Pápai Hírlap – XXIV. évfolyam – 1927.

1927-09-03 / 36. szám

AA P ím fya ivatal. wv Iskolák, intézetek, internátusok megnyitása előtt menjünk a Tulipán Gyermek-Otthonba ahol az iskolák, nevelőintézetek és internátusok megnyitásával kapcsolatban eddigi hírnevemhez és működésemhez méltóan praktikus fiu-, leány- és bakfis iskolai ruhákat, felöltőket, kalapokat stb. a legjobb minőségben és kivitelben versenyen kívüli árakon bocsátom a t. vevőközönség rendelkezésére. ízlésben, r . • Budapest, IV., minőségben, l)afVAS^É£ VCZet! Apponyi tér 5. megbízhatóságban * tw^w*. (BelvárosiTakarék-palota) — Megmérgezte magát. Balogh Margit helybeli 19 éves cselédleány mult hó 31-én féltékenységből összeveszett a vele együttszolgáló szakácsnővel, s este bánatában vagy 20 adag aszpirint vett be. Másnap reggel igen rosszul érezvén magát, elvánszorgott az irgal' mások kórházába, ahol rögtön ápolás alá vették. = Hazánkból s a nagyvilágból. Szombattól — szombatig. Horthy Miklós kormányzót a johannitarend nagymestere a rend tiszteletbeli kom menne j dálorává nevezte ki. A kormányzó a kinevezést elfogadta és ezzel a lovagrend káptalanjának tagja lett. A rendjelvényeket báró Feilitsch Berchtold magyarországi kommendátor szept. 6-án ünnepélyesen átnyújtja a kormányzónak. Bthct

ö- Az Ipartestületek Országos Szövetsége nevében egy hatalmas küldöttség kereste fel aug. 29-én Vass József miniszterelnökhelyettest, akinek memorandumot nyújtottak át. A memorandum a kézmiveskamara fölállításának szükségességét is hangoztatja, továbbá hangsúlyozza, hogy az Iparosok Országos Központi Szövetkezetében olyan állapotok vannak, hogy ez a szövetkezet nem tud eredeti hivatásának megfelelni. A memorandum kéri a miniszterelnökhelyettest, hogy részletesen vizsgálja meg az iparosok sérelmeit és orvosolja azokat. Vass á * József helyettes-miniszterelnök válaszában előadta, hogy a memorandumban foglaltakat át \Tp fogja tanulmányozni és amennyiben lehetséges, a kisiparosság minden kérését teljesíteni fogja. A fővárosi vasipari sztrájk e héten véget ért. Munkaadók és munkások átlagos 5°/

0-os béremelésben egyeztek meg s a munka a legnagyobb üzemekben, így a csepeli Weiss Manfréd-gyárban, a Ganz-Danubius-nál, az Egyesült Izzónál kedden ismét megindult, Megnyugtató, hogy a sztrájk mindvégig minden zavargás nélkül folyt le s örvendetes, hogy a több, mint 12.000 főnyi munkássereg ismét békés keresethez jut és gazdasági termelésünk több kárt nem szenved. Forgács Anna fővárosi ismertnevü színésznő, aki dr. Erdélyi Béla bérszántóvállalkozónál volt férjnél, a milchstatti tó mellett hirtelen meghalt. Felmerült a gyanú, hogy halála nem természetes úton történt s a megejtett boncolás után férjét a klagenfurti rendőrség megkeresésére Budapesten letartóztatták. A férj tagadja a gyilkosságot, de a boncolás adatain kivül ellene látszik szólni, hogy neje halála esetére a maga részére nagy biztosítási ügyletet kötött. A rajnai megszállás ügye az angol kormányban idézett eíő részleges válságot. Lord Róbert Cecil, a kormány egyik legtekintélyesebb tagja és brit népszövetségi delegátus, kilépett a kormányból, mert Franciaország csupán 5000 fővel akarja csökkenteni megszálló csapatait, holott a megszállás szerinte teljesen megszüntetendő, mert Franciaországot a locamói szerződés és az egész brit hadsereg védi. Mivel Chamberlain, aki pedig locarnót létrehozta, a francia álláspont mellett van, Cecil lord kilépett a kormányból. Genfben nemzetközi sajtókonferencia volt, melyen nagy tetszést és elismerést keltett Vészi József magyar delegátus beszéde, ki az ellen emelte fel szavát, hogy a magyar sajtótermékeket a kisantant államai nem eresztik be. Egy oláh delegátus iparkodott a beszéd hatását ellensúlyozni azzal, hogy a magyar sajtót izgató tendenciával vádolta meg, a konferencia ellenben egyértelmüleg állást foglalt a hírlapok nemzetközi szállíthatása mellett. Párizsban, e hét szerdáján, nagy ünnepélyességgel nyújtotta át Chamberlain angol külügyminiszternek Briand francia külügyminiszter Franciaország arany könyvét, mint a francia nép ajándékát az angol népnek. Chamberlain nagy beszédet mondott. „Mélységesen szereti Franciaországot, — így szólt, — de a két ország együttműködésének egyaránt építve kell lenni az érzésre s az észre. Mi a jövőben a népek javáért és a világbékéért fogunk dolgozni." Hálanyilatkozat, Mindazoknak, kik forrón szeretett férjem váratlan elhunyta alkalmából részvétüknek bármi módon kifejezést adni, a temetésen megjelenni, s ezáltal szivünk mély fájdalmát enyhíteni igyekeztek, — fogadják ez úton hálás köszönetünket. Pápa, 1927 augusztus 29. özv. ifj. Hauptmann Sándorné és gyermeke. és Claudius Gothikus császár unokájának, Claudiának. 293 márciusban Diocletianus t. i. hadiérdemeiért Caesarrá, 304-ben Augustussá teszi honfitársát. 378 augusztus 9-én, mikor Valens elesett, 50 éves korában, Drinápolynál, a gót-hűn szövetséges sereg ellen vivott öldöklő csatában, adja Amm. Valensnek fent ismertetett jellemzését. c) Rufus-Rufinus. S ugyancsak ráüt nagyapjára, L. Petroniusra, amit Rufusról, illetve Nagy Theodosius családi körébe tolakodása után már Rufinusról a történetíróknál följegyezve találunk. Mint a testőrség parancsnoka, jó szolgálatokat tett I. Theodosiusnak s ezért a kelet kormányzását bizták rá (394). De a nagy császár halála (395) után, mint a kiskorú Arkadius gyámja, oly keményen és kegyetlenül kormányozott s annyira fösvény volt és kapzsi, hogy közgyülölet tárgya lett. Kicsibe mult, hogy leányát a tehetetlen császárral, Arkadiussal el nem vétette; Eutropius eunuch hiúsította ezt meg. Féktelen hatalomvágyában ez a Rufinus Stilikhóval, a nyugati birodalom kormányzójával is összetűzött, aki aztán egy zsoldos vezérrel leszúratta a fondorkodó embert (395 végén). (V. ö. Eutropius „Breviárium ab urbe condita"; római tört. a város alapításától Traianus haláláig. Jó források után, az egykorú eseményekre, nagy Konstantinus, Julianus, Jovianus, mint azoknak részese s pártatlan tudósítója, becses kútfő. Folytatója: Sextus Rufus, (helyesebben Rufus Festus) Valens császár uralkodása alatt, 369 körül Kr. u. egy kivonatos római történelmet állított össze „Breviárium rerum gestarum pop. Romani", amelyben, saját korára nézve, hivatalos tudósítások állottak rendelkezésére. d) Galla, a nagymama. Hogy Galla volt a temetkező család dicsekedése, leolvashatjuk most is a sírkőről; a második mezőn ábrázolt három kedves halott között Galla középen, két fonatban a két füle mellett a vállára omló hajjal, amely a mell közepén egyesül, — állapítja meg Czuppon Elek barátom, philol. éleslátással. Nagy tekintélyét mutatja családjában az is, hogy az unoka, Gallio, az ő nevét kapja, tovább képzett alakjában (Galla-Gallio), nem a nagyapjáét, aki Lucius volt. A föntebb, b) alatt érintett Oaudiára vonatkoztatva, hajlandó volnék a 3. sor 2. szavában — Cnod avie —, a 2. betűt a véső hibájának tulajdonítani; t. i. ide nem n, hanem / betűt kellett volna vésnie Cato-Mocus libertusnak, aki különben a vésésben egyéb erős hibákat is elkövetett (pl. avie, aviae helyett; Cato Mocus, a 8. és 9. sorban és Catamocus a 12-ben; mind a két helyen ezenkívül egy c a moccus-ban; ebből macer; tehát maccus, vagy moccus körülbelül annyi, mint soványka, görhes, — megszokott gúnynév a rabszolgára). Gallus egyébként megszokott név, többféle alakjában, Nagy Konstantinus családjában, így hivták pl. Julianus Apostata bátyját („D. N. Constantius. Gal. Nob. C." — Amm. 1693. kiadás elején), u. az, akit nagybátyja, Konstantinus Augustus, 354. kegyetlensége miatt kivégeztet. A kivégzett caesor apja Konstantius; az anyja Galla, Rufinus és Cerealis nővére; ezek pedig már konzuli díszruhában ékeskedtek, irja felőlük Amm. (XIV, 11-ben). Galla volt nagy Theodosius császár második felesége is, a quádok ellen 375-ben elesett I. Valentinianus császár leánya; II. Valentin ianus császárnak pedig húga, — akit Theodosius első nejének, a szelidlelkü Flacillának, a szegények oitalmazójának 385-ben történt halála után, politikai okokból vett el Nagy Theodosius, 387-ben Kr. u. A temetkező család személyeinek ezen ismertetése után kérem a hozzáértőket, vegyék át ők is az én adataimat s vigyék tovább a kérdést, megfejtése felé. Nekem, miután sikerült a sirkö lefényképezésére a grófi uradalomtól engedélyt szereznem, a művelődési és politikai kapcsolatokról lesz még egy kis mondanivalóm másutt is; itt, e b, lap hasábjain egyelőre befejeztem mondanivalómat s remélem és várom is reá a reflexiókat. (Vége.)