Pápai Hírlap – XXIV. évfolyam – 1927.

1927-10-15 / 42. szám

Csipkék, szalagok és rövidáruk kaphatók Raidl Ferencnél Pápa, Kossuth Lajos* utca 6. Legnagyobb választékban női és férfi fehérnemüek, harisnyák, keztyíik, ernyők, botok, kalapo k, sapkák, nyakkendők, ridiktilök és bőröndök, stb. be, a temetési menetet Kránitz felszentelt püspök vezette. Veszprém város közönségének nagy részvéte mellett helyezték örök pihenőre. Áldás emlékére 1 — Lampért Géza irói jubileuma. Fővárosi lapokban olvassuk: „Harminc éves irói pályára tekinthet vissza Lampért Géza, nemzeti irodalmunknak ez a mély magyar lelkiségti, hűségesen odaadó és tisztaformáju kifejező tehetségű művelője. Harminc évvel ezelőtt jelent meg első verseskönyve, Beöthy Zsolt előszavával. Már akkor földijének, a dunántúli Kisfaludy Sándornak felújított, modernné tett hagyományaival jelentkezett. Azóta mintegy 35—40 kötet mű a termése a legkülönbözőbb műfajokban. A Petőfi Társaság, amelynek Lampért Géza már régi tagja és jelenleg főtitkára, legutóbb nagydíjával méltatta munkásságát. A magánéletében végtelenül szerény, visszavonult életet élő költőt a Petőfi Társaság október 23-án tartandó gyűlésén ünnepi keretek között fogja ünneplésben részesíteni." — Lampért Géza irói pályája Pápa városából indult ki. Illő volna, ha nagyérdemű munkásságának jubiláris ünneplésébe valamely formában mi is belekapcsolódnánk. — Az amerikai követ a Somlón. Buttler Wright, az Egyesült-Államok budapesti követe, aki a nyár folyamán oly jól érezte magát városunkban, tovább fűzve a barátságot, vasárnap a Somlóra rándul ki, ahol a bencésrendnek lesz vendége. A szüret keretében alkalma lesz a magyar népélettel megismerkedni, ami bizonyára fokozni fogja irántunk való vonzalmát. — Országos Katholikus Nagygyűlés. A XIX. Országos Katholikus Nagygyűlés méreteiben túl fogja szárnyalni az eddigi lezajlott országos táborbaszállásokat, mert úgy a külföldről, mint Magyarország minden részéből, így az elszakított területekről ís csoportosan érkeznek fel a katholikusok tízezrei, hogy résztvegyenek ezeken a demonstratív hatású Országos Katholikus Nagygyűlésen. Az Országos Katholikus Szövetséghez Budapest, IV., Ferenciek tere 7. levélben, táviratilag és telefonon egyre-másra érkeznek újabb és újabb bejelentések arról, hogy az idén plébánosok vezetésével nagyobb csoportok akarnak résztvenni az országos tanácskozáson. A nagygyűlést az idén október 15—16—17—18. napjain tartják meg. A szövetség kéri a vidékről felutazókat, hogy jegyeiket és féláru vasúti és hajójegy váltására érvényes igazolványaikat azonnal váltsák meg, mert a tömeges jelentkezések végett a torlódások elkerülését csak így tudja a Szövetség biztosítani. Bárkinek legnagyobb készséggel ad felvilágosítást a XlX-ik Országos Katholikus Nagygyűlést rendező Országos Katholikus Szövetség Budapest, IV., Ferenciek tere 7., III. lépcső, I. emelet 8. — Csoknyay főjegyző nyugalomban. Csoknyay Károly városi főjegyző és helyettes polgármester teljes közszolgálati idejét kitöltvén, nyugalomba vonul. A városi képviselőtestület, mely legközelebbi közgyűlésén fog foglalkozni a nyugdíjazás ügyével, bizonyára méltatni fogja azokat a bokros érdemeket, miket Csoknyay főjegyző a közigazgatás szolgálatában, hol mindig pontosság, szorgalom, buzgóság és a közönséghez való jóindulat jellemezték, a város körül szerzett. De a társadalom is részt kiván venni a nyugalomba vonuló főjegyző méltó elbúcsúztatásából s ezért annak minden rétegéből igen sokan vesznek részt a Csoknyay Károly tiszteletére, ma, szombaton este Böröczky Géza vendéglőjében rendezendő társasvacsorán. Csoknyay főjegyző lapunknak szinte alapítása óta nagyrabecsült munkatársa volt, ki hasábjainkon sok életrevaló eszmét vetett fel. Nyugalomba vonulása alkalmából mi is szívből kívánunk neki minden jót, hogy a jól megérdemlett pihenést még nagyon sokáig élvezhesse. 1 JCíJöLi CEYLON SPECIÁL kitűnő arómáju, erőteljes izü, friss és aranysárga felöntést ad. l/

4 kg. P 7. ZSOLDOS MAGÁNTANFOLYAM Budapest, VII., Dohány-ucca 84. Telefon: J. 424-47. Alapítási év 1907. Előkészít polgári- és középiskolai magánvizsgákra, érettségire. — Középiskolai összevont tankönyvek, segédkönyvek, jegyzetek megrendelhetők. :-: Díjtalan felvilágosítás, prospektus. :-: — A rendőrségi tisztikar köréből. A városunkból elhelyezett dr. Papp Dezső kapitány helyébe dr. Czelóth László fogalmazót helyezték át a helybeli rendőrkapitánysághoz. — Városok kongresszusa. A Magyar Városok Országos Kongresszusának állandó bizottsága e héten kedden Budapesten ülést tartott. Ezen kimondták, hogy a közgazdasági egyetemen az „Üzemtan és városgazdaságtan" előadására a kultuszminiszter hozzájárulásával tanszéket létesítenek, melynek költségeit három évig viselik, mely idő után a tanszéket a közoktatási kormány veszi át. A tanszék előadója minden évben egy hónapos kurzust tart már állásban levő városi tisztviselők részére. — Tanító-gyülés. A somlóvidéki evangélikus tanító-egyesület e hó 13-án Süle Sándor kertai tanító elnöklete alatt gyűlést tartott Nagyalásonyban, melyen az egyesület majd minden tagja megjelent. Az előadások sorozatát Vitéz Magyar János nemesszalóki tanító kezdette meg, magával ragadó lelkesedéssel Magyarország határairól szólván. Németh Kálmán rigácsi tanító a természet utáni rajzolás új módszereiről tartott igen érdekes előadást. Szutter Dániel pápai ny. igazgató-tanító az evangélikus tanítók almádi üdülőházának ügyét, valamint az új tankönyveket és tantervet ismertette behatóan. Nagy Pál pápai igazgató-tanító az új statisztikai ivekről szólott alapos hozzáértéssel. A mindvégig nivós gyűlés után a Molnár-féle vendéglőben kedélyes hangulatban lefolyt közebéd volt. — Síaféta-futás. A hősi halottak tiszteletére vasárnap délelőtt az alsóvárosi temető végcéllal rendezett staféta-futás igen nagy érdeklődés közben folyt le. A versenyző csapatok: a kollégium, tanítóképző, a bencés reálgimnázium és a Levente-Egyesület 15—15-ös csapata fél 12 órakor indult a Fő-térről, s körülbelül három perc alatt — abban a sorrendben, amint imént felsoroltuk őket — jutottak el a célhoz. A temetőben a hősi síroknál dr. Hermann László városi h. főjegyző mondott lelkes hévvel előadott hazafias szellemű beszédet. A kollégium énekkara és a levente-zenekar működtek még közre a temetőben a szép ünnepélyen. x Ültessünk gyümölcsfát! Unghváry József ceglédi faiskolája (Budapesten, VI., Andrássy-ut 54., L. 962-72.) mint velünk közlik, megkezdte az őszi szállításokat. Oktató főárjegyzéke ingyen. P kád, éi Páp Nyitva A j nök k< egész férfiak taaszná A k úgy n bármik Für 2-50 F II. o. íi fürdő iszapp 80 fillé I. század, vagy IV. század? A kisdiósi római sírkő. Irta: Jankó László. A Pápai Hírlap folyó évi 31., 32., 34., 35., 36., 37. és 39. számaiban megjelent cikkek bőségesen foglalkoztak a kisdiósi sírkővel, amelyet azóta mint „Petronius-síremléket

u ismer az olvasóközönség. A megjelent közlemények során két vélemény domborodott ki, s a kettő egymással éles ellentétben áll: az egyik szerint a sírkő a Kr. u. /. századnak, a másik szerint a IV. századnak emléke. Az utóbbit tetszetőssé teheti az a feltevés, hogy a sirkő Valens császár ipának, a IV. században élt Petroniusnak sírköve volna. Világért sem volna szándékomban olyan törekvés, amely Veszprém vármegye területét, közelebbről pedig Pápa város környékét egy ilyen raritás dicsőségétől megfosztani akarná; mivel azonban a Valens-Petronius állítást semmi komoly bizonyíték nem támogatja, ellenkezőleg minden tudományos tapasztalat annak ellene szól, a hideg igazság érdekében szükségesnek tartom, hogy néhány szerény megállapítást tegyek jószándékú, de mindenképen téves hiedelmek meggyökeresedésének elhárítására. A kisdiósi sírkő Valens császár ipának síremléke már csak azért sem lehet, mert előkelő emberek aediculák alá vagy sírládákba temetkeztek. Hogy L. Petronius Licco nem is volt ilyen előkelő ember, azt maga a sírkő felirata is elárulja: L(ucii) l(ibertus), azaz egy Lucius Petroniusnak felszabadított rabszolgája volt. A soproni múzeumban 4 emlékkő van az I. századból a Petroniusok családjából, akik a feltevés szerint a sopronmegyei Borbolya környékén lakhattak. Hogy a Petroniusok egyik libertusának sírköve honnan kerülhetett KisDiós pusztára, az más kérdés lehet. Kis-Dióson másodlagos felhasználásban találták, mert egy későbbi római kősírnak fedőlapja volt. Nem akarom a IV. század feltevése mellett felhivatkozott történeti adatok helytállóságát aprólékosan boncolóra venni, azonban nem kell azt gondolnunk, hogy annyira későn indult volna meg Pannoniában a római kulturálódás. Nem szabad azt sem hinnünk, hogy az I. sz-ban síremlékekkel ne találkoznánk Amint a római hódoltság, a római élet korát nem vehetjük olyan rövidre, hogy merev határnak szabjuk a 378-at,* épúgy nem tagadhatjuk azt sem, hogy már az I. században bőségesen találkozunk sírkövekkel, nemcsak katonák, hanem polgári személyek, nők, gyermekek sírköveivel is. Többet ne említsek, C. Sextilius Senecionak, feleségének, meg 3 leányának sírkövét Scarabantiából, vagy Flavianus Sarini és felesége, Comatimara Colvedinis, meg két leányának és egyik unokájának sírkövét Intercisából. Mind* V. ö. Alföldi András dr.: Der Untergang der Römerherrschaft in Pannonién. (1926. Berlin.) egyik megállapítottan az I-ső századból való. Minden valószínűség szerint már a római foglalás kezdetétől állítottak síremlékeket Pannoniában. — Először az egyszerű sima, fenn félkör zárású kőtáblákat alkalmazták, majd görög ízlés nyomán csakhamar oromzat, oszlopok, pillérek jelennek meg a sírköveken. Még az I. században megjelennek az oromzat fölött az acroteriumok is. S amint a római családoknál szokásban volt, hogy az elhaltak képét a sírtáblán kifaragták, ez a szokás — ugyancsak még az I. században — elterjedt Pannoniában is. A kisdiósi sírkőnek leírásában az oromzat ábrázolásainak megállapítását korrigálnom kell. A fényképfelvételen kétségtelenül megállapítható, hogy középen nem a Nap van, hanem Medusa-fej, tőle jobbra-balra nem pávák, nem is „madarak", hanem két alábukó delphin (tehát emlős) szemlélhető. — Ezek az ábrázolások az I. és a II. században egyaránt előfordulnak. A delphinek ábrázolása hihetőleg Aquileja felől jött szokásba, s az I. században épenúgy előfordul mint a II-ban. Medusa-fej is nemcsak a II. században mutatkozik, hanem megtaláljuk az I. században is épenúgy, mint a rozetta az I. századon kívül előfordul a II., sőt a III. században is. Korhatározásban tehát döntők nem lehetnek, még kevésbbé lehet itt a Nap-ról mint a Constantinusok „jelvényéről, címeréről" szólani.