Pápai Hírlap – XXIV. évfolyam – 1927.

1927-07-30 / 31. szám

— A rendőrségi palota. A héten szerdán városunkban járt dr. Ferenczy Tibor szombathelyi főkapitány. Kíséretében volt a belügyminisztérium műépítésze. Az ő és a polgármester társaságában helyszíni szemlét tartottak a város által adományozott Széchenyi—Zimmermann-utcai telken. A tervet a nyár folyamán elkészítik s a díszesnek tervezett palota építése hihetőleg még az ősszel megkezdődik. — Értesítő-ismertetés. Áll.polgári leányiskola értesítője. (Közli: Alszeghy Piroska ig.) Második ötven évét a tavaly jubilált áll. polgári leányiskola derekas munkával kezdette meg. Az 1926—27. iskolai év története csupa olyan mozzanatról számol be, amely az iskola tökéletesítését s a való élethez hozzásimulását célozza. Nagy gondot fordítottak arra, hogy az iskola és a szülői ház között a viszony minél szorosabbá váljon. E végből az osztályfőnökök a növendékeket otthonukban több izben meglátogatták, a szülői értekezleteken pedig a szülőket hasznos tanácsokkal látták el, hogy mikép segíthetik elő az iskola oktató és nevelő munkáját. Tanulmányi kirándulást többet is tartottak, melyekről a tanárnők tollából kedves beszámolókat olvasunk. A több izben rendezett iskolai ünnepélyek nagyban fokozták a növendékek önképzését. Az egészségi állapot nem volt valami kedvező. A növendékek 80°/<r

a keresztül ment az influenza-járványon. A tanári testület 11 tagból állott. Tanév végén az iskolának 132 rendes növendéke volt. Ezek közül 46 r. kath., 23 ref., 29 ev., 33 izr. Tanulási eredményt illetőleg: 18 jeles, 32 jó, 57 elégséges, 24 elégtelen (egy nem vizsgázott). A magánnövendékek száma tanév végén 12, a kézimunkatanfolyamosoké 19 volt. A beiratásokat már julius 1-én és 2-án megtartották. Izr. polgári fiúiskola értesítője, (Közli: Blau Henrik igazgató.) Bevezetésül egy kis ismertetőt olvashatunk a polgári iskolák hivatásáról, majd annak az örömének ad az értesítő kifejezést, hogy a pápai izr. hitközség és annak intézményei végre avatott vezért nyertek a jun. 1-én beiktatott Gottlieb Sámuel főrabbi személyében. Szülői értekezleteket ebben az iskolában is tartottak. Megemlékezik az értesítő a tantestület körében történt változásokról, a veszteségekről, amelyek az iskolát lelkes pártfogói és munkásai (dr. Breuer Salamon, Seelenfreund Benő, dr. Bánóczi József, Koritschoner József, Ambrusné Schor Róza és Kis József ref. esperes) elhunytával érték. A spanyol nátha itt is nagy zavarokat okozott a tanítás menetében. A tanítás munkáját a hitoktatókkal együtt 13 tanár végezte. Év végén 144 tanuló kapott bizonyítványt. Izr. 55, r. kath. 71, ev. 19, ref. 6. Jeles volt 11, jó 30, elégséges 63, egy, vagy több tárgyból bukott 40. — A mult iskolai évben az iskolával kapcsolatban fiukereskedelmi szaktanfolyam létesült, amelynek év végén 22 hallgatója volt. Jeles 5, jó 9, elégséges 5, elégtelen 3. — A beiratások julius 1-én és 3-án szintén megtörténtek. — A postai autóbusz. Pápa és Veszprém között f. hó 25-én, hétfőn indult meg a postai autóbusz-forgalom. Indulni lehet Pápáról 5*25 és 1225-kor, érkezés Veszprémbe 810 és 18'24-kor, Veszprémből indul az autóbusz 4'55 és 14'35-kor. Pápára érkezik 7 40 és 17'34-kor. Az út költsége: Pápán ^vasúttól a postahivatalig és Szélesvizig 50 f, Tapolcafőig liO P, Bakpnyjákóig 1-80 P, Farkasgyepüig 2i0 P, Városlődig 2"50 P, Herendig 3 50 P, Bándig és Márkóig 390 P, Veszprémig 4 70 P. Podgyász-díjszabás 1—5 km.-ig 60 f, 25—50 km-ig 1-20 P, 51—60 km-ig 1-50 P. Jegyet váltani a postahivatalnál lehet. 20-nál több Fióküzlet: Pápa, Kossuth-ufca 20. Elárusító lielyek :Friebert Miksa fakereskedő, Pápa. Grünwald Testv. Fakeresk, Rt. Pápa Zirczvidéki Takarékpénztár, Zírcz. Ziegler Hugó épületfakereskedő, Yeszprémyarsány, Rosenberg Emil fakereskedő és építési vállalkozó Devecser. utast az autóbusz nem vesz fel. — Úgy értesülünk, hogy az első héten kielégítő forgalma volt az autóbusznak. — Hősi emlékszobor-kiállítás. A hősök emlékét megörökítő Országos Szövetség és a Képzőművészek és Iparművészek Országos Gazdasági Szövetsége (I., Országház-utca 30., fsz. 18.), mely 1924 októberben történt újjászervezése óta a belugyminiszterium jóváhagyása és ellenőrzése mellett működik, folyó évi augusztus hó 20-án, a Szent István ünnepekkel kapcsolatosan a Képzőművészeti Társulat műcsarnokában a hősök emlékét szolgáló művészi tervekből országos kiállítást rendez. A kiállítás célja alkalmat és módot nyújtani a városok és községek képviseletének a szokásos pályázati hirdetésekkel járó költségek megtakarításával, a kiállított és művészileg megfelelő, elbírált tervekből választani, illetve a megvalósítás iránti elhatározásuk megkönnyítése. A létesülő közvetlen kapcsolat révén azt remélik, hogy a szövetség legfőbb törekvése: a hősi emlékek művészi kultuszának emelése és azok minél jutányosabb árban való előállítása megvalósulhat. — Szenzációs kacagó-est augusztus 1 -én, hétfőn a Jókai-szinházban Kökény Hona, Jankovszky Mara, Boross Géza, Ihász Lajos, Kovács Andor, Schuler György közreműködésével, az Andrássy-uti szinház műsorának legremekebb darabjaival. Ennyit még nem nevettünk. Jegyek válthatók Goldberg Gyula papírkereskedésében. — A Pápa-lovászpatonai autóbuszjárat. Az autóbusz-forgalomba bekapcsolták Lovászpatonát is. E hó 31-től kezdve rendes autóbuszjárat lesz Pápa—Lovászpatona—Pápa között. Az autóbusz indul Pápáról a színháztérről reggel 5 órakor és délután 13 óra 50 perckor. Lovászpatonáról indul Pápára reggel 8 órakor és délután 16 órakor. Az autóbusz az utat oda vagy ide 1 ó. 15 p. alatt teszi meg. erősen megkopott oromdísz (acroterium) látható. A Medusa-fej Pannoniában a Kr. utáni II. századtól kezdve a síremlékek legkedveltebb oromdiszítménye volt; de nem pusztán diszítménye: római felfogás szerint ez védte a sirt minden bajtól, pusztítástól. A különböző madarak: pávák, kakasok, sasok a lélek magasba törésének és a feltámadásnak voltak jelképei. II. A második rész három hajadonfős egyén féldomborművü mellképe. Bal oldalon rövidre nyirt hajú, fiatal férfi: középen idősebb nő hosszú hajjal, mely két fonatban a két fül mellett a vállra omlik és a mell közepén egyesül. A harmadik alak idősebb férfi rövid hajjal. A két férfi fülei jól láthatók, a nőnek csupán a jobb füle látható durván kialakítva. Ez a három alak téglalapalakú mélyedésből domborodik ki, melynek hosszabb oldalai vízszintesek, rövidebb oldalai pedig csavaros hornyolatú oszlopokkal vannak diszítve. III. A harmadik rész vadat üző lovast ábrázol. A vágtató lovon nyeregben karcsú férfi ül. Bal kezével a kantárszárat fogja, jobb kezét erősen hátrahajtva dárdát tart benne hajításra, tehát támadásra készen . . . Előtte valami him állat menekül; farka rövid, fölfelé kanyarodó, homloka az orrtól fölfelé erősen szélesedik; szarva rövid. Aligha bölény ez I Inkább vadkecske. IV. A negyedik rész a feliratos mező. Ez a legfontosabb, legérdekesebb rész: tizenkét (12) sorból álló latin szöveg, melyből megtudjuk, hogy hárman pihentek ott a kőkoporsóban: Lucius Petronius Licco, aki 95 évet élt; ennek felesége: Galla, aki 85 évet élt (ez Cnodavusnak vagy Cnodaviusnak a leánya volt); továbbá: Gallio, aki az előbbi két öregnek unokája volt és 18 évet élt. A három emberi alak közül a lovas fölött éppen ez a 18 éves Gallio van; tőle jobbra középen a nagyanyja: a 85 éves Galla, kinek haja kettős fonatban omlik a mellére; ettől jobbra az ura, tehát Gallionak a nagyapja: a 95 éves Lucius Petronius Licco. A szöveg fölötti lovas bizonyára a kedves unokát: Galliót ábrázolja és talán hivatásszerű vagy kedvelt foglalkozását jelzi az, hogy vadat űz, de semmi esetre sem azt, hogy a vad Ölte meg, mert a vad nem támad, hanem menekül. Gallio apját Veruclo-nak nevezték, anyja pedig a két öregnek (Lucius Petronius Licconak és Galla-nak) a leánya volt. Neve a feliratban nincs meg, de valószínűleg Petronianak hivták, mert a rómaiak a leányokat az apa nemzetségneve (nomen gentilicium) szerint nevezték el, csakhogy a hímnemű forma helyett nőnemű formát adtak a névnek. így Petroniusnak Petronia felel meg. A sirkövet a felirat szerint Rufus — az öreg Lucius Petronius Licco valóságos fia — ( és Lucius Petronius Cato Mocus libertus (azaz szabadon bocsátott rabszolga) — ugyancsak az öreg Lucius Petronius Liccónak valószínűleg adoptált fia — állították, mint a szöveg mondja : szüleiknek és nőtestvérük fiának. A sirkövet Catamocus faragta, aki véleményem szerint nem más, mint a felirat nyolcadik és kilencedik sorában említett Lucius Petronius Cato Mocus adoptált s így szabaddá tett rabszolga: libertus. A Catamocus név éppen a Cato Mocus nevekből van összeolvasztva. Innen érthető ez a kitétel: „sibi fecit" azaz: „maguknak csinálta" a sirkövet; a libertusnak ugyanis nemcsak neve, hanem temetkező helye is közös volt uráéval. így az sincs kizárva, hogy Catamocus is ugyanazon kőkoporsóba került. Az elmondott tényekből természetesen még igen sok és messzemenő következtetést lehet vonni. Itt csak a legfontosabbra utalok: bizonyos, hogy e sírban valóságos római polgárok, nem pedig pannóniai benszülöttek pihentek; bizonyos, hogy ezek előkelő, gazdag emberek voltak, mert kőkoporsóba csak ilyenek temetkeztek; valószínű, hogy ez az emlék nem a Kr. utáni I. századból való, mert Pannoniában a kőkoporsó használata csak a II. századtól kezdett terjedni. A Medusa-fej szintén a II. századra utal, mert az I. században majdnem mindig rosetta van helyette az oromzatban. Ez az emlék tehát körülbelül 1700 éves. 1700 évvel ezelőtt pedig még nem voltak sem francia tisztek, sem olasz grófok . . . Nem nekik készült hát e sirkő és a kőkoporsó: egy öreg római házaspár és azoknak élte virágában elhervadt délceg unokája pihent ott a kemény kőkoporsóban a dióspusztai kavicsos hantok alatt.