Pápai Hírlap – XXIV. évfolyam – 1927.

1927-11-26 / 48. szám

Csipkék, szalagok és rövidáruk kaphatók Raidl Ferencnél Pápa, Kossuth Lajos-utca 6. Legnagyobb választékban női és férfi fehérnemüek, harisnyák, keztytík, ernyők, botok, kalapo Le, sapkák, nyakkendők, ridikülök és bőröndök, stb. Nemzeti munkavédelem. Éppen most hat éve, hogy Magyarországban nemzeti munkavédelem létesült. Ez az évforduló megérdemli, hogy a n. m. v. intézményével részletesebben foglalkozzunk, mert a nyilvánosság azt, sajnos, még nem ismeri eléggé és hivatásáról még ma is különböző téves felfogások vannak elterjedve. A világháború után majdnem egész Európa nagy szociális és gazdasági megrázkódtatásoknak volt kitéve, melyek minden téren zavart és bizalmatlanságot keltettek. Mint csak nemrég, ma is megeshetik az általános sztrájkkal való fenyegetődzés, bizonyítékául annak, hogy a teljes belső konszolidációtól még igen messze tartunk és, hogy ilyen jellegű veszély kizárva nincsen. A kiszámíthatatlan veszély, amely a közüzemek szünetelése következtében a lakosságot, — tehát a közt — fenyegeti, az államok sorsáért felelős vezetőket arra késztette, hogy a minden pillanatban fenyegető veszély ellenszeréül oly szervezetet létesítsenek, amely hivatott arra, hogy a fenyegető veszedelmet idejekorán elhárítsa. Érre alkalmas szervezetnek a munkavédelem látszott, melyet az egyes államokban (Németország, Dánia, Norvégia, Svédország, Franciaország, Anglia, Svájc, Olaszország, Spanyol- és Lengyelország, valamint Ausztria) többnyire hasonló formában és módon, s mindenütt ugyanazon céllal meg is szerveztek. Magyarországon a Nemzeti Munkavédelem a magyar állam hivatalos szerve. Célja a közüzemek, valamint a létfenntartáshoz nélkülözhetetlen közérdekű üzemek és munkálatok zavartalan működésének biztosítása, illetve azok veszélyeztetése esetén a szükséges munkák elvégzése, nemkülönben a munkaeszközök ellen iiányuló támadások elhárítása. Hivatása kiterjed az elemi csapások elleni védekezésekre is, sőt feladata lehet az is, hogy zavargások idején a törvényes rend és közbiztonság fenntartásában közreműködjék. A Nemzeti Munkavédelem minden politikától és pártbefolyástól mentes társadalmi szervezet, melynek semmi más célja nincs, mint az, hogy az összlakosság létérdekeit a veszélyeztető zavarok idején a végpusztulástól megóvja. A szervezet következőképen tagozódik: 1. Budapest székesfőváros és közvetlen környékének munkavédelme; 2. Egyes törvényhatóságok, fontosabb ipari gócpontok és bányák, valamint 3. közérdekű közüzemek munkavédelme. Az egyes működési területeken n. m. v. hivatalok (kirendeltségek) látják el a teendőt, így Veszprém vármegyében a törvényhatósági n. m. v. hivatal Veszprémben, a vármegye területére kiterjedő hatáskörrel, a törvényhatóság első tisztviselőjével egyetértőieg jár el. A n. m. v. szervezése és tagjainak kiválasztása nyilt toborzás és önkéntes vállalkozás alapján a n. m. v. hivatal- körzet- és aikörzetvezetők által, társadalmi úton történik. Ha a szervezetnek igénybevétele szükségessé vállik, a szervezet tagjait munkába szólítja, ami rendesen Írásbeli felhívás utján történik. • Minden munkábaszólított n. m. v. tagot igazolvánnyal látnak el, melynek alapján feladatszerű működésük ideje alatt hatósági közegeknek kell őket tekinteni és mint ilyenek büntetőjogi védelem alatt állanak. A szervezet tagjai munkábalépésük ideje alatt megfelelő díjazásban részesülnek, úgyszintén baleset és betegség esetére egyetemleg esen biztosítva vannak. Vármegyénk n. m. v. szervezetének jelenleg közel 3000 rendes tagja van, de reméljük, hogy jelen ismertetés alapján még sokan fognak jelentkezni e hazafias és hasznos közérdekű szervezetbe, olyanok is, akik a n. m. v.-t alig ismerték. Minden pártpolitikai mozgalomtól távol, egyedül a segítenivágyás nemes eszméje által vezéreltetve, a társadalom összességét szolgálja a nemzeti munkavédelem és korántsem célozza azt, hogy az osztályok harcát fokozza, hanem ellenkezőleg arra törekszik, hogy azt lehetőleg enyhítse, mindig és mindenütt tisztán a hazafias, állam és közérdeket szolgálva. Azok, akik a szervezetbe belépni hajlandók, forduljanak bizalommal a n. m. v. hivatalokhoz, a körzet-, alkörzetvezetőkhöz vagy körjegyzőkhöz, kiknél bármikor részletes felvilágosítást kapnak. Mikulás-ajándékok - v. V-—\ i ffvP a Meinl-üzletben, Kossuth Lajos utca 20. Tisztelettel kérem a mélyentisztelt pártfogóimat, hogy • karácsonyi szükségleteiket < t már most rendeljék meg, nehogy ^ ^ az ünnepek előtt szokásos torlódás ^ jt miatt a képek elkészítése 4 y késedelmet szenvedjen. j • Nagybecsű pártfogásukat kérve, vagyok i £ tisztelettel: \ •KARCZAGHY BÉIÁNÉ< £ fényképész. ^ ÚJDONSÁGOK. — Városi közgyűlés. E héten kedden a város képviselőtestülete közgyűlést tartott dr. Tenzlinger József polgármester elnöklésével. Napirend előtt a polgármester bejelentette, hogy egyik számtiszti állásnak közigazgatási büntető birói állássá történt átszervezését a belügyminiszter jóváhagyta s ez állás az üresedésben levő főjegyzői, valamint az esetleg megüresedő egyéb állásokkal együtt fog betöltetni. A pályázat dec. 10-i lejárattal meghirdettetik. Bejelentette továbbá, hogy az 1928. évi költségvetés e hét végére készen lesz és a képviselőtestület még december hó folyamán letárgyalhatja. Kérte ez alkalommal a bizottságok tagjait, hogy az üléseket pontosabban látogassák. A napirendet vita nélkül elfogadták, jóváhagyták a szervezeti szabályzatnak a belügyminisztérium által kivánt módosítását; a II. aljegyzői áilás véglegesen megüresedett, betöltését azonban egyelőre függőben hagyják; a Kertsorutca rendezésével kapcsolatos adásvételi szerződést jóváhagyták; a Bakonyere második hídjára vonatkozólag nem fogadták el a tanács abbeli javaslatát, hogy ez is betonból készüljön és pedig főkép azon okból, mert az eredetileg tervezett fahid építése már vállalatba ki is van adva. Ezzel kapcsolatban felhívták az építészeti bizottságot, terjesszen be olyan javaslatot, mely a Tókertekben keletkező új városrésznek közművekkel leendő ellátását az érdekelt telektulajdonosok hozzájárulásával oldja meg. Napirend után Böhm Samu fejezte ki abbeli óhaját, hogy e városrész egy utcája a városrendezés körül annyit fáradott néhai Kristóffy Gyula nevéről neveztessék el. A polgármester azt válaszolta, hogy annak idején e tárgyban javaslatot fog tenni. — Művész-hangverseny. Zenei életünkben eseménynek nevezhető művészi élemény kínálkozik f. hó 28-án, hétfőn, amikor a városi színházban Thornán Mária, a nagy Thomán István méltó leánya, a neves hegedüművésznő és dr. Papp Miklós tanár, elsőrendű zongoravirtuóz adnak hangversenyt. Hisszük, hogy közönségünk érdeklődése méltó lesz az ideérkező művészek kivételes kvalitásaihoz. Tíz perc. Irta: Illés Endre. Messze, a kis nyirfás felett, vékony füstszalag emelkedik hirtelen a magasba. Fatetőről fatetőre ugorva: olyan, mint egy elgurult, keskeny táviró-tekercs. Vagy mint egy kibomló, hosszú szerpentin-szalag, amit a felhőtlen, vakítókék ég felé hajitott valaki. — Tizenegy óra 1 A fák mögött most pöfög el a kisvasút. Kerekeinek egyhangú zakatolása megremeg a mozdulatlan levegőben. Innen, a szanatórium nyitott terraszáról, tisztán látni a napsütésben fürdő, völgybebujt, kis nyirfaerdőt. Oly derűs, csendes, mozdulatlan, mint egy tengerfenéki táj. Összefonódó ágain átbújik a nap és sugarai, mint csillogó, friss aranyhalak, a ritkás törzsek között úszkálnak. A terraszon künn fekszik már mindenki. — Te, Jancsikám 1 Hányadika is van ma ? — néz fel egy pillanatra irómappájáról Rasch. Azután még mélyebben hajlik a megcímzett képeslap fölé. Megnyomja a ceruzáját: július 10. Nyár, délelőtt, napsütés. Unalom, unalom. S lassan, mint a fák felett a tűnő füst, megremeg-felemelkedik Bodnár úr hangja. Szőke vize a Tiszának... Bodnár úr énekel. Nem is énekel, csak dúdolgat. Fáradtan, fázósan. Még ebben a meleg nyárban is: dideregve. De két fekvőszékkel lejjebb a lenhajú jogász már felkönyököl: — Bodnár úr, nincs valami olvasnivalója ? Bodnár úr gyanutlanul felveszi a mellette fekvő könyvet. — Van. A lenhaju jogász diadalmasan felragyog. Hát akkor olvasson! Messziről elnyujott sipszó hallatszik. A kisvasút búcsúzót fütyöl ... De már senki nem hallja. Egyszerre felcsobban halkan, kuncogva, mint partnak ütődő hullámsor, a nevetés. Bodnár úr körül mindenki nevet. Istenem, hát tehet ő róla, hogy épen őt szemelte ki egycsillagos vasúti gyakornoknak a buta sors ? Szivesebben lenne főispán. Akkor nem nevetnének most rajta 1 De gyakornok lett. Valahol az Isten háta mögött. S már huszonnyolc éves. És egyetlen öröme: néha-néha az ének. A dudolgatás ... a magányos ember ajándéka . . . Hát mit tudják ezek itt: mit jelent egész nap két vonatpár között élni. Ez a lenhaju jogász különben is régi ellensége itt a terraszon. Csak ne látná folyton maga előtt. De mindig eléje kerül. Hát csak azért is: Mondd meg kislány az anyádnak ... A jogász lehajtja a fejét. A siker felvillanyozza. Hiú szivének jól, olyan jólesik ez a nevetés. De belül csak nem hamvad el azért valami parázsló, kis keserűség. Egy vidéki akadémia emléke hever romokban a szivében. Vájjon mikor építheti fel újra valósággal ezt a rommá dúlt emléket? S mit kornyikál itt ez a Bodnár? Még a legrosszabb ének is megfájdítja néha az ember szivét. Ügy látszik, nem volt elég az iménti figyelmeztetés. No, megállj te vasutyi! Vésztjóslóan felcsengeti a körülfekvők várakozását. — Bodnár úr! A lehunyt szemek csakugyan ki is nyílnak. Kezdődik már: érdemes figyelni. Hogy az egész Tisza mentén ... Csak az ének hömpölyög zavartalanul tovább. A jogász vár néhány pillanatig. — Bodnár úr! Erre sem felel senki. Most már el kell kezdeni, különben őrajta nevetnek. — Bodnár úr... egészen jó a hangja ..