Pápai Hírlap – XXII. évfolyam – 1925.

1925-07-04 / 27. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfize tési ár negyedévre 24.000 K. Egyes szám ára 2000 K. Telefon 131. szám. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Minden cél fontos lehet és fontos is, amit a végre-valahára konkrét formában jelentkező kölcsön segítségével a város megoldani akar, de minden kétségen felül áll, hogy az összes kitűzött célok közül az emberiesség szempontjából első sorban a lakásínség enyhítésére kell a városnak gondolnia. Ez olyan erkölcsi kötelessége, mely elől nem térhet ki s melynek terén a legtöbb város már régen megelőzte. Képtelen állapot az, hogy nálunk ma is hónapos szobákban húzódnak meg több gyermekes családok is és háztartást nem vezethetvén állandóan nyomorban tengődnek. Lehetetlen dolog, hogy istállónál rosszabb odúkba szorultak mások s egészségüket az ott tartózkodás lassan, de biztosan aláássa. Ez a nyavalyája városunknak az, mely első sorban gyógyítandó, még pedig hathatós orvossággal. Hogy a lakásépítés révén lehet a legtöbb embert, iparosok egész tömegét keresethez is juttatni, az szintén nem csekély súllyal esik a mérleg serpenyőjébe, mikor a megvalósítandó célokat oda megmérés céljából felrakják. Alázatosan hajtja meg nehéz, érettszemü fejét az Isten képével ékes, maggal teli kalász. Beérett az élet és a határban kezdetét veszi az aratás. A magyar föld ünnepe ez, mikor az áldást takarítják be, amelyet a Gondviselés adott, hogy jutalmazza a szorgalmas gazdát, aki nehéz munkában verejtékezve dolgozott minden talpalatnyi földön. És azok a barnára sült kezek, melyek a kasza nyelét fogják és azok az erőtől duzzadó kemény karok, melyeknek suhintása nyomán rendre dől az élet, azokra figyel ma aggódó szeretettel a nemzet. Vájjon kedves lesz-e az Úrnak az áldozat? És a feleletet hideg számok adják meg és nem a munka minősége és mennyisége. Pedig becsülni kell a földet imádó egyszerű szántó-vető embert, akinek munkája nyomán áldás árad. Tagadhatatlan, hogy az országnak nagy szüksége van kézművesre, kereskedőre és tanult emberre, azonban ezek munkája mind megakad, megzökken, ha a gazda nem tud aratni. Minden kincsünket elvitte az oláh, a szerb és a cseh, nem maradt egyebünk az áldott földnél, melynek teremtő ősereje azonban a mienk maradt, hogy hullámzó aranytáblákat neveljen nekünk, hogy buzdítson a további munkára, hogy remélni engedje a föltámadást, ha dolgozunk önmagunkért és ha küzdünk tépett hazánk sorsának jobbrafordításáért. Ünnepe a magyar földnek az aratás ideje, mikor a vidám nótaszó lepi el a földeket, mikor betakarítják az életet. Imádságos hangulat kell, hogy szétömöljön, hiszen most az egész ország egy óriási templom, melyben most vesszük át a Gondviselés ajándékát. Most már csak egy kis derűs időért esd a magyar nép, nehogy az Isten áldása ott vesszen el, kint betakarítatlanul. KÖNNYEK. Kiöntöm könnyem omló záporát, Az elfojtott kínt nem birom tovább, Gyötrelmidet nem, óh! nem nézhetem Szegény magyar hazám, Szegény rab nemzetem. A dal, ha nem sírt benne fájdalom, S minden mosoly hazug volt ajkamon, — Az álarcot letépem, elvetem, Gyászt öltök fel — hazám, Szegény rab nemzetem. Reményt veszít, hivém, a nagy beteg, Ha lát felette hulló könnyeket. E bűnért meg kell most vezeklenem, Lásd könnyemet hazám, Szegény rab nemzetem. A száraz pusztaság még felvirul, Ha rá megtépett felhők könnye hull. Vidám új élet kél-e földeden A könnyektől hazám, Szegény rab nemzetem? Ha könnyem új özönné lenne majd, S boldog jövendőd biztos bárka rajt: Mi boldogság vón' érted ejtenem Szegény magyar hazám, Szegény rab nemzetem! S ha elkerülni másként nem lehet Látnom halálos vergődésedet: Vakítsd meg óh könny, mind a két szemem, Ne lássalak hazám, Szegény rab nemzetem! Medgyasszay Vince. ÚJDONSÁGOK. — A polgármester a fővárosban. Dr. Tenzlinger József polgármester e hét elején részt vett Budapesten a pénzügyminisztériumban a pénzügyminiszter elnöklete alatt tartott polgármesteri értekezleten, melyen a magyar városok számára nyújtandó külföldi kölcsön ügyét tárgyalták le. — A polgármester eljárt egyben a pénzügyminisztériumban a Pápán felállítandó állami épület ügyében is. — Hősök emléktáblája. A bencés reálgimnázium 10 év előtt érettségizett növendékei találkozója keretében leplezték le azoknak a hősöknek emléktábláját, akik a gimnáziumból mint diák-katonák vonultak a harcmezőre és ott hősi halált haltak. Az ünnepet este 6 órakor litánia előzte meg, melyet Blazovich Jákó, a találkozók volt osztályfőnöke mondott. Az iskola udvarán dr. Niszler Teodóz igazgató üdvözlőszavai után a 10 év előtt érettségizettek nevében dr. Sulyok Dezső adta át megőrzésre az emléktáblát, melyen Grób János, Neuhaus Andor, Németh József és Tarján József neve van megörökítve. Miután az igazgató az emléktáblát megőrzésre átvette, Blazovich Jákó mondott nagy hatást keltő ünnepi beszédet. Ennek elhangzása után a város nevében dr. Tenzlinger polgármester, a különböző társadalmi egyesületek nevében Szeleczky Gyula, Pongrácz Józsefné, Grátzer János, Sas József és Boksay Endre koszorúzták meg az emlékművet. A találkozók lelkes elhatározással 10 milliós alapítványt tettek a felállítandó Ottó-fiuinternátus javára. — A találkozón részt vett az intézet volt igazgatója Jándi Bernardin celldömölki apát és a következő volt diákok: Barta Károly műasztalos, dr. Böröcz József orvos, Brunner Sándor cukorgyári tiszt, Erdős István jegyző, Vitéz Hajdan József folyamőrfőhadnagy, Hajdinák Kálmán csendőrfőhadnagy, dr. Kovács Ferenc a Nemzeti Hitel-intézet igazgatója, Leiner Ignác körjegyző, Lippay Lajos állatorvos, Nagy Ferenc káptalani ellenőr, Okolicsányi József segédtiszt, Pereszteghy Lajos postatiszt, Rziha Ernő intéző, dr. Sulyok Dezső ügyvéd és Tóth Elemér repülő-százados. — Városok dollárkölcsöne. A pénzügyi kormány közvetítésével a magyar városok kizárólag hasznos beruházások céljaira előnyös amerikai dollárkölcsönhöz jutnak. Az egész rendelkezésre álló dollárkölcsön összege 10 millió dollár, ebből a minisztériumban eszközölt felosztás szerint városunk 107.000 dollárt kapna, ami 8400 millió K-nak felel meg. A kölcsön feltételei: 20 éven át 12%-os amortizációs kamat. Hogy e mai viszonyok között nagyon előnyös kölcsönt igénybe kell venni városunknak, a felől kétség nem lehet. Mikénti felhasználásának megbeszélésére csütörtökön polgármesterünk szűkebb értekezletet tartott, melyen a következő célokat jelölték meg, mint legfontosabbakat és legsürgősebbeket: a vízvezeték kibővítése, a lakásínség enyhítése, az útjavítások céljaira egy autó beszerzése és városi közfürdő létesítése. Folytatólag szombaton a pénzügyi bizottság tárgyalja az ügyet, melyben a képviselőtestületnek már a jövő hét elején sürgősen döntenie kell. — Kollégiumi találkozók. Múlt vasárnap két évfolyam maturuszai jöttek össze Pápán találkozóra. A 25 évesek bizony nem sokan voltak, de akik távolról-közelről megjöttek, annál jobban örültek a viszontlátásnak. Jelen voltak a találkozón Pápáról vitéz Karcsay Béla alezredes és Kapossy Arthur járásbiró, vidékj ről Mohácsy Ferenc máv. felügyelő, osztálymérnök, dr. Tóth Zsigmond v. tanácsos, Tóth Miklós járásbiró, Molnár Gyula ref. lelkész, Győrfy Jenő kir. adjunktus, Edelkrauth Jenő és Szily Dezső főjegyzők, kiknek részéről Molnár Gyula adott kifejezést az alma mater és volt tanáraik iránti ragaszkodásuknak. — A 15 évesek, kik öt év előtt is igen sikerült találkozót tartottak, most is igen szép számmal jöttek össze. A díszteremben egybegyűlve, dr. Jókay-Ihász Miklós földbirtokos tolmácsolta lendületes beszédben a megjelentek hálás érzelmeit. A tanári kar nevében Faragó János főigazgató válaszolt. Az istenitiszteleten a találkozók közül Fülöp Mihály csabdi lelkész mondott szép egyházi beszédet. Ezután az alsóvárosi temetőben megkoszorúzták volt tanáruk, Sebestyén Dávid sírját, hol Kántor Gyula inotai lelkész és a kálváriái temetőben hősi halált halt tanulótársuk, Resch Kálmán sírját, hol Szabó Imre budapesti lelkész beszéltek. Délben tanáraikkal közös ebéden voltak, melyhez a kitűnő borokat Jókay-Ihász Miklós és Kovács László szolgáltatták. Itt több lelkes felköszöntő hangzott el. A találfcozón jelen voltak Pápáról: Kovács László oki. gazda nejével, Magdics István áll. pénzt, főtiszt; vidékről: dr. Jókay-Ihász Miklós földbirtokos nejével, Bertók József kultúrmérnök, Tatay Sámuel jegyző nejével, dr. Szeness László körorvos, Freund Nándor min. számvizsgáló, Fülöp Mihály lelkész nejével, Kurucz Géza jegyző menyasszonyával, Zsindely Ferenc min. titkár, dr. Wilheim Gyula orvos, Szüts Pál tanár nejével, Simon Gyula máv. ellenőr, Kaszás Dezső oki. gazda, Kántor Gyula lelkész, Kovács Lajos urad. intéző, Várady Zoltán lelkész, dr. Liszkay Jenő bír. titkár, Imreh Dezső erdőmérnök, dr. Kiss Kálmán állampzt. tisztv., Szabó Imre lelkész, dr. Donát Dezső orvos. A találkozó alkalmával Várady Zoltán lelkész 2 milliós alapítványt tett szegénysorsú növendékek részére. — Találtatott pénz; igazolt tulajdonosa a rendőrkapitányságon átveheti.