Pápai Hírlap – XXV. évfolyam – 1928.

1928-12-29 / 52. szám

MEGJELENIK MI'NDEPÍ SZÓMBA rT O IV . p —~ - H elyb e n. Üj-évre azí szokták kivárim •c.t, ... berek egymásnak, ami a régiben nem volt meg. Ezt természetesen száz esetben az anyagiakra értik. A boldogságot, a jobbat csak úgy képzelik elérhetőnek, ha több lesz a borból és búzából, a békességet megszokásból és az alliteráció kedvéért odaillesztik ugyan harmadiknak, de ezt legtöbbször csak megszokásból teszik, a száj mondja, de a szív nem érzi. Pedig bizony a békesség nélkül, pedig bizony akkor, ha csak anyagiakban kívánjuk a jobbat, az erkölcsiekkel pedig nem törődünk és ezen a téren meg­maradunk a régi rossz nyomdokon, akkor csak ideig-óráig való a jólétben való előhaiadás, állandó áldás tanyát nem verhet köztünk. Igen, békességre volna szükség, a gyűlölködés megszüntetésére, egyetértő akaratra, minden munkás kar­nak egy célra egyesítésére, hogy min­denki tudatára ébredjen végre annak, hogy csupán az egésznek üdve teremt­heti meg az egyesnek jólétét s hogy mindaddig nem lehet nálunk állandó jólét, igazi boldogság, amíg el nem ér­jük, ki nem vivjuk azt a legnagyobbat, ami mindnyájunknak kivétel nélkül ja­vára válik. Hogy azonban ezt elérhessük, erre — ismételjük — egyetértő békes­ség kell. Erre, mini mindnyájunk életé­ben legfontosabbra mondjuk mi tiszta lélekkel: „Adjon Isten, ami nincs, ez új esztendőben!" ^ IPION ^ PAPAI ÁLTALÁNOS BANK RT. FO-TER. VII. Önsegélyző január hó 1-i kezdettel, csak 3 évre. Részletenként és hetenként egy pengő. Valuták vétele és eladása. Takarékbetétek legmagasabb kamatozással. Biztosítás Magyar-Francia Biztosító főügynöksége. Zálogház legelőnyösebb kölcsönök értékes tár­gyakra. Bővebb felvilágosítást szívesen ad az Igazgatóság. Laptuiajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A városi törvényalkotás 1848 óta. Abból az alkalomból, hogy a törvény­hozás elé a városok reformjáról szóló új ja­vaslat kerül, a Városok Lapja után közöljük ezt a történeti visszaemlékezést az eddigi vá­rosi törvényalkotásról: A negyvennyolcadiki nagy reform kap­csán a szabad királyi városokról külön tör­vény alkottatott (1848: XXIII. t.-c.), mely­nek egyes rendelkezéseit a XXIV. t.-c. a 16 szepesi városra és a rendezett tanácsú városokra is kiterjesztette. E törvények sze­rint a városok háromfélék, úgymint szabad királyi városok, elsőbirósági hatósággal el­látott rendezett tanáccsal biró községek és a 16 szepesi város. A törvény a szabad királyi városokat a népesség száma szerint kis-, közép- és nagyvárosokra osztja. Kisváros az, melynek népessége 12.000-en alul van; középváros, melynek lakossága 12.000—30.000; nagy­város, melynek lakossága a 30.000-et meg­haladja. A képviselőtestületek tiszta képviseleti alapon állíttattak egybe. A fellegek királya Ez a reform azonban a közbejött ese­mények miatt gyökeret nem verhetett s az 1849-ben bekövetkezett abszolutizmus a vá­rosokra is az osztrák jogszabályokat alkal­mazta. A városok autonómiája teljesen meg­szűnt s kinevezett tisztviselők teljesítették a közigazgatási teendőket. A városok szer­vezetét az 1849-iki ideiglenes, majd jaz 1859-iki végleges pátens szabályozta. Az 1860-iki úgynevezett októberi dip­loma kibocsátása után rövid ideig tartó al­kotmányos éra alatt a városok az 1848 előtti alapokon szervezkedtek, miután a császári leirat az 1848-as törvények életbeléptetése céljából tett kísérleteket szigorúan tiltotta. A nemzet és a király közti ellentétek elsimulván, 1867 február 17-én jelent meg az országgyűléshez intézett leirat az alkot­mány visszaállítása tárgyában, melyet a képviselőház március 8-án, a főrendiház március 11-én emelt határozattá. Ezen határozat szerint ami a szabad királyi városokat, az elsőbiróságu rendezett tanáccsal ellátott községeket, a szepesi és hajdú városokat stb. illeti, ezekben a tör­vényes állapot helyreállítása nem eszközöl­hető máskép, mintha az 1861-ben alakult PAPAI HITELBANK RE SZ VÉNYT ARS ASAG SZERZŐDÉSES VISZONYBAN A MAGYAR ÁLTALÁNOS HITELBANKKAL. Alapíttatott: 1878-ban. Távbeszélő : { ^efhJiyi^ég 29. Táviratcím: Hitelbank. A Pápai Hitelbank Részvénytársaság 1929. évi január hó 1-én megalakítja IV. évtársulati -EGYLETET öfi évi időtartammal, r és z I ete n k i nt és hetenként egy pengő befizetéssel. Ez a legkönnyebb és legkedveltebb módja a takarékosságnak, mert heti egy pengőt mindenki könnyen nélkülözhet, aki pedig kölcsönre szorul, minden heti egy pengős részletre 260 pengő kölcsönt igényeihet, mely az ötödik év végén a heti betétekkel kiegyenlítést nyer, de közben is bármikor visszafizethető. Mindenki tetszése szerinti heti részletet jegyezhet. A betétek havi részletekben is fizethetők. A bank a résztvevőknek részleteik után a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámitolási kamatának megfelelő kamatot térít, a heti betétek alapján folyósított kölcsönök után pedig ezidőszerint nettó 10 %> kamatot számít. Minden egyéb feltételre nézve készséggel ad kimerítő felvilágosítást a Pápai Hitelbank Részvénytársaság. Nagy új-évi occaslo keretében fp^mmmmummmmH^ olcsó női és gyermek télikabát vásárt rendezek. Szőnyegosztályom árait a nagy raktáram apasztására lényegesen leszállítottam. Maradékokat meglepő olcsón árusítok SAUDEK MIKSA divatáruhááában Pápa, Kossuth-utca 14. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents