Pápai Hírlap – XXIV. évfolyam – 1927.

1927-11-19 / 47. szám

FOGKRÉM a fogakat hófehérre tisztítja és romlásukat erélyesen meggátolja. Kapható: HAJDÚ ZS6GWOND drogériájában Pápán, Széchenyi-tér ffiC hatású apotheozisa Kossuth nagyságának, a Rothermerehez intézett vers az igazságkérés félelmetes erejével hat. Kell-e mondanunk, hogy minden egyes költeménynek mély és egyetemes volt a hatása s hogy a költő kincses tarsolyából előszedett értékekkel nem tudott eltelni a hálás közönség. Harmonikusabb, üdítőbb befejezését az estnek el sem képzelhetni, mint volt a tanítónőképzői énekkar éneke. Ez a kar, mely Ritókh István tanár vezetése alatt már sok nagy sikert ért el, tetézte az eddigieket Nemes Elemér egy rendkívül nehéz karénekszámának tökéletes előadásával. A közönséget annyira elragadta az ének, hogy a késő idő ellenére az egész hosszú számot megismételtette s újból nagy élvezettel hallgatta végig. Majd 8 óra lett, mikor a szép est, egy magyar költő magyar szívből fakadt feledhetlen ünneplése befejezést nyert. * Este Lampérth Géza tiszteletére dr. Antal Géza püspök vacsorát adott, melyen a Jókaikör tisztviselői, a város és a kollégium képviselői vettek részt. A vacsorán a házigazdapüspök üdvözölte a költőt, aki válaszában érdekes és kedves visszaemlékezésben beszélt költői pályája kezdetéről elmondván, hogy Pápán őt a nyilvánosság elé éppen dr. Antal Géza vezette, aki, mint a régi Pápai Lapok szerkesztője egy, VI. gimnazista korában irt versét kiadta. Boldogabb akkor nem volt senki nála. Hirdessen a „PÁPAI HIRLÁP"-ban! Vármegyei tanítógyülós. Folyó hó 11-én d. e. 10 órakor tartotta meg közgyűlését városunkban a „Veszprémvármegyei Általános Tanítóegyesület" Jílek Ferenc elnöklése mellett. A vármegye tanítósága: férfiak és nők oly nagy tömegben jelentek meg e gyűlésen, hogy a ref. nőnevelő-intézet nagy ' dísztermét szinte zsúfolásig megtöltötték. Jelenlétükkel megtisztelték a tanítóságot: dr. Antal Géza ref. püspök, a róm. kath. és izr. egyházak lelkészei, Szokolszky Rezső kir. tanfelügyelő, a r. kath. gimn. igazgatója s a helybeli tanító- és tanítónőképző-intézetek igazgatói és tanárai. A képzőintézetek felső osztályos növendékei szintén végighallgatták nagy érdeklődéssel a tartalmas gyűlés lefolyását. Jílek Ferenc mélyenjáró, sok szép eszmét magában foglaló elnöki megnyitójában mély tisztelettel és szeretettel üdvözölte a gyűlés illusztris vendégeit, a nagynevű budapesti előadókat s egybesereglett kartársait. A gyűlés megnyitása után Quint József, a budai áll. tanítóképző-intézet igazgatója, a kiváló pedagógus lépett az előadói asztalhoz s szólott az új népiskolai tantervről, különösen pedig annak a beszéd-értelemgyakorlatokat tárgyaló szakaszáról. Pedagógiai előadásban ily tartalmasat, érdekeset, mely mindvégig feszült Dr. OETKER-féle sütőpor és vanillincukor igy eredményez! A 127 receptet tartalmazó könyvet kívánatra ingyen és bérmentve küldi: Dr. A. OETKER, Budapest, VIII., Conti-utca 25. IFJ. STERN LIPÓT Pápa, Kossuth-utca 13. 40 EVE ELISMERT CEG. Kézimunkák. Divatáruk. Előnyomda. Harisnyák. figyelmet keltsen, csak nagyritkán hallhat az ember. Midőn már egy egész órán át beszélt Quint, felzúgó tapsviharral szinte kényszerítette őt a hallgatóság, hogy folytassa tovább előadását. Egészen megelevenítette hallgatói előtt azt a tantervet, melynek jórészét ő maga alkotta, melynek utasításait ha követi a tanítóság, nagy eredményeket fog elérni nemcsak a népoktatás színvonalának emelése körül, hanem az irredentizmus terén is, így segít letiport hazájának régi határait visszaszerezni, így lesz a kezére bizott kisded gyermekseregnek melegszívű atyja, jóságos lelkű nevelője, így lesz a módszere értelemfejlesztő s érzelemkeltő. A hatalmasan megéljenzett nagyszabású előadás befejezése után, az előadó által leszögezett módszertani elvek kiváló alkalmazásával tartott két mintatanítást Drozdy Gyula gyak.isk. tanár, elsőt a cinkéről első osztályos népiskolai növendékekkel, másodikat a beszédértelemgyakorlatok köréből a földrajzi és történelmi alapfogalmakról III. osztályos növendékekkel, mindent a szemlélet alapján, mindent kiváló tanítási eredménnyel. Drozdy előadása valódi mintatanítás volt, melyet élvezettel hallgatott mindenki. Megmutatta, hogy kell értelmet fejlesztve, érzelmeket ébresztve oktatni, nevelni. Végül Rákos István kir. tanácsos, a Tanítószövetség nagyérdemű elnöke beszélt a tanítóság újabb törekvéseiről: a nyolcosztályos népiskoláról, a tanítók egyetemi képeztetéséről s arról a nagyon, de nagyon kívánatos szoros összetartásról, mely ha egyszer meglesz, akkor a tanítóság csodákat fog mívelni. Á jelenlevők — bár nagyon előre haladt már az idő, — mindvégig feszült figyelemmel hallgatták kiváló vezérüket s lelkes előadásáért hatalmas éljenzéssel jutalmazták őt. Végül az elnök köszönetet szavazott az előadóknak s javasolta, hogy a közgyüíés válassza meg diszelnöknek Rákos Istvánt és Pápa visszafoglalása a törököktől 1597-ben. Irta: Sarudy György, Istvánffynak ez a Históriája, ki gondolná ? összefonódik az Eszterházy-család s így Pápa városa életével s az itten uralkodó közszellem egyoldalú — nem Martonfalvay Imre féle, — magyarázatául is szolgál. Édesapja, Istvánffy Pál, a „Volter és Griseldisz" széphistóriájának szerzője, — még Perényi Péter és János király oldalán vitézkedett, s közreműködött az egység helyreállítását célzó, u. n. nagyváradi békesség létrejővetelén, 1538-ban. Mikor ennek a török neszét vette s előnyomult a német király és pártja ellen, Istvánffy Pálnak is menekülni kellett. Bécsbe vonult, Ferdinánd király védő szárnyai alá s a ht.-tanácsnál kapott tőle Pozsonyban alkalmazást. Itt élt és halt meg, udvari szolgálatban, 1553-ban. Miklós fia a váradi egyezség évében, 1538-ban született Baranyamegyében, K. a.-falván; de már udvari légkörben nőtt fel és apja örökébe lépett a ht.-tanácsnál; nádori itélőmester, utóbb alnádor, aki erősen számított a legmagasabb közjogi méltóságra, a nádorságra. Talán ez a nagyravágyás csábította olyan ballépésre, ami alól máig sem mentette föl a történelem: mint biró, hamisan ítélt Illésházy István hűtlenségi perében. Illésházy t. i. egy kölcsöne megfizetését kérte és szorgalmazta Rudolf királytól. Ebbe a kérvénybe felségsértést magyaráztak; Illésházy birtokait lefoglalták s ő, hogy életét megmentse, Lengyelországba menekült. Itt élt száműzetésben 2 évig, 1603— 1605-ig. Vele ment a száműzetésbe az ekkor m. e. 30 év körüli Eszterházy Miklós, Eszterházy Ferenc és Illésházy Zsófia fia. Bocskay István fölkelése megtisztította a levegőt a nyugati részeken is. Illésházy, Eszterházy Miklóssal 1605ben hazajöhetett. Becsületét, birtokait visszakapta, sőt 1608 ban a közbizalom őt emelte a nádorispáni székre — és nem Istvánffyt. Felindulásában szél ütötte, akár Va lentinianus császárt a quad követek illetlen beszéde miatt; egész jobb oldala megbénult, úgy, hogy irni sem tudott. Mégis mint kir. zászlós, főajtónállómester halt meg 1615-ben. Nagy történelmi munkájának, az 1490— 1606. Históriának kéziratát, végrendeletében, Pázmány Péterre bízta, aki hires Kalauzát 1613-ban Istvánffynak ajánlotta. A História nem teljes; a 116 év történetéből csak 34 könyvet fejezett be Istvánffy; 4-nek csak a vázlata volt meg, mikor a szél megütötte. Ezt a kéziratot, jóval Istvánffy halála után, 1622-ben, Hieratus Antal nyomdász adta ki Kölnben, a saját költségén, mint mondja, a Pázmány megbízásából. Azóta bebizonyosodott, hogy a költséget is Pázmány adta s Hieratus csak födözte nevével Pázmányt. Nádor lett azonban, még pedig hires és nevezetes nádor, az önkénytes száműzött Eszterházy Miklós is 1625-ben, bár élete utolsó éveiben nem igen hallgattak tanácsaira, amiért ismételten lemondott annak bizonyságául, hogy olyan kétlaki állást, egyszerre magyarnak is, németnek is lenni, képtelenség önérzetes, lelkiismeretes embernek betölteni, ha még oly kiváló képességei vannak is, amilyenekkel Eszterházy Miklós kétségen kívül dicsekedhetett. Fia, az örökös királyságszerzésért hercegi rangra emelt Pál, el is döntötte ezt a dilemmát — német irányban ; természetes, hogy a fegyverre kelt nemzet Rákóczy alatt nem hitt az ő magyarságában s le se akart vele ülni a békéről tárgyalni; mást kellett a tractára a királynak kiküldeni. Miklós nádor legkisebb fiának, Ferencnek unokája, szintén Ferenc, adta ki, az olvasók minden oldalú tájékoztatására, gondos tárgyi és szójegyzékkel, Bécsben, Trattner János Tamás cs. kir. udv. nyomdász és könyvárus betűivel 1758-ban, Istvánffy Históriáját a kölni, 1622. évi első kiadás után, a leggondosobban ujranyomva s Mária Teréziának ajánlotta. Ebből merítették történelmi ismereteiket századokon át az udvari emberek s a nyugat „gutgesinnt" magyarjai. Alighanem ez ajánlás, körmönfont stylusu hizelgésével, szerezte meg Eszterházy Ferencnek a főkancellárságot. Imre, hercegprímás és Károly, egri püspök politikájában Pál nádor, illetve Istvánffy szellemére ösmerünk. Itt volna ideje ellensúlyozni egy kicsit Martonfalvayék szellemével; ez közelebb áll Rákócziéhoz, Kossuthéhoz, mint gondolnánk. De mert a történelem az élet tanítómestere, lássuk meg mégis, mit s hogyan mond el Istvánffy Pápa várának 1597-iki visszafoglalásáról. A pápai vár visszafoglalása a törököktől, 1597 augusztusban, kisasszonyfalvi Istvánffy Miklós Históriájának XXX. könyvéből. Gróf Esterházy Ferenc 1758: kiadásának 434—436. lapjáról. 1. 1597. Miksa ostromzárral támadja meg Pápát. Mialatt Miksa főherceg Óváron a csapatok táborbagyűjtésével foglalkozik, megkérdezte tanácskozásra hivott vezéreit előnyomulásáról és hogy, véleményük szerint, micsoda kísérlet lenne célszerű ? Némelyeknek tetszett Buda és Eger megtámadásának terve, minthogy úgy az erdélyi segédhadak, mint Felsőmagyarország hadiereje kényelmesebben és gyorsabban gyülekezhetik