Pápai Hírlap – XXIII. évfolyam – 1926.

1926-11-06 / 45. szám

Ezen összbevételből = 137,988.706 kor.-ból az a)—d) alattiakat . 45,113.032 Kt levonva marad 92,875.674 K, amihez jön az a)—d) t. a. felvett. . . 23,000.000 K előleg, összesen: 115,875.674 K A tanács által beterjesztett iratokból megállapította a bizottság, hogy az előadott címeken igazolt kiadás : 1923. évben 1,709.830 K 1924. „ 18,733.780 „ 1925. „ 32,078.446 „ 1926. „ 23,796.100 „ 76,318.156 K-t tesz ki. A fenti 115,875.674 koronából levonva 76,318.156 K 39,557.518 K az az összeg, mely a polgármester által rendelkezésre bocsáttatott. A képviselőtestület ezen megállapítások és az átvizsgált számadások eredménye helyességének elfogadása mellett kimondotta, miszerint arra való tekintettel, hogy a városi pénztár kezelésében levő pénzeknek a koronaromlás, majd később a nagy hitelinségek idején takarékpénztári gyümölcsöztetése a tőkeszegény magángazdaságok hitelszükséglete kielégítésének könnyítésével fontos közgazdasági érdeket szolgált; arra való tekintettel, hogy ezzel nemcsak senkinek kár nem okoztatott, hanem a takarékpénztári kamatokból a város közönségének költségvetésben nem fedezett olyan kiadásai nyertek kielégítést, melyek a város vendéglátó jellegéből folyóan akkor is felmerültek volna kisebb-nagyobb mértékben, ha ezen jövedelmek hiányában költségvetésszerüleg fedeztettek volna: a képviselőtestület a beterjesztett számadást és a maradvány 39,557.518 koronának házipénztárba utalását tudomásul veszi s elrendeli, hogy ezen összeg az 1926. évi költségvetési előirányzat rendkívüli kamat-bevételek cimén vétessék fel. A jövőre vonatkozólag pedig, miután a polgármester a további kezelést magától elhárította, az ezen cim terhére való utalványozások az érvényben álló utalványozási szabályok figyelembevételével történjenek.Az elnök a véghatározatot ilyen értelemben kimondotta. Tudomásul vette továbbá a képviselőtestület a pénzügyi bizottság azon nyilatkozatát, hogy a városi pénzek bankszerű kezelésének kérdésében a folyó évi költségvetési javaslatra vonatkozó jelentése kapcsán megfelelő javaslatot fog előterjeszteni, miután a pénzügyi bizottság azon nézetben van, hogy a város pénztárában levő, sokszor igen nagy összegre menő pénzek gyümölcsöző elhelyezése a város érdekeit közvetlenül, de közvetve az által szolgálja, hogy a hitelkereső közönség részére — e tőkeszegény világban — a városi pénz rendelkezésre álljon. Az elnök a határozatot erre vonatkozólag is kimondotta. Jelen határozat kihirdetendő, ellene a tanácsnál a kihirdetést követő 15 nap alatt beadható s Veszprém vármegye törvényhatósági bizottságához címzett fellebbezésnek van helye." A napirend második pontját, a végrehajtási és késedelmi kamatok terhére kiosztott illetékek ügyét szintén a főügyész ismertette. Ez ügyhöz hozzászólva dr. Györké Sándor azt a javaslatot tette, hogy mivel a jutalmak megszavazása kizárólag a főszámvevőnek megtévesztő javaslata alapjárt történt, ellene a fegyelmi eljárás indíttassák meg. Dr. Sulyok Dezső, Somogyi József, dr. Fehér Dezső, Sarudy György, Fischer Gyula, Hajnóczky Béla, Szűcs Dezső felszólalásaiból kifejezésre jutott a képviselőtestület azon hangulata, hogy éppen a legkeservesebben begyülő ezen pénzek terhére történő jutalmazást lehető legellenszenvesebbnek tartja, végül is a közgyűlés az előkészítő bizottságok javaslatát dr. Györké pótlásával elfogadván, a következő, itt egész terjedelmében közölt határozatot hozta: „A képviselőtestület a pénzügyi bizottság és az állandó választmány javaslata alapján elhatározta, hogy az 1925. zárszámadási évben a városi adóhivatal, pénztár, számvevőség és más városi alkalmazottak részére a város közönségét megillető 101,838.750 K behajtási és 195,270.724 K késedelmi kamatok, összesen: 297,109.474 K terhére a városi tanács által történt utalványozások és a városi hivatalnokok részéről történt pénzfelvételek jogos voltát el nem ismeri és ennek folyamányakép az ebből kifolyólag egyes tisztviselők részéről felvett összesen 181,261.529 K-t tevő összegek teljes 100%-ban leendő visszafizetését rendeli el. A visszafizetés egyenlő havi részletekben 1927 december 31-ig történjék. Elhatározta egyszersmind azt is, hogy mivel ezen utalások megtörténhettek, az a főszámvevő valótlan jelentésének tulajdonítható, a fegyelmi eljárást Schlosszer Ernő városi főszámvevő ellen az 1886 XXII. t.-c. 90. §. a. pontja alapján elrendeli. Indokok: A pénzügyi bizottság és az állandó választmány által megállapított tényállás szerint 1925 október hó 26-án kelt kérvénnyel a városi adóhivatali tisztviselők, kezelők, végrehajtók és becsüsök azon kérelemmel járultak a városi tanácshoz, hogy az év elejétől befolyt és befolyandó végrehajtási díjakból és késedelmi kamatokból 50% jutalmat folyósítson részükre. Kérvényükben indokul felhozzák, hogy hét hónapon keresztül túlóráztak és hogy békeidőben is szokásos volt az, hogy a befolyt díjakból és kamatokból jutalmat kaptak. Ezen kérelem folytán 1925 november 16-án kelt jelentésében a főszámvevő a kérelmet teljesítendőnek véleményezi, mert szerinte az méltányos és szokáson alapszik s mert „a háborút megelőző években is szokásban volt fentjelzett jövedelmek terhére az adóhivatal és ellenőrző számvevőség részére jutalomdíj megállapítása". Indokul még azt is felhozza, hogy végrehajtási költségben az 1925. évi költségvetésben csak 4,000.000 K, késedelmi kamat cimén pedig semmi sincsen előirányozva. Ezen jelentés alapján a városi tanács 7471—1925. sz. alatt a kérelemnek helyt adott s a jutálmakat utalványozta akként, hogy az 1925. évben befolyt 101,838.750 K behajtási illeték és az adók után fizetett 195,270.724 K késedelmi kamatok, összesen 297,109.474 K várost illető jövedelemből a városi adóhivatal, pénztár, számvevőségi alkalmazottak s egyéb tisztviselők részére 181,261.529 K fizettetett a 7471 —1925. és egyéb számú tanácsi határozatokkal. A pénzügyi bizottság által lefolytatott eljárás során beigazolást nyert, hogy a Schlosszer Ernő főszámvevő által felterjesztett jelentésben foglalt szokás, illetve békebeli jutalmazásra való hivatkozás nem fordult elő, úgy az adóhivatali, számvevőségi, pénztári alkalmazottak stb. kérvényében, mint a főszámvevő jelentésében foglalt jogalap téves s mert jutalmakat csak a képviselőtestület állapíthat meg, a véghatározat rendelkező értelmében kellett határozni s annak folyományakép a főszámvevő ellen a fegyelmi eljárást elrendelni. Jelen véghatározat kihirdetendő, ellene a kihirdetést követő 15 nap alatt a városi tanácsnál beadható és Veszprém vármegye törvényhatósági bizottságához intézett fellebbezésnek van helye*. Megcsappant érdeklődés mellett tárgyalták a napirend többi pontjait. Ezek során Klára Sándorné v. aljegyző özvegyének 1,000.000 K egyszersmindenkori segélyt állapítottak meg, a súlyosan beteg Cseke Zoltán nyugalmazott számvevőnek pedig havi 540.000 K nyugdíj mellé havi 540.000 K kegydíjat is megállapítottak. Ezzel a közgyűlés d. u. 746-kor véget ért. Orvosi Gyógykozm etika Budapest IV., Szervita-tér 5 (tétem.). Tel. 89-92. Helyi fogyasztásra speciális gépekkel. A levente-ügy érdekében. A levente-mozgalom hivei jönnek a közeli napokban városunk közönségéhez azzal a kérelemmel, hogy minél számosabban lépjünk be a Levente-egyesület tagjai közé. Ez alkalommal az elnökség a következő felhívást bocsátotta ki: „Testvérek, Magyar Asszonyok és Férfiak ! Minden nemzet támasza, talpköve az egészséges ifjúság. Amilyen a bimbó, olyan lesz a virág, olyan lesz a termés és ebben a fejlődésre alkalmas időben ha nem ragadunk meg minden eszközt, hogy a termés bőséges legyen, — a fát kivágják, mert nincs gyümölcse, mert haszontalan. Mi azonban, megértve az idők szavát, megújhodást akarunk, mely a nemzetet tagjaiban kelti életre. — Az öntudatra ébresztés eszköze a levente-mozgalom. Egy nagy központi cél szolgálatába állítani a jövő reménységét, az ifjúságot. Mindig csak egy szempont kell hogy előttetek lebegjen, az integer Magyarország, ezért imádkozzunk és dolgozzunk. Hivunk titeket magyarok, jöjjetek segítségünkre nagy harcunkban áldozatkész szeretettel, — értsétek meg, hogy ennek a szegény, meggyötört Hungáriának sebeire írt és fejére babért kell tennünk. Aki az ivet aláírja, elkötelezi magát először, hogy a levente-ügyet minden körülmények kőzött teljes erkölcsi súlyával támogatja, — másodszor, ha mint alapító tag lép be, egyszer és mindenkorra egy összegben legalább 30 pengőt, vagy tiz éven át évenként legalább 5 pengőt fizet az egyesület pénztárába, — harmadszor ha mint pártoló tag lép be, akkor legalább évenként egy pengőt fizet öt éven át és végül negyedszer, hogy az egyesület jelvényét 5000 koronáért megveszi, azt állandóan viseli, hogy így külsőleg is kifejezésre jusson büszkén viselt egyesületi tagsága. A tagság kezdete 1927 január elseje; ha valaki a tagdíjat az aláirás alkalmával lefizeti, úgy azt a megjegyzés rovatba irja be, egyéb esetekben a tagdíjak január első napjaiban fizetendők. Pápa, 1926 november hó 4-én. Dr. Konkoly-Thege Sándor Dr. Tenzlinger József a pápai Levente-Egyesület elnöke. a Testnevelési Bizottság elnöke.'' Bútor vevők figyelmébe! Saját gyáramban készített :-:-: kiváló minőségű :-:-: bútorok nagy választékban, leszállított áron kaphatók, DRACH ADOLF bútorgyáros PÁPA, Bástya-utca 24. 'nt V

s Mi is ez úton arra kérjük lapunk olvasóit, ha még oly szűkösek is anyagi viszonyaik, lépjenek be az egyesületbe rang-, osztály- és felekezeti különbség nélkül. Az áldozat csekély, a cél nagy és magasztos. Fogadják a taggyűjtőket fáradságos munkájukban szeretettel és megértéssel. Héttő: Kedd: Gyermekköpenyek: 400.000 K, 350.000 és 290.000 K. Valódi angol és francia köpenyek, Végigbélelf női kabátok: 800.000 K, 700.000 K, 600.000 K, 450.000 korona. kosztüm és öltönykelmékben állandóan újdonságok Végigbélelt női kabátok szőrmézve: 1,200.000 K 950.000 „ 850.000 K 750.000 „ KRAUSZ és KÖBEIN divat áruházában. mielőtt bárhol vásárol, saját érdekében, vétel kötelezettség nélkül tekintse meg raktárunkat és ggöződjön meg áraink olcsóságáról.