Pápai Hírlap – XXIV. évfolyam – 1927.

1927-10-22 / 43. szám

PAPA DENSZOMBATON Főiskolai Könyvtár Előfizet* Ref. főiskola. Helyben. s főszerkesztő: S ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar köíiyv- és papirkereskedésében. „Határkérdések nemcsak a jog és igazság kérdései, hanem egyúttal hatalmi kérdések is szoktak lenni" — ezt mondta a magyar miniszterelnök, mikor hálatelt szivvel emlékezett meg lord Rothermere akciójáról, melyet az igazság jegyében indított meg hazánk érdekében. Kell-e magánál az idézett mondatnál több bizonyíték, hogy ezek a szavak igazak ? Hisz ha nem lennének azok, ha nem a hatalom, amit más néven önkénynek vagy erőszaknak is nevezhetünk, intézte volna a magyar határkérdések sorsát, ha a jog és igazság csak a házuk tájáig is eljuthattak volna a trianoni tanácskozóknak, akkor nem kellett volna nyolc éven át ezt a keserű kenyeret ennünk, akkor nem kellene egy elkínzott nemzet örömújjongása mellett a zsarnoki boszú felhördülését is hallania annak, aki végre annyi idő után teljes őszinteséggel meg merte mondani az igazságot. Úgy van valóban: a mi határkérdéseink ellenségeink hatalmi kérdései. Nem, mintha a most szóban levő határkiigazítás esetén, még mindig nem maradnának elég hatalmasok, hanem mert aki hatalmon van, az bálványszerü tekintéllyel szeretné magát körülbástyázni s azt hiszi, hogy ennek a képzelt tekintélybástyának fokai potyognak le, ha az igazság bármily kis mértékben is, de érvényesülne. Ezért nem óhajtja a magyar külpolitika vezére nem hogy a népszövetség decemberi ülésén, de tán még távolabbi időben sem a hatalmakra bizni a mi igazságos ügyünket. Amint a megindult nagy akció egyre erősbíti az irántunk való hangulatot s lassanként olyan légkört teremt meg számunkra, mint aminőben annak idején hosszú-hosszú éveken keresztül minden szabadságszerető nép együtt búsult a lengyellel s énekelte szabad hazáért esdő himnuszát, úgy a diplomácia ugyanazon nyomon haladó csendes munkája meg fogja szerezni azokat a hatalmi tényezőket, melyek — ha jog és igazság szava mit sem ér — elég erősek lesznek arra, hogy a makacsnak, gőgösnek mutatkozó, de makacsságával és gőgjével csak félelmét és alávalóságát leplező u. n. hatalmakkal szemben — törik vagy szakad — diadalra vigye a jogot és igazságot. Nem a sült galamb lepottyanásáí várni, de egységben, összetartásban, munkában e nagy célra felkészülni, ez ma és még nagyon sokáig ez lesz a mi egyetlen kötelességünk. Hirdessen a „PAPAI HIRLAP"-ban! Városfejlesztő politika. Hazánk széjjeldaraboiása óta sokszor hallottuk irányadó tényezőktől hangoztatni, hogy hazánk európai fennmaradásának feltétele : kultúrájának európai színvonalon való fenntartása. Kívánatos annak megvizsgálása, hogy melyik az a politika, amelyet a jövő fejlődés szempontjából követni kell. Magyarország városai a fellendülés korszakát élik. Ha a költségvetéseket áttanulmányozzuk, akkor ott a rendes bevételek terhére, kölcsön nélkül is, nagyon sok szép kulturális beruházást találunk és bármerre megyünk, sok városban a fejlődés szép és biztató jeleit találjuk. 1867—1914. évig a városok élete elég sivár képet mutatott. Legtöbb városban egyszerű viszonyok voltak, a vezetőség csak azt csinálhatta, amit a város anyagi ereje megengedett, nem azt, amit szerettek volna. Itt-ott akadt szerencsés körülményénél fogva egy-egy város, amely európai értelemben vett modern várossá fejlődött, de ilyen nem sok volt. A többinek a fejlődését megakadályozta az, hogy a kormányzati tényezők, legfőbb vezetők nem ismerték fel teljesen azt a nagy erőt, amely a városokban rejtőzött. Nem bírta átjárni eléggé az a tudat az irányadó tényezőket, hogy a városok érdekeit hathatósan ápolják, sőt gyakran kerékkötője, akadálya volt a városi élet szükségleteivel szemben. Utóbbi időkben ne, csak az országos, de a helyhatósági élet is fellendülésnek indult, amiben a városi ügyes vezetés mellett a törvényhozásnak is része van. Az elért hatás jórészt bizonyos állami adók átengedésének tudható be. A városi háztartások megerősítése idézte elő azt, hogy a városok elvégezhetik azt az országos jelentőségű munkát, amelyre a mai kultúra alapjai vannak lefektetve és amelynek elvégzését joggal követelheti minden lakos. Nem akarok a politika terére lépni, de tény az, hogy a múltban a városoknak a törvényhozás részéről nem tulajdonítottak olyan nagy jelentőséget, mint amit méltán megérdemelt volna. Akkor is voltak fontosabb osztályok élén megfelelő szakférfiak, hiszen Némethy Károly államtitkár, a közigazgatási élet és irodalom kitűnősége is vezette sokáig a városi osztályt, de nehéz állampénzügyi okok miatt nem voltak képesek a megfelelő eredményt kiharcolni. Ez a harc a mai és közelmúltban működő bel- és pénzügyminiszteri osztályokra hárult, akik az ország helyzetének ismeretében nagy tudással és helyes érzékkel ennek meg is tudtak felelni. Régi helyhatósági adórendszerünk idejében a jól jövedelmező adóforrásokat lefoglalta magának a kormány, igénybe vette országos feladatokra, de a községeknek, városoknak nem sokat juttatott. Ellenben ma az állami feladaZSOLDOS MAGÁNTANFOLYAM Budapest, VII., Dohány-ucca 84. Telefon: J. 424-47. Alapítási év 1907. Előkészít polgári- és középiskolai magánvizsgákra, érettségire. — Középiskolai összevont tankönyvek, segédkönyvek, jegyzetek megrendelhetők. :-: Díjtalan felvilágosítás, prospektus. :-: tok teljesítéséért nemcsak a főváros, hanem a vidék minden városa megkapja lassan-lassan a maga követelését. A szellemi és gazdasági kultúrát elősegítő intézmények közül sokat létesítettek : iskolák, egyetemek, könyvtárak, közmüvek jelzik az útját a haladásnak. És ha nem is beszélhetünk még a kívánságok teljes honorálásáról, de jó úton haladunk. A fejlődésnek alapfeltételeit megkapják a városok az adók átengedésével. Ha a vezetőségben van érzék a haladás iránt, a kivánt siker nem is fog elmaradni. Csonka hazánk minden értékére szükség van. Sokszor hallottuk kultuszkormányunktól, hogy Magyarországnak szüksége van a magasabb kultúra fejlesztésére. Közhely már a magyar kultúra fejlesztése. Ezt a kultúrát mi csakis a városok útján tudjuk fenntartani, fejleszteni. Bár szükséges, hogy a falu is levesse a gyermekcipőit és a város a falu erejéből egészüljön ki, mégis egyelőre elsőrangú fontosság a városok intenzív fejlesztése. A városi kultúra színvonalának emelésére szükség van azért, mert a magyar kultúra a cseh és az osztrák kultúránál csak akkor lesz erősebb, ha a magyar vidéki városokban is kulturális intézmények létesülnek. Sajnos, hogy hazánknak még évtizedek kellenek ahhoz, hogy olyan intézményeket rendezzenek be ott, amelyek a legelső szükségletek kielégítését biztosítják. Míg a legtöbb kisebb város egyszerű viszonyok között élt, addig ma már minden remény megvan arra, hogy a városi viszonyok megjavuljanak. Ha valaha, úgy ma van jelentősége Grünwald Béla szállóigéjének, hogy aki a magyar várost nem fejleszti, az a magyar kultúrát veszélyezteti. Csakis a város a modern kor szülöttje. Ipar, kereskedelem, kulturális, gazdasági erők csakis ott virulnak. A város van hivatva arra, hogy a kultúra hordozója és előmozdítója legyen. Romániában és Jugoszláviában a városok nincsenek olyan nívón, hogy azokkal mi ne vehetnénk fel a versenyt, de cseh és osztrák városok már elérték azt. Ha tehát mi azt akarjuk, hogy hazánk keleti- és Középeurópában vezető szerepet játszón, szükséges a városok minél hathatósabb és erősebb támogatása. A városok népessége magasabb kulturájú, finom ultabbak szükségletei, műveltsége ott áll a legmagasabb színvonalon. A külföld előtt csak akkor hárul ránk dicsőség, ha minél több ilyen magas műveltségű központot talál. Nagy és nehéz feladatok előtt áll országunk, de hisszük, hogy a közelmúlt tapasztalatai alapján a városok támogatásai által magyar kultúránkat oly fokra fejlesztjük, amely képes lesz kulturális téren legyűrni Prága és Bécs minden ellenállását. Azt hiszem, a kormányzat maga is belátja, hogy azért kell a városokat támogatni, mert kultúránkat csakis ezen módszerrel lehet megmenteni, fölényünket ily módon lehet továbbra is fenntartani. Hiszen minden kultúra csakis városi kultúra és bár a falu és város között megfelelő összhangnak kell lenni, mégis egyelőre a magyar nemzeti szempontból a minden kultúrát magában egyesítő városok kifejlesztése az elsőrendű szükségesség. Dr. Sz. J. Minden hölgy saját érdekében cselekszik, ha mielőtt kabátot vásárol, megtekinti a Balog Jenő divatáruházában (Kossuth-utca 17.) felhalmozott újdonságokat. Nagy raktár női- és úri divatszövetekben, selymek, vásznak és divatflanelekben.