Pápai Hírlap – XXIV. évfolyam – 1927.

1927-10-15 / 42. szám

— A munkásbiztosítóért! A munkásbizto­sító pénztárak tervbevett vármegyei központo­sítása nemcsak nálunk, de másfelé is ellen­akciót váltott ki. így — mint a fővárosi lapok­ban olvastuk — a hét elején a délzalai orszgy. képviselők küldöttsége kereste fel Vass József népjóléti minisztert, s kéríe tőle, hogy a nagy­kanizsai munkásbiztosító pénztárnak a zala­egerszegibe beolvasztásától — a hozzá fűződő fontos érdekekre való tekintettel — tekintsen el. A miniszter válaszában kijelentette, hogy az új munkásbiztosítási törvény életbeléptetésével Nagykanizsa város hátrányára nem fog változás történni az intézmény szervezetében. — Ugyan­csak itt említjük meg azt is, hogy a Városok Országos Kongresszusa állandó bizottságának e héten, kedden Budapesten tartott ülésén városunk polgármestere: dr. Tenzlinger József indítványára elhatározták, hogy a népjóléti minisztert meg­kérik, hogy az egyes városokban meglévő ke­rületi munkásbiztosító pénztárakat hagyja meg úgy, amint azok most vannak, mert amennyi­ben a tervezet szerint ezeket a megyék szék­helyeire összevonja, ez úgy a munkások, mint a munkaadókra nagy terhet jelentene, az illető városokra pedig sérelmes volna. — Ezek után merjük remélleni, hogy a pápai munkásbízto­sító pénztár önálló hatáskörét is érintetlenül hagyják. — A PFC korcsolya- és tenniszpályája. Köztudomásu dolog, hogy mióta a Pápai Sport Egylet korcsolyapályája területén minden ide­gen által megcsodált, országszerte ritka szép sporttelep felépült, nélkülözzük az annyira fon­tos és úgyszólván egyetlen téli testedző és szórakozó: lehetőséget a korcsolyázást. Másrészt, a tenniszezők száma is annyira megszaporo­dott az utolsó években, hogy a PSE két pá­lyája nem bírja befogadni a játszani akarókat. E hiányokon óhajtott segíteni a Pápai Foott­ball Club vezetősége, amikor előteremtette azt a tőkét, amellyel felépíti minden követelmény­nek megfelelő korcsolya- és tenniszpályáját, a város által a villanytelep melleit adományozott, mintegy 2480 m 2 nagyságú területen. A pálya­építkezést a héten kezdte meg Horváth József építész, kinek ajánlatát az egyesület a legelő­nyösebbnek találta. A korcsolyapálya nagysága cca 64X32 m. lesz, miáltal a pálya meg fog felelni a hokki sportnak is, mely rendkívül él­vezetes sportágat a PFC Kovács Lajos Jenő, a kollégium kiváló tornatanára intenciójának megfelelőleg be fog vezetni. Miután a jégterü­let nyáron tenniszpályául is szolgál, speciális talajalappal bir és pedig a nyers föld fölé egy hármas réteg jön, amely 15 cm. agyag, 10 cm. salak és újból cca 10 cm. agyagból áll, úgy­hogy a pályaalap vastagsága 30—35 cm.-t tesz ki. A jegesítés a fecskendező eljárás alapján fog történni, azaz a pályát mintegy 1 cm. ma­gasságban vizzel fecskendezik be s mikor ez megfagyott, újabb 1 cm. vizréteget eresztenek rá; így successive 5 cm. jégréteget érnek el, mely megfelel a kivánt céloknak. Természetes, a jéglap állandóan gyalulva és gondozva lesz. Melegedőül egyelőre kétszobás barakk fog szol­gálni, addig is, míg tavasszal felépül a pálya utcai frontját képező hatalmas klubház, mely a pompás építészeti tervek szerint vendéglő-, tánc-, tornatermeket, továbbá olvasó- és játék­szobákat foglal magában, úgy, hogy minden­képen díszére fog válni a városnak és legna­gyobb sportegyletének: a Pápai Football Club­nak. (—r.) — Házhelytulajdonosok figyelmébe. Az Országos Földbirtokrendező Biróság most küldte meg 44,114.—1927. OFB végzését arról, hogy a hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák, földnélküli törpe- és kisbirtokosok, a részükre adott házhelyek tulajdonjogának nevükre történt kebelezése után, házhelyeiket építési kölcsönnel megterhelhetik. Örömmel üdvözöljük ezt a hu­mánus végzést! Most már minden házhelytu­lajdonos vehet fel kölcsönt az építkezésre. — Lemondás. Krisker Kálmán vaszari segédjegyző egészségi okokból nyugdíjazását kérte; állásából távozott. — Építkezési engedélyek. Tóth Sándor Tókert 394. sz. alatt kétszoba-konyhás lakás építésére, Perutz Testvérek Szövőgyár Ester­házy-út 14. sz. alatt belső átalakításra, Kovács Károly Veszprémi út 30. sz. alatt kétszoba­konyhás lakás építésére, Vörösvári B. Endre Somlói úti telkén háromszoba-konyhás lakás építésére, Nagy József Döbröntey-utcai telkén kétszoba-konyhás lakás építésére engedélyt nyert. — Postai hir. A magyar cseh-szlovák viszonylatban a távbeszélő forgalom Pápa— Tapolcsány (Nagytapolcsány) közt folyó évi október 10-én megnyilik. Egy 3 perces beszél­getés díja 2-50 pengő. Én is csak „Dr. öefker"­féie sütőport használok! A 127 receptet tartalmazó könyvet kívánatra ingyen és bérmentve küldi dr. A. Oetker, Budapest VIII. ker., . Conti-ucca 25. szám. IFJ. STERN LIPÓT Pápa, Kossuth-utca 13. 40 ÉVE ELISMERT CÉG. Kézimunkák. Dívatáruk. Előnyomda. Harisnyák. — Iparengedélyek, iparbeszüntetések, Karczaghy Béláné a fényképészeti ipar-, Molnár Ignác a gyümölcs- és zöldségkereskedés önálló üzésére engedélyt nyert; Bors István korcsma­és szatócs-üzletét, Tóth Gábor baromfi- és to­jáskereskedését, Cseh József rövid- és játékáru­kereskedését beszüntette, viszont gyümölcs- és cukorkakereskedését tovább folytatja. — A Jókai-mozi jövő heti műsora. Szombaton és vasárnap: „A tengerfenék csodái". Kaland az óceán fenekén 6 felvonásban. Hétfőn és kedden: „Négyes fogat". Vigjáték 7 fel­vonásban. Szerdán és csütörtökön: „Bánya tündére". Dráma 8 felvonásban. —- Motorosok figyelmébe! A „Testvéri­ség" motorkerékpár-szakosztály felállítását ha­tározta el. Alakuló ülés szombaton, f. hó 15-én este fél 9 órakor a Sipitzky-féle vendéglőben, melyre a motorosokat és a motorsport iránt érdeklődőket ez uton hívja meg az Elnökség. — Gyomor- és bélzavaroknál, étvágy­talanságnál, szorulásnál, fölfuvódásnál, gyomor­égésnél, felböfögésnél, szédülésnél, homlok­fájásnál, hányingernél 1—2 pohár természetes „Ferenc József" keserűvíz alaposan kitisztítja az emésztés útjait. Közkórházi jelentésekben olvassuk, hogf a Ferenc József vizet még a fekvő betegek is nagyon szívesen isszák és általánosan dicsérik. Kapható gyógyszertárak­ban, drogériákban és füszerüzletekben. — Tüz a vidéken. Nemesszalók köz­ség határában folyó hó 10-ére virradó éjjelen Keszthelyi Imre pápai lakos tulajdonát képezett szalmakazal kigyulladt s elégett. A kár 800 P. Biztosítva volt. — Találtatott egy darab hámfa; igazolt tulajdonosa a rendőrkapitányságon átveheti. x Hegedütanítást naturálista módszer szerint, a legjobb eredménnyel vállal Füredi Kálmán népzenész, volt primás. Lakása: Gyurátz Ferenc utca 11. szám alatt. j\fyomtatvántjait rendelje a főiskolai nyomdában Most egyelőre átugrom a fülkében levő hármas reliefet, hasonlólag az övben levő lovas­jelenetet. A mezőben levő feliratra térek. (A szöveget a Pápai Hírlap 32, számában közöl­tem, itt csak arra figyelmeztetek, hogy a har­madik sor végén ott nem E, hanem F oiva­sandó.) Archaeologusok már datált analógiák nyomán is I. századinak állapították meg az olyan szövegezést, amelyben az elhúnyt neve nominativusban, utána genitivusban az apa, vagy a patrónus neve, majd az életkor megjelölése is genitivusban következik, továbbá a H'S'E' — vagy többes számban a már jel­zettem H'S'S' — formula olvasható. Ez utóbbi az a criterium, mely az I. századi pannóniai síremlékeket jellemzi. Ennek alapján a ^Pet­ronius- siremlék" korát az I. századra kell tennünk. Magunk ellenőrzéséül felvetődhetnék egy másik sajátlagos jelzés kérdése. A II. század­ban általánossá vált. hogy a felirat fölött szembetünőleg a D M- rövidítést (= Diis Ma­nibus) alkalmazták. Ekkor elmaradt a H'S'E' (vagy H'S'S'), s a szövegezés megváltozott. Ritkább esetekben történik, hogy a D'M* de­dicatióval és a H'S'E* (vagy H S'S') formulá­val együtt találkozunk. Ez esetekben az emlék korát az I. és II. század között átmeneti idő­nek jelzik. Hampel József meg épen L'BETVLO AMANDVS sírkövét is (Carnuntumból, Wien­ben) I. századinak tartja. Rozetía van rajta és delphinek, a mezőben D'M', s a szöveg­ben H'SE' A kisdiósi „Petronius-síremlék"-en a D M­dedicatio hiányzik. A fülkében elhelyezett, meg­lehetősen megrongált, hármas mellkép az I. században Pannoniában látható hajviseletet lát­szik ábrázolni. A hármas mellkép alatt lovas­jelenetet látunk. Épen a hódítás első korában gyakoriak a sírtáblákon a lovas ábrázolások, az I. századon át lóval, lovassal vagy lovon ülő vadászemberrel gyakran találkozunk. Hogy azután csupán egyszerű vadászatnak kell-e vennünk az itt ábrázolt jelenetet, arra nézve a hajszolt állat mineműsége még nincs megálla­pítva. Hogy szarvas volna, vagy vadkecske, egyiket sem tudom elfogadni. Én határozottan a bikát látom benne, a lóhoz arányított nagy­ságában, erejében, körvonalaiban és ábrázolá­sában egyaránt. Ha pedig bika, akkor bármelyik (akár keleti, akár római) vonatkozásban, de mindenképen.symbolikus jelentést tulajdonítok neki. Ami a keleti vonatkozást illetné, nem ki­záró akadály az, hogy hiányzik a skorpió, kígyó, „farkas", holló vagy akár más egyéb. A kömlődi és a íordai emlékeken sincs rajta valamennyi, még kevésbbé a teljes csoporto­sítás, s mégis symbolikus vonatkozását tartják. Pulszky Ferenc a különösen Erdélyben gyak­ran előforduló guggoló oroszlánokat egye­nesen Mithras-emlékeknek tekintette. De talán mindezek után is változatlanul az a ; kicsúcsosodott kérdés lehet a t. Olvasóközön­ség előtt: IV. századi-e hát a „Petronius-sír­emlék" vagy I. századi ? Lehet-e talán mégis, hogy Valens császár ipának, Petroniusnak sír­emléke volna? Mindenesetre fölhívom a figyelmet Ham­pel József, Hekler Antal, Kuzsinszky Bálint, Mahler Ede, Fröhlich Róbert tudós és ismert­nevű archaeologusainknak az „Archaeologiai Ér­tesítő" lapjain hosszú éveken keresztül meg­jelent értekezéseire, de fölhívom a figyelmet A. Schober-nek 1923-ban megjelent munkájára* is, amelyekből a hazai analógiák egész során keresztül meggyőződést szerezhet az olvasó a kisdiósi sírkő korát illetőleg. Én tartom a komoly tekintélyeket, mert a kipróbált tekintélyek figyelembevétele nélkül maga a haladás sem lehetett volna soha bizto­sított. — A cikkezések során egy távolabbi vidéki érdeklődő dr. Hekler Antal, archaeologus egye­temi tanár úrhoz, a Szépművészeti Múzeum igazgatójához fordult véleményért. A Professor Úrnak lekötelező szíves engedelmével — az Olvasóközönség helyes tájékozódása megköny­nyítésére — közlöm az ő, kérdésekre tett és kétségtelenül döntő szakvéleményét: „1.A HSS' rövidítés a Kr. u. I. század * A. Schober: Die römischen Grabsteine von Noricum und Pannonién. Wien, 1923.

Next

/
Thumbnails
Contents