Pápai Hírlap – XXIII. évfolyam – 1926.

1926-11-06 / 45. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 24.000 K. Egyes szám ára 2000 K. Telefon 131. szám Laptuiajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Városi közgyűlés. — 1926 november* 3. — Rendkívüli nagy érdeklődés. — Egy szóval az összesek ellenében jóváhagyták a polgármester beterjesztett számadásait. — A végrehajtási és késedelmi kamatokból kiosztott jutalmak miatt fegyelmit rendeltek el a főszámvevő ellen. Nagy feltűnést keltett az október hó 18-án tartott közgyűlésen, mikor az elnöklő dr. Tenzlinger József polgármester kijelentette, hogy dr. Miklós Géza, állásától az elsőfokú fegyelmi hatóság által elmozdított v. aljegyző bűnvádi feljelentést adott be ellene a veszprémi törvényszéken s ő ezzel kapcsolatban felsőbb hatóságától a fegyelmi vizsgálat megindítását kérte maga ellen. Hogy miről van szó, azt a képviselőtestületi közgyűlés e hét keddjén tartott városi közgyűlésen tudta meg, amikor az előkészítő bizottságok alapos munkája után a képviselőtestület elé kerültek azokról a pénzekről szóló elszámolások, melyek a forgalmi adó kamatoztatásából származtak s melyekből a polgármester költségvetésileg elő nem irányzott kiadásait fedezte. A képviselőtestületi közgyűlés meggyőződést szerezvén róla, hogy ezek a diszkrét kiadások mind nemcsak a város érdekében valók voltak, hanem javarészük ez alap hijján más költségvetési forrásból lett volna fedezendő, amikor 56 szavazattal 1 ellenében e számadásokat jóváhagyta, ezzel egyszersmind teljes bizalmát nyilvánította a polgármester iránt, elismervén, hogy az említett kamatoztatással kizárólag a város érdekeit kívánta szolgálni, amint az a lentebb egész terjedelmében közölt határozatból is kiviláglik. A rendkívüli közgyűlésre 60-nál több városi képviselő jelent meg. A közgyűlésen Csoknyay Károly főjegyző, polgármesterhelyettes elnökölt, aki napirend előtt a képviselőtestület nevében meleg szavakban üdvözölte legmagasabb kitüntetése alkalmából dr. Kőrös Endrét, a képviselőtestület tagját. Dr. Kőrös Endre köszönő szavai után áttértek a napirendre. A napirend első pontját, a polgármester által kezelt és kamatoztatott pénzek ügyét dr. Csoknyay János v. főügyész ismertette kimerítően s a legnagyobb tárgyilagossággal. A pénzügyi bizottság és állandó választmány javaslataival szemben dr. Baranyay Ferenc a határozatnak a fegyelmi és bűnvádi eljárás lefolytatásáig leendő felfüggesztését javasolta. Dr. Sulyok Dezső azt kérte, hogy a teljesített kiadások pontos jegy/éke olvastassék fel. Ezzel szemben dr. Fehér Dezső ellenezte a bizottságokban pontosan ismertetett részletek felolvasását, nem mintha azok bárki kritikáját nem bírnák meg, de a tételekben érintett s a városnak szolgálatot tett idegen személyiségekre való tekintettel. Dr. Kőrös Endre az előző bizottsági tárgyalás alapján hasonló nézeten van ugyan, mégis az egész nyilvánosság teljes megnyugtatása céljából nem bánja, ha a jegyzék felolvastatik, meggyőződése lévén, hogy abban senki kifogásolni valót nem találhat. Miután a kiadások jegyzékét felolvasták, dr. Sulyok Dezső kijelentette, hogy azok minden tétele szükséges és helyes s ezután azt a propoziciót tette, hogy az előkészítő bizottságok javaslata fogadtassék el annak kihagyásával azonban, hogy a kamatoztatás tényét a közgyűlés helyesnek itéli. Az ügy körül egy órás vita folyt, melyben résztvettek Sztics Dezső, Sarudy György, Kőszeghy Jenő, Kovács Sándor, dr. Kende Ádám, Hajnóczky Béla, dr Guth Emil, kik mindnyájan az előkészítő bizottságok javaslatának teljes egészében leendő elfogadása mellett foglaltak állást. Különösen nagy hatása volt dr. Fehér Dezső argumentációjának, aki kifejtette, hogyha van itt sértett, az csak maga a város lehet, s így a városnak kell nyilatkoznia, hogy nemcsak kárt nem szenvedett, de rendes költségvetése bizonyos terhek köteles vitelétől megszabadult. Ugyanakkor hangsúlyozta azonban a bizottsági javaslat végén foglalt s a város pénzkezelésének reformálására irányuló szándékot. A vita lezárása után elsőnek dr. Baranyay javaslata tétetett fel szavazásra. Miután mellette csak a szavazattevő maga állt fel, szavazásra került az állandó választmány és pénzügyi "bizottság javaslata. Az egész terem egyszerre felemelkedett, hogy jelezze ennek elfogadását, mig az ellenpróbánál szintén csak a megokolást elhagyni kivánó dr. Sulyok Dezső állt fel. A meghozott határozat itt következik: „Pápa r. t. város képviselőtestülete előtt egész terjedelmében felolvastatott a polgármesternek 7132/1926. sz. alatt iktatott jelentése, arra vonatkozólag a városi tanács határozata, továbbá a polgármesternek a tanács határozatára adott 7566/1926. sz. alatt iktatott váiasza, az ezen választ beterjesztő tanácsi határozat, felolvastatott a pénzügyi bizottság s az állandó választmánynak e tárgyban adott javaslata s ismertetve lettek a polgármesteri számadás adatai is. Dr. Baranyay Ferenc képviselőtestületi tag a pénzügyi bizottság, illetve az állandó választmány javaslatával szemben azon indítványt terjesztette elő, hogy a képviselőtestület ezen ügyben határozatát függessze fel azon ideig, mig az ezen ügyben megindított fegyelmi eljárás, illetve a veszprémi kir. ügyészségen beadott feljelentés folytán a birói eljárás befejezést nem nyer. Dr. Sulyok Dezső képviselőtestületi tag a pénzügyi bizottság, illetve az állandó választmány javaslatára vonatkozólag annak kimondását kéri, hogy a polgármester által beterjesztett számadásnak számszerű része rendben találtatott és elfogadtatik, ellenben a határozat indokolása mellőztetik. Több képviselőtestületi tag hozzászólása s beható tárgyalás után, miután dr. Baranyay Ferenc és dr. Sulyok Dezső képviselőtestületi tagok külön-külön szavazásra feltett indítványa mellett egyedül indítványt tevők szavaztak egyegy szavazattal, a képviselőtestület többi összes jelenlevő tagjai szavazatával — miután a tisztviselők a szavazástól tartózkodtak — elfogadva a pénzügyi bizottság s az állandó választmány javaslatait a következő véghatározatot hozta meg: A képviselőtestület a pénzügyi bizottság és az állandó választmány javaslatai alapján az ügy történeti előzményeit illetőleg megállapítja, hogy ezen kérdéssel a pénzügyi bizottság 1926 augusztus 26-án tartott ülésében foglalkozott, mikor is a bizottság elnöke előadta, hogy egy bizottsági tag részéről kérdés intéztetett az iránt, létezik-e elnöki (polgármesteri) rendelkezési alap? A jelenlevő polgármester a kérdésre azonnal válaszolt és azon felvilágosítást adta ezen alap tekintetében : Valószínűleg rendkívüli, tulajdonképen a várost meg nem illető forgalmi adó kosztoltatása és egyéb pénzek kamatainak a tanács részéről történt különféle rendeltetési helyekre juttatásáról nyert a kérdést tevő bizottsági tag nem teljes informálást. Kocsisruhák, versenydíjjutalmak, városi vendégek ellátása, segélyek stb. képezték ezeknek a kamatjövödelmeknek kiadási cimeit és a zárszámadásokba diszkrét természetük miatt nem kerülhettek. A bizottság a felvilágosításokat egyhangúlag tudomásul vette és úgy határozott, hogy a számadást egyrészt azért, mert diszkrét kiadásokról volt szó, másrészt azért, mert az előállott jövödelmek nem normális jövödelmei a városnak, tehát ezekből folyóan károsodás sem érhette, számszerű vizsgálat tárgyává nem ; teszi. i A pénzügyi bizottság elvileg ma is azon nézetet vallja, hogy a kérdéses kamatjövödelmek nem olyan természetűek, melyek a város közönségének rendes, költségvetés szerű jövödelmét képeznék és amelyek ekkép rendes zárszámadásszerű igazolást igényelnének, mégis azon oknál fogva, mert a tanács hivatkozott számú határozatával pénzügyi előkészítés végett az ügyet előterjesztette, már most — az 1924/25. évi zárszámadások és 1926. évi költségvetési előirányzatra vonatkozó jelentésének közzététele előtt — ezen kérdést abból kiszakítva foglalkozott a kérdéssel. A pénzügyi bizottság a rendelkezésre álló okmányokból, a Pápai Takarékpénztár, a Pápai Hitelbank, a Pápai Leszámitolóbank, a Földhitelbank többrendbeli számlakivonataiból megállapította, hogy kosztoltatás és kamatoztatás cimen a) 1923. évben b) 1924. „ c) 1925. „ d) 1926. „ 5,000.000 K 35,925.489 w 55,944.700 „ 41,118.517 „ Összesen: 137,988.706 K folyt be. Ezen 137,988.706 koronából beutaltatott: a) Nyugdíj-alapba b) Letétbe. . . c) Házipénztárba d) Házipénztárba 8,038.500 K 15,779.535 „ 10,100.000 „ 11,194.997 „ Összesen: 45,113.032 K MINŐSÉGBEN, KIVITELBEN ES VEZETN OLCSOSAGBAN SAUDEK MIKSA divatáruház leányka és női kabát-ujdonságai. Nagy választék férfi és női divatkelmékben, selyem és bársony újdonságokban !