Pápai Hírlap – XXV. évfolyam – 1928.
1928-03-03 / 9. szám
IELEN1K MINDEN SZOMBATON. Főiskolai Könyvtár Ref. Főiskola. „aptulalííonos főszerkesztő: . KŐRÖS ENDRE. Helyben. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- es papirkereskedésében. A kegyelem tényeivel tette emlékezetessé Horthy Miklós kormányzó nyolcadik évfordulóját annak a napnak, mikor a magyar állam fejévé megválasztották. Válságos huliámok közül nyugalmasabb vizekre vezetvén a gályát, mintha azt akarná e gyönyörű elhatározásával, mely főként a politikai bűnösöknek adja vissza szabadságát, szimbolizálni, hogy ő és a magyar haza minden fiát kebelére hajlandó ölelni, hogy a megbocsátás lelkével akar mindenkit egyetlen nagy érzésben összeforrasztani, abban az érzésben, mely kezdettől fogva vezette és irányította egész kormányzói működését. Ezt az érzést ő soha ajkán nem hordotta, de minden tettével eredményesen munkálta. Nem profánizáljuk mi sem a szív belsejének titkát azzal, hogy most hangos szóval piacra vigyük. Az idők teljessége még nem következett be ránk, az érzést még csupán érezni lehet. De azt az intenciót, hogy minden eltévelyedett lássa magát e haza fiának, tudja azt, hogy egyszer reá is, mint mindnyájunkra, szükség lehet, azt a magasztos törekvést, hogy a lelkek egysége egy nagy és elhatározó mozzanata visszaálljon, lehetetlen a legnagyobb hódolattal nem venni tudomásul Külsőségek pompaaktusa helyett így válik ez az évforduló a nemzet jövője szempontjából — bátran mondhatni — megváltó jelentőségűvé. Dr. Antal Géza püspök nemzeti nevelésünk problémáiról. A Nemzeti Klub szerda esti összejövetelén a budapesti Országos Kaszinóban dr. Antal Géza püspök tartott nagy és előkelő közönség jelenlétében előadást Nemzeti nevelésünk problémái cimmel. A nagyhatású előadásnak gondolatmenetét a fővárosi lapok nyomán a következőkben közöljük: Rámutatott arra a sajátságos jelenségre, hogy míg a mult század 80-as éveitől kezdve iskolai tanításunkban a nemzeti szellem egyre erőteljesebb kídomborítására törekedtek a tantervkészítők, ugyanakkor az ifjúság jelentékeny részének lelkében a nemzeti eszménytől való eltávolódás tüneteit lehet megállapítani. Az idealisztikus világnézleíet, míg az oktatásügyünkben uralkodni látszott, lassan-lassan fölváltotta a lelkekben a materialiszíikus világnézlet, amelynek tobzódásait volt alkalmunk a világháború végén s az azt követő időkben szemlélni. Ez a jelenség kétségtelenné teszi, hogy az iskolán kívüi más tényezők is befolynak a szellemi élet kiképzésére s így nem elég csak az iskolai nevelést és tanítást nemzeti szellemben fejleszteni tovább, hanem szükséges, hogy ezekre a tényezőkre is kiterjesszük figyelmünket. A nemzeti nevelés problémáját éppen ezért nem lehet megoldani csak az iskola révén, hanem valamennyi társadalmi tényezőnek együttműködésére van szükség. A szellem irányítására kétségkívül nagy befolyással van a sajtó és a társadalmi érintkezés lehetőségei, de legnagyobb befolyással arra a család van s ezért nemzeti nevelésünk problémáinak megoldásához a család járulhat hozzá a legnagyobb sikerrel. Az újabb pszichológiai megállapítás kétségbevonhatatlanná teszi, hogy a gyermek, mielőtt tudatos életét megkezdené, már impressziókat vesz magába, amelyek később is egész egyéniségének, szellemi irányzatának kialakulására befolyással vannak. A család közszellemének megromlása teszi érthetővé a nemzeti szellemtől való eltávolodást. Hasztalan tehát az iskolának minden törekvése, ha a család részéről megfelelő támogatásban nem részesül. Amit a gyermek, mint kívánatos célt, mint elérendő eszményt hall, az nagyobb hatással lesz rá, mint amit a tanárok hirdettek. A nemzeti eszmények visszafejlődésének kétségtelen oka az, hogy a családi életben a nemzeti törekvések helyébe az egyéni önös érdekek kielégítése után való törekvés lépett s a gyermek állandóan ezekről az egyéni érdekekről hall szülői körében, mint olyanokról, melyek szolgálata elsőrendű feladat, így nem csodálható, ha azok helyett a nemzeti eszmények helyett, melyek a mult század 80-as évei serdülőinek lelkét eltöltötték s melyek az iskolai nevelésben mittdvégíg megmaradtak, a gyermek leikében egész másirányu eszmények: az élvezetvágy s az ezek kielégítésére szolgáló eszközök megszerzésére való törekvés lépett egyre erőteljesebben előtérbe. Az ország mai szomorú állapotát csak az ifjúságnak megfelelő neveléssel szüntethetjük meg s csak így remélhetjük visszaszerzését mindannak, amit erkölcsi, szellemi és anyagi javakban a lefolyt években veszítettünk. Az előadás nyomán széleskörű eszmecsere indult meg, melyben a többek között dr. Nagy Emil ny. miniszter, dr. Hómann Bálint muzeumi főigazgató, dr. Halász Lajos koronaügyész, dr. Ritookh Zsigmond egy. tanár és dr. Lázár Ferenc közjegyző vettek részt. A közszellemrőh* Irta: Győry Elemér. II. Jóllehet a vezetők eljárása közszellem kiformálásában, eszméknek megrögzítésében különböző, mégis azt mondhatjuk, hogy közszellem létrehozásának három biztos módja van: az állítás, az ismétlés és a lelki infekció. A puszta egyszerű állítás, menten minden bizonyítástól és következtetéstől a legbiztosabb mód arra, hogy valamely gondolat a nép elméjét megragadja. Minél határozottabb az állítás és minél kevesebbet érvel, annál nagyobb a tekintélye. A politikusok, államférfiak ismerik az állítás értékét, azért nyilatkozataik rendszerint kategorikus állítás. Kérdésünk szempontjából, tisztán theorétikus vonatkozásban az állításnak nem föltétlenül szükséges históriailag igaznak lenni, mert nem történeti igazság bizonyítása a cél, Jianem eszme realizálása. Elég utalni a demokratizmus jelszava alatt küzdő pártokra és irányokra, melyek a népre való folytonos hivatkozás által esetleg a néplélektől idegen érzelmek, indulatok, gondolatok és eszmék beoltásával, de határozott szempontok alatt bizonyos közfelfogást igyekeznek létrehozni. Vagy nézzünk egy másik tényt, melyben a históriai hamisítás még nyilvánvalóbb. Gondoljunk az úgynevezett trianoni békeszerződés létrejöttére. Párisban 'oenfentes urak, kiváltképen cseh politikusok vakmerő, minden történeti alapot nélkülöző állításaikkal oly közszellemet rögzítettek meg, hogy hiábavaló volt a mi mesterszónokunknak, Apponyi Albert grófnak a rendelkezésére bocsátott históriai, geográfiai stb. adatokkal való érvelése, mert mire erre került a sor, az állítások révén és részben a koreszmék hatása alatt, a békediktátorok között Magyarország feldarabolásának közszelleme alakult ki. Valami eszme azonban csak akkor éri el célját, a megvalósulást, ha nemcsak állítják, hanem folytonosan ismétlik éspedig lehetőleg ugyanazon kifejezésekkel. Ismétlés által az állított dolog annyira elfoglalja az elméket, hogy bebizonyított igazságnak tekintik — bizonyítás nélkül. Állítólag Napóleontól származik az a mondás, hogy egyetlen komoty retorikai alakzat az ismétlés. Hogy mennyire komoly, azt csak akkor értjük meg, ha tudjuk, hogy az ismétlés a tudattalan mélyén fekvő dolgokat teszi a magáévá, amit más szavakkal és egyszerűbben úgy mondhatnánk, hogy ismétlés által a sokszor hallott eszmét a magunkénak ismerjük eí. Ha százszor elolvasunk valamit, pl. egy reklámot, megtapasztalás nélkül hiszünk a reklamirozotí dolog erejében. Bizonyos irányú újság olvasása szellemének állandó ismétlése által azt a tudatot kelti fel bennünk, hogy az a politikai irány helyes, melyet az az újság propagál. Vagy ha valakiről állandóan diffamáló híreket hallunk és ha valaki egyszer az illetőt dicsérni mert, vagy rokonszenvvei nyilatkozik felőle, arra is kétes szemmel nézünk. Vagy vegyük a kiráiykérdést, minden politikum belekeverése nélkül megállapíthatjuk, hogy a legitimisták a folytonos ismétlés által közszellem teremtésére törekesznek. Vehetnénk számos példát a vallás területéről. Az igehirdetésnek csak magasabb, eszményibb célja az építés, a lelkiértékgyarapítás, alacsonyabb és az első századokban célja pszichológiai volt, t. i. nagy igazságok ismétlése áltál közszellem teremtése. Közszellem teremtésének harmadik módja a lelki infekció. Nemcsak bizonyos betegségek terjednek infekció útján, hanem gondolatok, nézetek és érzelmek is. A társas együttélés szinte elkerülhetetlenné teszi világnézeteknek, gondlatáramlatoknak, vagy egyszerű szokásoknak ragályszerüen tovább terjedését. Társaságban egyes érzelmek, indulatok, gondolatok nagyon gyorsan ragadnak egyik emberről a másikra. Gondoljunk csak egy bálra, nem a jó kedv sarkalja a táncosokat, — jó kedvükben sokszor és a legtöbbször eszünkbe sem jut, hogy táncoljunk! —, hanem az infekció. A szellemi infekció terjedelme és hatása szinte kiszámíthatatlan az irodalom és a művészet terén. Ez az oka, hogy egyes korszakban megvetnek bizonyos műveket és néhány év múlva ezek kerülnek felszínre és esetleg * Felolvasta a szerző a pápai Jókai-kör február 12-iki előadó-ülésén. Pápai Általános Bank R.-T. Fő-tér. Folyószámlabetét után 8kamato tf iz eIdegen pénzek Önsegélyző Zálogház Biztosító tünk. Teljes garancia, vétele és eladása. legjobb takarékossági rendszer. Tagjainknak 9 °/ 0 mellett kölcsönt folyósíiunk. legelőnyösebb kölcsönök ékszer, autó, zongora, szőrme és egyéb értékes tárgyakra. Magyar-Francia Biztosító R.-T. főtigynöksége. Bővebb felvilágosítással szívesen szolgál az Igazgatóság.
