Pápai Hírlap – XXIV. évfolyam – 1927.

1927-07-16 / 29. szám

PAPA Ref. főiskola. HÍRLAP Főiskolai Könyvtár ÜL MINDEN SZOMBATON. Helyben. ;gycuevre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. szám. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Az augusztusi lakbér. Pápa r. t. város adóhivatala az augusztusi házbérnegyed közeledtével egy példával szolgál a város közönségének, mely szerint bárki azonnal kiszámíthatja augusztus 1-én fizetendő lakbérét. Szorzószám pengőben 81/20% PL: Ha valaki 1917. év novemberében egy negyedévre 50 aranykoronát fizetett, akkor 1927 auguszíus 1-én fizet 50 X 81-20°/o = 40 60 pengőt; 100 aranykorona egy negyedévi alapon 100X81'20

0/o = 81 '20 pengőt; 150 „ „ „ „ 150 X 81 -20 °/o = 121 -80 pengőt és így tovább. Ezen szorzószámban a közüzemi költség benne számíttatik. Vízdíj külön jár. Á piac kérdéséhez. A viszonyok kényszerítő ereje elodázhatatlanul felszínre vetette a piac megoldásának kérdését. Mint ismeretes, a piacrendező bizottság a Fő-teret megszállni szokott árusok egyrészét a Bástyára áthelyezni javasolta, ami az érdekeltek körében olyan heves ellenállásra talált, hogy mindaddig, amíg a városi közgyűlés véglegesen nem dönt az ügyben, a hatóság a régi állapotot hagyta fenn. Viszont azonban a Fő-tér annyira túlzsúfolt, hogy a földönárulók, az alkalmi árusok, a kirakodni szokott iparosok, a gabonapiac az összesereglett vásári publikummal immár alig fér el rajta és a népesebb heti- és országos vásárokon szinte életveszélyes a tolongás, ami itt kialakul. Ha még ehhez hozzávesszük azt az óriási kocsiforgalmat, amely a Fő-téren főkép vásárok alkalmával lebonyolódik, akkor teljes valóságában előttünk áll a fő-téri piac tarthatatlan helyzete. Ugyancsak lehetetlen állapot uralkodik a Szentbenedek-téri zöldségpiacon is, ahol a hely szűk volta miatt vásári napokon ember ember hátán tolong, s nem ritkán beletaposnak az árusok föltlre rakott portékáiba. (Itt zárjel között megjegyezzük, hogy ma már a legkisebb falujellegü városkában sincs megengedve, hogy az árusok az élelmiszereket a földre helyezzék, csak még Pápán áll fenn ez a középkori állapot.) A piackérdést tehát meg kell oldani. Ám felmerül a kérdés, hogy mikép ? Hol teremtsünk új piacot, amely közel is legyen, tágas is legyen, s az eladó és vásárló publikum igényeinek is megfeleljen. Nehéz a kérdés, de nem megoldhatatlan. Áldozatot kell érte hozni, az bizonyos, de ettől visszariadni nem szabad, mert olyan célt segítünk vele elő, amely a város egész egyetemét szolgálja. Véleményünk szerint — és többek véleménye szerint is — a piac kérdése a legcélszerűbben a Major-utca bekapcsolásával volna megoldható. És pedig oly módon, hogy a Grünwald-féle fatelepet, amelyet a város közepéről egyébként is már rég kitelepíteni kellett volna, sajátítsa ki, illetőleg telepítse ki a város olyan helyre, ahol a tűzbiztonságot kevésbbé veszélyezteti ; sajátítsa ki továbbá az utána következő néhány házat egész a városmajorig, — akkor olyan tér áll rendelkezésre, amelyen, a Bástya-utca hozzászámításával, az egész piac elhelyezhető volna. . Természetesen ennek a tervnek megvalósítása maga után vonná a Cinca beboltozását is, ami -r eltekintve a higiénikus követelményektől — nagy területtel növelné meg az itt képzendő piacteret. Ez alkalomból végrehajtandó volna a Széchenyi-utcának már rég programmba vett megnyitása az evangélikus templom mellett az úgynevezett Vikár-féle, most az evangélikus egyház tulajdonában levő ház kisajátításával, ami a rendőrségi palotának a Széchenyi-utcában való elhelyezése szempontjából is kívánatos volna. Ha ez az eszme kivitelre kerülne, akkor egy csapásra megoídható

r volna a piac elhelyezésének és a Major- ^ Árok-utcák rendezésének kérdése, amelynek érdekében, tudomásunk szerint, 113 aláírással kérvény érkezett a város tanácsához. Ám ha mégis a Major-utcán képzendő tér nem volna teljesen elegendő a piac elhelyezésére, akkor a Fő-téren meghagyhatók volnának az olyan árusok, amelyek kevésbbé szenynyezik be szép Fő-terünket s kevésbbé profanizálják gyönyörű plebánia-templomunkat. A gabonapiac mindenesetre elhelyezendő volna onnan, mert hisz ez a tér a várkastély felőli lejtőjével egyáltalán nem alkalmas arra, hogy a vidéki termelő-közönség megkedvelje. Már pedig rendkívül fontos, hogy a termelő-közönség más felé ne gravitáljon, s gabonapiacunk forgalomban inkább növekedjék, mint csökkenjen. A gabonapiac ugyanis a többi piacénál' összehasonlíthatatlanul nagyobb pénzforgalmat eredményez, amiből nagyobb mértékben jut az iparosnak, a kereskedőnek, a pénzintézeteknek stb., szóval hathatós előmozdítója a közgazdasági élet vérkeringésének. És a Major-utcán létesítendő új piac minden tekintetben megfelelne a gabona-piac céljainak. A vidékről bejövő járművek könnyen megközelíthetnék anélkül, hogy a Fő-teret kellene érinteniök ; sík, egyenes területen, s hozzá még úgyszólván a belváros közepén fekszik. A magán-érdek itt valójában kezet foghatna a közérdekkel. Sérelem nem érné egyiket sem. Mi a magunk részéről az elmondottak alapján vélnők legcélszerűbben megoldhatónak a piac kérdését. Gondolkozzanak felette, akik a kérdés megoldására hivatottak. N p — A Jókai-mozi jövő heti műsora. Kedden, julius 19-én: A pünkösdi princ. Vigjáték 8 felvonásban; csütörtökön, julius 21-én: Egy tisztességes asszony. A szerelem és játékszenvedély harca; szombaton és vasárnap: Csákó és kalap. Vidám történet 8 felvonásban. A Hadviselt Iparosok Egyesületének zászlószentelési ünnepélye. — 1927 julius 10-én. — A Pápai Hadviselt Iparosok Egyesülete, amely a bajtársi szolidaritás és egymás fölsegítése céljából alakult, vasárnap délelőtt tartotta zászlószentelési ünnepélyét óriási közönség jelenlétében. A hajnalban szakadó eső reggelre elállott, s verőfényes nyári nap köszöntötte az ünneplőket. A vendég dalárdák: a Marcaltői Dalárda (karnagy: Harsányi László), a Szombathelyi Ker. Szoc. Dalkör (karnagy: Mann József), a Körmendi Iparos Dalárda (karnagy : Bejczi Gábor), a Szombathelyi Cipész-Dalkör (karnagy: Mann József), a Devecseri Daloskör (karnagy: Krakker Vilmos), részben hajnalban, részben a reggeli órákban érkeztek városunkba. Fogadtatásukra reggel 8 órakor kivonult a helybeli Iparos-Dalkör (karnagy: Nagy Julián) a vasútra, s itt a dalárdák saját jeligéjükkel üdvözölték egymást. Az ünnepség a Mészáros-ligeti sporttelepen folyt le, hova 10 óra felé csak úgy özönlött a közönség és zsúfolásig megtöltötte a tribünt és a tribün előtti térséget. A zászlóanya: Ruzits Károlyné szül. Paupera Eugénia, képviselőnk, dr. Paupera Ferenc leánya a 11 órai gyorsvonattal érkezett meg férje társaságában. A vasútról, ahol a rendezőség élén Csapó Géza elnök meleg szavakkal üdvözölte, a zászlóanya és kísérete a bencések székházába hajtatott, ahol megtizóraizván, a koszorús leányoktól, az egyesület tagjaitól és a dalárdáktól kisérve, az ünnepély színhelyére a Mészáros-ligetbe vonult. Az impozáns menet előtt cigánybanda játszott egész úton. Megérkezésekor a zászlóanyát lelkes éljenzés fogadta, s rögtön kezdetét vette a tribün előtt felállított oltárnál a tábori mise, amelyet dr. Niszler Teodóz bencés gimnáziumi igazgató celebrált. Mise alatt a körmendi és a pápai daíárda énekelt egyházi énekeket, többek közt a Boldogasszony anyánk kezdetű régi szép magyar éneket. Mise után, amelyet kis időre két izben is futó eső zavart meg, dr. Niszler Teodóz gyönyörű beszéddel megáldotta a remekművű nemzeti zászlót, melynek egyik oldalára a vallásosságot, a másik oldalára a hazafiságot szimbolizáló képek vannak Boksay Endre rajzai után kihimezve. Majd a zászlót a tribün elé vitték, amelynek szélső páholyából Pongrácz József theol. tanár a ref. egyház, Mesterházy László lelkész az evangélikus egyház, dr. Weltner Sándor főorvos az izr. hitközség nevében lelkes szavakkal megáldották. A megáldott zászlót most elhelyezték egy leterített asztalra s következtek a szegbeverések. Az első szeget a zászlóanya : Ruzits Károlyné ütötte a zászló nyelébe, azután sorjában következett az egyházi és polgári méltóságok szögeinek beverése, amelyet megbízottaik teljesítettek. Szebbnél szebb jelmondatok kíséretében több mint 100 szeget ütöttek bele a zászlóba. Egy órára járt az idő, amikor a délelőtti ünnepélynek vége lett és a nagy tömeg elvonult a sportpályáról. Délután 3 órakor ismét nagy közönség vonult ki a sportpályára, hogy az ünnepély folytatásakép tanuja legyen a hangversenynek, amelyet a vendég-dalárdák és a helyeli Iparos Dalkör adtak. Szép látvány volt, mikor az A napokban érkezik az országos hiri

i COLOSSEUM-CIRKUSZ Világhírű artisták! !!••• Saját zenekar! Magyarország" legnagyobb vállalata, óriási vadállat-csoportokkal.