Pápai Hírlap – XXIII. évfolyam – 1926.

1926-05-22 / 21. szám

Ha FÉRFI-INGEI nagyon olcsóért óhajt beszerezni, e héten feltétlenül tekintse meg STERIL VILMOS kirakatát. Lovasmérkőzések. Múlt vasárnap a katonai gyakorlótéren nagyon szép sikerű lovasmérkőzések folytak le. A mérkőzésekre a mágnásvilág és a katona­tiszti kar számos kitűnősége érkezett városunkba. Kár, hogy a nagy távolság miatt városunkból aránylag csak kevesen nézték végig a mind­végig érdekes és izgalmas mérkőzéseket. A megjelent előkelőségek sorában ott voltak : Gróf Esterházy László, a mérkőzéseket rendező veszprémmegyei lovas- és agarász-egyesület elnöke, gróf Jankovich-Bésán Endre, gróf Széchenyi Viktor, gróf Zichy János, Szabad­hegy' Elemér, dr. Jókay-lhász Miklós, Nirnsee Pál, Tenzlinger polgármester, Jerffy főszolga­bíró, Nagysárosi Lenz Albin tábornok, Nemes­tőthy Szabó Béla ezredes és Szunyogh Albert ezredes. A rendezés fáradságos munkáját dr. Weszely Tibor, Leitschaft Károly őrnagy és Kintzig Endre végezték nagy körültekintéssel. A részletes eredményeket itt közöljük : 1. Altiszti díjugratás. I. Takács József tizedes, 2. vddr. huszárszázad, „Betyár". II. Kiss László őrv., 2. vddr. huszárszázad, „Csere­bogár". III. Rehák István őrv., 2. vonatosztag. IV. Hambalgó András szkv., 2. vddr. huszár­század, „Achát". V. Kiss Gyula szkv., 2. vddr. huszárszázad, „Abrosz". 2. Katonaló összetett versenye. I. Illésy Frigyes „Dorian Gray", lovagolta Solcz Dezső. II. Gróf Almásy Pál „Danger", lov. Binder Ottó. III. Szabadhegy István „Cinege". IV. Haidek­ker László „Uraság". 3. Díjlovaglás „A" kategória. I. Nem lett kiadva. II. Ritter Lajos „Bártfa", lov. Kern Lajos. III. Pistel Miksa „Dolmány". IV. Haidek­ker László „Cézár". V. Szabadhegy' István dicsérő elismerést. 4. Díjlovaglás „D" kategória. I. Éber Amália „Cimbora". 5. Vadászlovak díjazása. Urak, nehéz súly : I. Gróf Almásy Pál „Fácán", lov. Binder Ottó. II. Gróf Almásy Pál „Danger", lov. Binder Ottó. Könnyű súly: I. Solcz Dezső „Bronsono". II. Binder Ottó „Kényes". Hölgyek, nehéz súly: I. Almásy Páiné grófnő „Fácán". II. Hungária­istálló „Cimbora", lov. Éber Amália. Könnyű súly: I. Binder Ottó „Kényes", lov. Almásy Pálné grófnő. II. Macbeth-istálló „Réka", lov. báró Berg Miksáné. 6. Kezdők díjugratása. I. Vitéz Udvarnoky Tihamér „Értelmes". II. Vitéz Udvarnoky Tiha­mér „Gog". III. Grafi Frigyes „Csalogány". Hölgyek. I. Gróf Széchenyi Viktor „Csap­lárosné", lov. Széchenyi Irma grófnő. „B" kategória. I. Keresztes Ákos „Abe­lárd". II. Báró Rohonczy Imre „Pali", lov. Solcz Dezső. IIí. Vitéz Udvarnoky Tihamér „Gog". „0" kategória. I. Széchenyi Irma grófnő „Bojtár". II. Széchenyi Irma grófnő „Csap­lárosné". III. Solcz Dezsőné „Cocotte", lov. Solcz Dezsőné. 7. Cserkészjárőr-verseny. Holtverseny: a) Corvin Mátyás-cserkészcsapat, b) gróf Tisza István- cserkészcsapat. 8. Fogat-szépségverseny. Négyesfogat. [ I. Dr. Weszely Tibor. II. Nirnsee Pál. Kettes­fogat. I. Gróf Jankovich Endre. II. Weszely Tibor. Pápai terménypiac május 21-én. Buza . . 370000-380000 Rozs . . 215000—220000 Árpa . . 230000—240000 Zab . . 250000—260000 Kukorica 215000—220000 Burgonya 30000—40000 SZÁZMILLIÓS JÖYÖÜELMET nyujtunk brilliáns háztartási cikkünk egyedárusífásának a megye területére való átadásával. Sem tőke, sem szakértelem nem szükségeltetik. Ellenben bonitás, prima referenciák és agilitás elengedhetetlen kellé­kek. Csak tekintélyes cégek, vagy ügynökök, esetleg magas társadalmi pozícióban lévő úriemberek ajánl­kozzanak „Százmilliós kereset 7494" jeligére Haasen­stein és Vogler R-T. hirdetőjébe Budapest, V, Dorottya-ucca 11. Hazánkból s a nagyvilágból Szombattól — szombatig. A nemzetgyűlésben a héten a népjóléti minisztérium költségvetése volt napirenden. A vita befejezése után Vass miniszter beszédében kijelentette, hogy a vidéki orvoshiányon segíteni szándékszik. A munkásbiztosító autonómiájáról már négy hó előtt törvényjavaslatot nyújtott be. Végül a lakásfelszabadításokkal kapcsolatban a háztulajdonosok részéről megnyilatkozó mohó­sággal szemben erélyes intézkedéseket ígért. A frankpör tárgyalása egész héten át tartott. A vádlottak kihallgatása után a tanuk egész serege vonult fel. Ezek sorában a legi­timista ellenzék tagjai: Sigray gróf, Pallavicini őrgróf stb., bár közvetlen tudomásuk semmiről sincs, közvetett értesüléseik előadásával szeret­nék a kormányelnököt az ügybe belekeverni. Megjelent a biróság előtt maga Bethlen min. elnök is és pontosan ismertette ez ügyben tett intézkedéseit. Sipőcz polgármester, Wolf kép­viselő arról vallottak, hogy Nádosy az ügy kipattanásakor közölvén velük a maga szerepét, kijelentette, hogy a kormány többi tagjainak az ügyről tudomása nem volt. A biróság ma a bizonyítási anyag kiegészítése ügyében fog határozni. Kacsóh Pongrácnak, a legmagyarabb zeneköltőnek szép síremléket állítottak a kerepesi temetőben. A síremlék János vitézt ábrázolja pásztor ruhában, amint a sir fölé hajolva búsan furulyáz. A Népszövetség június hó elején ismét magyar ügyekkel fog foglalkozni, a tárgyalásokra Bud János pénzügyminiszter május 29-én utazik ki Genfbe s magával viszi az addigra való­színűleg elfogadott költségvetést. A mostani ülés van hivatva dönteni a fölött, hogy a pénz­ügyi ellenőrzés továbbra is fenntartassék-e, avagy Schmidt Jeremiás főbiztos szerepe hazánkban véget érjen-e. Kormányunk kérte az ellenőrzés megszüntetését. A német kormány vezetésében változás állott be. A birodalmi zászló kérdésében le­szavazott Luther helyébe kancellárnak ismét Marx neveztetett ki. A kormány többi tagjai maradtak s a kormány hátamögött továbbra is a német néppárt, a bajor néppárt és a centrum állanak. Marx bemutatkozásakor bejelentette, hogy egységes birodalmi zászló behozatalát fogja javasolni. Egyébként úgy a bel-, mint a külpolitikában az eddigi kormánypolitikát fogja folytatni. Nyilatkozatát az összes pártok szava­zataival, a fajvédők és kommunisták szavazatai ellenében, tudomásul vették. Angliában az általános sztrájk befejező­dött ugyan, de a bányász sztrájk még mindig tart. A bányatulajdonosok ragaszkodnak ahhoz, hogy a munkások kielégíthetése céljából a kor­mány nekik továbbra is szubvenciót adjon. Ebbe azonban a kormány, melynek az általános sztrájk kudarca után a helyzete sokkal könnyebb lett, belemenni egyáltalán nem akar, s így a bányatulajdonosok végre is maguk erejéből kell, hogy a munka megindítását bizonyos áldozatok árán biztosítsák. Felsőolaszországban az Etsch és a Piave, a világháború két legismertebb folyója, vesze­delmesen megáradtak és számos községet és várost elöntőitek. A mentési munkálatokat mindenütt katonai csapatok végzik. Lengyelországban a katonai forradalom győzedelmeskedett, Pilsudszki tábornagy véres utcai harcok után, melyekben félszáznál többen estek el és háromszázan megsebesültek, Varsóba bevonult. Vitos miniszterelnök s a kormány többi tagjai elmenekültek, a köztársaság elnöke le­mondott. Pilsudszki felhivására a radikális parasztpárti Bartellel élén új kormány alakult, melyben Pilsudszki hadügyminiszter lett. A tábornagy kijelentette, hogy nem katonai dikta­túrát akart teremteni, hanem csupán azt a kormányt eltávolítani, melynek tagjait erköl­csileg megbízhatatlanoknak tartja. Romániában részleges mozgósítást ren­deltek el. Erre az oláhokat a lengyelekkel kötött szerződés kötelezte most, hogy Oroszország a lengyel határon katonai összpontosításokat végzett. üátarfósa n. Irta: Zöldi Márton. Halasy Dénesnek nem volt semmi egyéb lelki nyavalyája, mint az, hogy hamar ráunt mindenre. Harmincéves korában főszolgabíró volt. Alig két év után otthagyta a hivatalt. Az­tán megnősült. A házasságra nem volt alkalma ráunni, mert a szép fiatal asszony három esz­tendő multán meghalt. Keservesebb özvegyi állapotot képzelni is bajos, mint amilyen Halasy Dénesnek jutott a két kis árva leányporonttyal. Dajkákkal, fizetett, rosszindulatú, tudatlan cselédekkel pótolni a gyöngédlelkü, az önfeláldozó anyát... Ki se fogyott a panaszból, a gyötrelmes sóhajtásokból. De bárha kislelküen, türelmetlenül, csak taposta a kálváriát. A kis lányok, Juliska és Mariska azonközben felcseperedtek, s alig lát­szott az idő telni, eladó sorba jutottak. Szép leány volt mindakettő, de Juliska, az idősebbik, szelídebb, nemesebb fajtát muta­tott. Tanulni is jobban tanult, mint az irigy, veszekedő természetű Mariska, ki a botrányos jelenetektől sem riadt vissza, ha apjától valamit kierőszakolni akart. Halasy nem egyszer kapta magát rajta azon a nézete szerint visszás érzésen, hogy az egyik leányát, a Juliskát, jobban szereti, mint a másikat. Nem mutatta, de kétségtelenül érezte. Ebben az időben történt, hogy Halasy egyik sógorával, kinek agilis, kalandos termé­szete mindig rokonszenves volt előtte, nagy kincstári birtokot bérelt. De a bérlet szomorú, lesújtó eredménnyel zárult, Halasy a sógorával együtt teljesen tönkrement. Kis birtoka s a nagy fehér nemesi kúria dobra került és a pusztu­lásból, a romokból alig kétezer forint maradt. Az anyagi pusztulásnak szomorú idejében — hat esztendeig^tartott — Juliska erős, tűrő lelket mutatott. Ö vigasztalta a kishitű, csüg­gedő apát. Egyebet is tett. Megfeszített szor­galommal tanítónői oklevelet szerzett, s abban a hónapban, mikor a nagy fehér házból, mely­nek zsindelyes fedelére nagy, sudaras topolya­fák vetettek barátságos árnyékot, kiköltözniük kellett, állást is kapott a városi elemi iskolánál. Milyen meleg szeretet áradt ennek a szürke szemű leánynak a tekintetéből, mikor édesatyját biztatta: — Apuskám, ne busulj, én úgy érzem, hogy a szegénység még közelebb hozza a szivünket egymáshoz, s az igazi boldogság csak itt, itt van . . . A szivére mutatott. Halasy nem is kese­redett volna olyan oktalan mértékben, ha nem látta volna, hogy másik leánya, Mariska, milyen kelletlenül jár-kél az új otthonban, a bodnártól bérelt házban, hogy fitymálja az Ízléstelenül festett parádés szobát, a gerendás plafont, a barna ajtókat, a kis kertecskét, melynek minden ékessége néhány rózsatő, egy nagy orgona­bokor s apró rezedaágy volt. Szomorú, csüggedt tekintettel látta járni­kelni, mindent fitymállani ezt az akaratos, indu­latos gyermeket, ki jómódban nevelkedett s huszonegy éves korában nem akart, nem tudott más életviszonyokat megszokni. De ez az állapot nem sokáig tartott. Nagy, meglepő fordulat következett. A városi agarász­egyesület valami nyári mulatságot rendezett s Mariska kierőszakolta, hogy arra elmenjenek. — Csak azért is, — mondotta dacosan. Azon a nyári mulatságon eldőlt Mariska sorsa. Kedvezőbben, előnyösebben, mint ahogy hinni, remélni merte volna. Gábor Ottó báró, kinek azon a vidéken nagy birtoka volt, bele­szeretett Mariskába. Szilajsága, kacársága, ke­cses bajadéri tánca úgy meghódította a negyven­éves, nagyműveltségű férfiút, hogy hajnaltájt szerelmet vallott, s másnap pont délben meg­kérte a kezét. Dispenzációval esküdtek, mert a bárót éppen egy héttel előbb nevezték ki Teheránba követségi tanácsosnak. Az elutazás napján a

Next

/
Thumbnails
Contents