Pápai Hírlap – XXIV. évfolyam – 1927.

1927-07-30 / 31. szám

Csipkék, szalagok és rövidáruk kaphatók Raidl Ferencnél Pápa, Kossuth Lajos-utca 6. Legnagyobb választékban női és férfi fehérnemük, harisnyák, keztyük, ernyők, botok, sapkák, nyakkendők, ridikülök és bőröndök, stb. az internátusi felügyelőnői tisztét látta el nagy buzgalommal. Tanári működése körében folyton képezte magát. Önálló irodalmi értekezéseket irt az Értesítő számára, megirta az intézet történetét 1917-ben és saját költségén ki is adta, hogy a jövedelemből ösztöndíj-alapot teremtsen, amit a háború katasztrófája meghiúsított. A nagy összeomlás után egy évig betegsége miatt otthon volt felvidéki hazájában és titokban, lopva magyar iskolát tartott fenn, ellenséges fegyverektől gyönge nő létére nem remegve. Majd visszatért és tapasztalatairól itt tartott az intézetben több előadást azzal a lelkes magyarsággal, izzó nemzeti érzéssel, melynek tüzében szinte elégett. 25 évi működés után nyugalomba vonulván, még irodalmi terveken gondolkozott. Sajnos, ezeket már nem válthatta valóra. Élete lassú sorvadás volt. Tudta, hogy távoznia kell és keresztyéni megnyugvással várta a megváltó halált, mely 23-án este lezárta szempilláit. A Munkácstól 15 kilométernyire fekvő Fornoson halt meg. Itt áldotta meg kihűlt hamvait a Felvidék református püspöke, Bertók Béla. Azután Munkácsra szállították holttestét. A város határában kezükben virággal várta az egész város magyar lakossága s kisérte el a temetőbe. Ott volt a református püspök mellett a róm. kath. főesperes, a munkácsi kanonok, a munkácsi volt magyar gimnázium még meglevő tanárai, az ottani katholikus, protestáns és zsidó magyarok kivétel nélkül. Mikor a koporsót, melynek mélyén összekulcsolt kezében nemzeti szalagos violaággal a drága halott pihent, a földbe eresztették, nem maradt szem szárazon. Sirüregébe egyetlen koszorút bocsátottak le, melyet Pápáról küldött szeretett intézete „mélységes hálával és kegyelettel". A többi koszorúval a frissen hantolt sírt borították el. Ott pihen most már Vozáry Erzsébet a munkácsi sírkertben és álmodik magyar szabadságról, magyar feltámadásról, Nagy-Magyarországról. Pihenjen csendesen! Álmodjék édesen I * Haláláról a nőnevelő-intézet a következő gyászjelentést adta ki: A dunántúli református egyházkerület pápai nőnevelö-intézete igaz szívbéli fájdalommal tudatja, hogy az intézetnek alapításától kezdve lelkes és hűséAz augusztusi lakbér. Pápa r. t. város adóhivatala az augusztusi házbérnegyed közeledtével egy példával szolgál a város közönségének, mely szerint bárki azonnal kiszámíthatja augusztus 1-én fizetendő lakbérét. Szorzószám pengőben 81*20% Pl.: Ha valaki 1917. év novemberében egy negyedévre 50 aranykoronát fizetett, akkor 1927 augusztus 1 én fizet 50 X 81-20°/o = 40 60 pengőt; _ ] 100 aranykorona egy negyedévi alapon 100X81-20%)= 81*20 pengőt; fé

] 150 „ „ „ „ 150X81'20% =121'80 pengőt és így tovább. Ezen szorzószámban a közüzemi költség benne számíttatik. Vízdíj külön jár. T91 ges munkása, tanártársainak igaz barájta, tanítványainak önfeláldozó és szerető nevelője és tanítója* R. VOZÁRY ERZSÉBET ny. tanitónőképzö-intézetl tanár életének 49-ik évében, 26 évi tanári működése után, nyugalomba vonulása esztendejében, hosszú betegség után, Isten akaratában megnyugodva, a megszállt Beregben levő Fornoson csendesen elhunyt. Hűlt tetemét e hó 25-én, Munkácson, a magyar református anyaszentegyház szertartása szerint helyezték örök pihenőre Nemes harcát megharcolván, az édes, örökkémagyar anyaföldben várja a magyar föltámadást. Pápa, 1927 julius hó 28. Áldott volt munkája, áldott legyen emlékezete !\ ÚJDONSÁGOK. — Lelkészhivó küldöttség. Múlt vasárnap Pongrácz József h.-lelkész és Giczi Gábor gondnok vezetésévél a pápai ref. egyház 12 tagu küldöttsége járt Móron, hogy Ólé Sándor ottani lelkésznek pápai megválasztatását tudtul adja. A küldöttséghez Kisbéren csatlakozott dr. Csehszombathy László főgondnok is. A küldöttség Móron d., u. 4-kor istenitiszteleten vett részt, amikor is Ólé Sándor mindenkit magával ragadó egyházi beszédet mondott. Utána az úrasztala előtt a deputáció nevében dr. Chehszombathy László főgondnok belsőséges szép szavakkal adta át*ólé Sándornak a megválasztásáról szóló jegyzőkönyvet. Az új pápai lelkész mélyen meghatva gyönyörűen válaszolt s köszönte meg a kitüntető választást. Nagy hatást tett a pápaiakra az a szeretet, mellyel a móriak lelkipásztorukat körülveszik, kinek szavait könynyek közt hallgatták végig. Este Ólé Sándor vendégül látta a pápaiakat, kik közül dr. Uzonyi Kálmán és Pongrácz József mondtak lelkes felköszöntőket. — Szabadságon. Dr. Jerfy József járási főszolgabíró f. hó 25-én hat heti szabadságát megkezdette. — A tókerti városrész ügye. Dr. Horváth Lajos alispánnak figyelmét nem kerülték ' ki azok a cikkek, melyek a tókerti városrész tárgyában a helyi sajtóban megjelentek. De a népjóléti minisztérium is felhívta e telek rende- Megir zetlenségére a vármegyei hatóság figyelmét. , Ép ez okból alispánunk azon alkalomból, hogy ymm a h^ten városunkban járt, szerda délután szükebb körű értekezletet tartott ez ügyben a polgármester irodájában. Miután az összes referádákat meghallgatta, helyszíni szemlét tartoti az újtelepen, megállapította az ott épülők nehéz helyzetét. Kilátásba helyezte, hogy a víztelenítés tervét a kulturmérnökségnél megsürgeti (n. b. ennek megkészítésére a v. mérnöki hivatal is megbizást kapott) és minden erejével rajta lesz, hogy a legszükségesebb közművek — természetesen a telektulajdonosok megfelelő megterheltetését is kombinációba véve — az állam — és város segítségével megvalósíthatók legyenek. — — Járási jegyzői értekezlet. Járásunk főszolgabirája Bocsor István nyárádi k.-jegyző egyesületi elnökkel egyetemben, f. hó 26-án d. r

uS' e. 10 órakor Böröczky Géza vendéglői helyiségében igen népes járási jegyzői gyűlést tar- JJV tott. Ezen értekezleten vett a jegyzői kar búcsút a lakóhelyet cserélt járási számvevőtől; itt méltatta a nyugalomba vonult Pethő Endre Klsf takácsi k.-jegyző és a vitézzé avatott Csonka A há Sándor gecsei k,-jegyző érdemeit. — Az értekezleten a járási főszolgabírói hivatal teljes — számban megjelent, a m. kir. adóhivatal is képviseltette magát. — Itt jegyezzük meg, hogy Pelczer Aladár járási számvevő, m. kir. pénzügyi számtanácsost Veszprémbe rendelték be. — Pethő Endre takácsi k.-jegyző a harctéren szenvedett sebesüléséből keletkezett 100%-os testi törődöttsége miatt kénytelen fiatalon nyugalomba vonulni. — Búcsúszó. Pápáról való távozásom alkalmából barátaimtól és jóismeröseimtől személyesen nem búcsúzhatván el, ez úton mondok nekik szívélyes Istenhozzádot. Pelczer Aladár p. ü. számtanácsos, járási számvevő. Egy érdekes sirkő Pápán. Irta: Czuppon Elek. Amint a városból a Győri-úton kifelé megyünk és áthaladunk a Bakonyere feletti útrészen, az úttól balra lent a patak jobb partján a viztől 8 — 10 lépésnyire áll egy 2 méter magas sirkő. Szokatlan alakjával magára vonja a járókelők figyelmét. Némelyek megelégszenek azzal, hogy megcsodálják, másokat azonban levisz a kíváncsiság, hogy közelebbről is megtekintsék az érdekes sirkövet. Próbálják elolvasni és megfejteni, de — amint hallottam — nem nagy sikerrel .. . Nem is csodál Mert a 12 sornyi szövegben a különböző szavak, rövidítések, sőt még a számok is mind egybefolynak s nagyon megnehezítik a pontos olvasást. A kövön emberi és állati alakok is fordulnak elő. Ezek még inkább felcsigázták az érdeklődők képzeletét . . . Mivel a sirkő Franciavágás közeléből, Diósról került elő, némelyek francia tisztek sírkövének gondolták, mások a szövegben előforduló olasz hangzású nevekre és a sirkövön feltüntetett vadászjelenetre alapították okoskodásukat s azt állították, hogy három olasz gróf sírköve az, kiket vadászaton a bölény pusztított el. Csodálatos az emberi képzelet I Mihelyt kiszabadul a biztos valóság köréből: mesés alkotásokat hoz létre. Itt is mesél francia tisztekről, olasz grófokról . . . Pedig ez a sirkő oly időből maradt ránk, amikor nem voltak még francia tisztek, sem olasz grófok, de még Franciaország és Olaszország sem volt 1 Ennek a sírkőnek egész jellege, klasszikus latinsággal megirt felirata, a feliratban előforduló latin személy nevek, a római mithológia köréből vett alakok és egyéb vonások: mind-mind fényesen igazolják, hogy ez az emlék abból az időből való eredeti római emlék, amikor a mai Dunántúl „Pannónia

u néven római tartomány volt. Nagy idő ez még a népek életében is: több mint 1500 esztendő! De lássuk a dolog történetét 1 Dióspusztán 1871-ben, az Esterházy-birtokon egy helyről kavicsot szednek. Egyhangúan folyik a munka; amint azonban kissé mélyebbre hatolnak, egy dőlt helyzetben levő szabályos kő körvonalai kezdenek kibontakozni ... A munkások meggyorsítják munkájukat, de nem a kavics fontos már, hanem ... az a kő. Végre teljes egészében előtűnik a 2 méter hosszú és 88 centiméter széles kőlap. Látják rajta az emberi és állati alakokat, a felírást, a díszítéseket. Csodálattal találgatják, hogy mi lehet ez; honnan kerülhetett a föld alá; nincs-e még más is ott, . . Újra munkához látnak, lázasan ásnak tovább és íme: hatalmas kőkoporsó (sarcophag) bontakozik ki szemeik előtt. Az esetet jelentik a grófnak, ki a kőkoporsót Budapestre a Nemzeti Múzeumba szállíttatja, a sirkövet pedig behozatja Pápára és a Várkertben állíttatja föl. Később mélyedést ásnak körüle halastónak, úgy, hogy a sirkő a halastó közepén állott. Még most is látható a mélyedés is, a sirkő részére hagyott magaslat is a belső Várkert azon szögletének közelében, melyet a Várkert falkeritése és a Bakonyere alkot. Innen a sirkő — nem tudni mi okból — a Kálvária elejétől balra eső pajtába került, honnan 1916-ban Jenő gróf vitette és állíttatta mostani helyére. Ennyit sikerült megtudnom a kőkoporsó és sirkő sorsáról. Hozzátehetem még azt, hogy egy fültanu szerint egy mécset is találtak ott. Hova lett ez a mécs, nem tudni. Bizonyára elkallódott. Pedig az is a sirhoz tartozott: u. n. „ lucerna sepulcralis" vagyis sirmécs volt, aminőt a rómaiak a sirba szoktak tenni halottaiknak. A kőkoporsót kerestem a Nemzeti Múzeumban, de hirtelenében nem tudták megmutatni. Pedig bizonyára azon is van felírás, melyből következtetéseket lehetne levonni. így egyelőre meg kell elégednem azzal, hogy csak a sirkövet veszem vizsgálat alá. Két méter magas és körülbelül 88 centiméter széles, fölfelé alig észrevehetően keskenyedő kőlap ez, melyet fölül háromszög alakú „oromzat" zár be. Az egész sirkő négy részre tagozódik: I. A legfelső rész, az oromzat, egy tompaszögű háromszög; a tompaszög alkotja a sirkő legmagasabb pontját. A háromszög belsejében, tehát a tompaszög alatt, Medusa-fej látható; ettől balra és jobbra a két hegyesszögben madár van, a hegyesszögön kivül pedig a sirkő téglalapalakú részének legmagasabb pontján