, munkanélküliségre nem is hivatkozunk, mert ezeket az évek óta tartó jelenségeket sajnos, üzleti számításainkba szinte bele kell kalkulálnunk. Azonban, és ezen a kijelentésen bizonyára csodálkozni fognak, a „Star"-filmgyárnak a „Jókai-mozi" csak erkölcsi hasznot hoz. Az anyagi haszon a mozival kapcsolatos súlyos terhek miatt elmarad és itt válik csak nyilvánvalóvá, hogy a legmagyarabb filmvállalat — mely egyedül gyárt magyar filmeket — nem a csak a nagy hasznot néző vállalatok közül való, hanem a szebb jövő reményében áldozatokat hozni tudó olyan magyar vállalkozás, mely a mai szomorú és nehéz időkben szórakozást, oktatást és bizakodást nyújt. Talán rövidesen eljön ismét az az idő, mikor az ilyen kérdések nem lesznek kérdések senki költségvetésében sem, azonban amíg ez be nem következik, továbbra is a legjobbat a legolcsóban fogjuk nyújtani. Cserébe csupán a jelenlegi szeretetet és ragaszkodást kérjük a jövőre is és ha ez meglesz, úgy legyenek meggyőződve afelől, hogy jelmondatunkon nem változtatunk. Jelmondatunk pedig: Mindent a magyar közönségért! Márer Sándor a „Jókai-mozgó" igazgatója: