Pápai Hírlap – XXV. évfolyam – 1928.

1928-12-29 / 52. szám

képviselőtestületek teszik meg a változás körül mindazt, amit e tekintetben az 1848: XXIII. t.-c. stb. rendelnek; tehát a kiegyezéskor az 1848. évi városi törvényeket léptették ideiglenesen életbe. A kormány azonban nem látta célszerűnek az 1848-as törvények végrehajtását, illetve fenntartását, hanem úgy a köztörvényhatóságok, mint a községek rendezése végett törvényjavaslat készítésébe fogott. Rajner Pál belügyminiszter 1870 április 28-án terjesztette a képviselőház elé a köztörvényhatóságok és községek rendezéséről szóló javaslatát. A javaslat a fősúlyt a megyékre helyezi. Vívmányként- tünteti fel a javaslat, hogy a szabad királyi városok a megyei törvényhatóságokkal egyenjogú köztörvényhatóságokká váltak s egyúttal ezzel a körülménnyel igyekszik indokolni, hogy a végrehajtó hatalom képviselete a szabad királyi városokban sem nélkülözhető s azok élére állítja a főispánt. A központi bizottságban felmerült az a kérdés, nem volna-e szükséges a városok szervezetét külön törvény által rendezni. A törvényjavaslat általános vitájánál nemcsak az ellenzék, hanem a kormánypárt padjairól is tekintélyes képviselők kifogásolják, hogy a városokról nem készítettek külön javaslatot. A külön városi törvény megalkotását tehát már akkor is szükségesnek találták s a városok képviselői egymásután szállnak sikra annak megalkotása érdekében. A törvény, mint 1870: LXII. t.-c. iktattatott be a Corpus Jurisba. Az 1871: XVIII. törvénycikkel került bele a magyar politikai intézményekbe elsőizben a virilizmus s ez a törvény helyezte a törvényhatóságokat vagyoni ügyekben a belügyminiszter felügyelete alá. Az ezen törvényben lefektetett elvek és intézmények uralkodnak mai napig a fellegek királya törvényhatósági önkormányzat terén. Tisza Kálmán belügyminiszter 1885 október hó 27-én ankétet tartott, melyen a a főispáni, alispáni és polgármesteri karból 17-en vettek részt, mely elé egyéb kérdések közt az is terjesztetett, hogy minő irányban szükséges az 1870: XLII. t.-c. módosítása. Az ekként megindult munkálatok eredményeként ezt a törvénycikket az 1886: XXI. t.-c. váltotta fel. Érdekes Pozsony városának a felirata, melyet a törvényjavaslat tárgyalása alkalmával a képviselőházhoz intézett. A bátorhangu felirat, amely még ma is helytálló volna, azt kívánja, hogy a városokról, ezek különleges viszonyainak mindenben megfelelő külön törvény alkottassék. Rámutat a feliratra városokkal szemben tanúsított azon mostoha bánásmódra is, hogy mig a megyék adminisztracionális költségeit az állam viseli, a városi törvényhatóságok nemcsak segélyben nem részesülnek, hanem még az állam helyett a szorosan vett állami közigazgatást, sőt részben a bíráskodást is bárminő kedvezmény vagy ellenszolgálmány nélkül kötelesek végezni. ^ iPIOS ^Telött bálba megy, > örökítse meg magát gyönyörű toalettjében ft> fényképészeti műteremben. felvételek este 11 óráig. Kifogásolja a virilizmust, mert az ellenkezik a liberáiizmus elvével. A képviselőtestületi tagok számát túlmagasnak és éppen ezért a képviselőtestületet nehézkesnek tartja. Kifogásolja a főispán hatáskörét. Tiltakozik a főispán kinevezési joga ellen. Véleményezi továbbá, hogy a polgármester kivételével a többi tisztviselők élethossziglan választassanak. Kolozsvár szabad királyi város annak felvételét kéri, hogy a törvényhatósági joggal felruházott városok az állami közigazgatás közvetítése érdekében tett kiadásaikért az állampénztárból megfelelő segélyben részesíttessenek. A községekről s lezek sorában a rendezett tanácsú városokról szóló törvényjavaslatot 1885 november 21-én tette közzé a kormány. A javaslat fontosabb intézkedései a községi illetőség lényeges rendezése, a virilis jog megbízott általi gyakorolhatása; a jelölő eljárás; az (elöljárók és tisztviselők felelősségének megállapítása; a fegyelmi eljárás rendezése. Lényeges újítás volt )a rendezett tanácsú város rendőrkapitányainak kinevezése, valamint a kormánynak adott az a felhatalmazás, hogy midőn valamely községnek képviselőtestülete oly eljárást követ, mely akár az állam lérdekét, akár a község jólétét veszélyezteti, hatalmat ad a kormánynak arra, hogy azon község képviselőtestületét feloszlassa. A javaslat tárgyalása alkalmával nem kisebb tekintély, mint Grünwald Béla ad kifejezést elsőizben afeletti elégedetlenség gének, hogy a javaslat teljességgel nincs tekintettel a rendezett tanácsú városoknak a nagy- és kisközségektől egészen elütő hatáskörére. Kifogásolja, hogy a törvényhatósági városokat ugyanazon jogszabályok alá helyezték, melyek a vármegyékre nézve érvéSFIOÜ 1 PAPA, KOSSUTH LAJOS UTCA 6. V OLCSO ELADASA Telefon: 174. f ' AMIRŐL A LENT FELSOROLT TÁJÉKOZTATÓ ÁRAK TANÚSKODNAK: ZDODOTT Kötött mellény selyemmel átszőve Női harisnyák a legtökéletesebb választékban 60 f, 1'—, 1-60, Női tiszta selyem harisnya . . . Női kötött nadrág trikó kelméből Jáger trikó ing Női hálóing szines és fehér batisztból, csipkével ...... Női nadrágkombiné 6*— Nöi ing, hímzett 1"20 Női kötények már 2*20 Kézimunka zsebkendő .... 0*96 Női bokavédő 1*80 7-— P-től Teveszőr mellény, férfi pullover és szvetter nagy váFérfi sapka 1-60 P-től Férfi kalap I-a 5-60 3-— 3-80 1-80 5-50 6-— Férfi ing két gallérral . . . Férfi hálóing I-a .... Alsónadrág köpperből, hosszú Férfi hari nya hosszúszárú . 10'— P-től Gyermek gyapjú kötött mellény 5-40 » 4-— » Gyermek szvetterek I-a minőség 6-— » 4-80 n Gyermek sapka gyapjú, kötött. . 1-— » 4-— n Gyermek keztyü 1-20 n 4-50 » Gyermek patent harisnya . . . 0-55 n 10-— » Gyermek zsebkendő 0-30 » 0-80 » Flanell játszó ruha 4-— » 1-80 » Gyermek kartonkötény kitűnő, 1-60 n mosható 1-60 n 3-20 » Gyermek harisnya tiszla gyapjú . 2-60 n 1-40 » Gyermek alsótrikók 3-» „ Bokavédő bőrrel szegve . . „ Divatzsebkendő selyem . . Legnagyobb választék hintalovak, hajtányok, biciklik, babakocsik, felhúzható autók, építőkockák, valódi francia babák és különféle játék-ujdonságokban. Alkalmas új-évi ajándékok : Ridikülök, bőröndök, oldaltárcák, ernyők, manikűr-készletek, pipéreszappanok, parfümök és kölni vizek stb. nagy választékban. SÉl