Pápai Hírlap – XXII. évfolyam – 1925.

1925-07-04 / 27. szám

— Koréin Ernő meghalt. Őszinte rész­véttel vettünk hirt róla, hogy Koréin Ernő, a helybeli régi és tekintélyes Krausz és Koréin cég beltagja, mult vasárnap, hosszú szenvedés után 48 éves korában elhunyt. A megboldogult előkelő tagja volt a pápai kereskedők karának, nagy műveltségű, széles látókörű egyéniség, aki a kereskedelem magasabb szempontjait ismerte, azokat érvényesíteni is törekedett. Kiváló közgazdasági ismeretekről tanúskodó cikkeivel a háború előtt lapunkat is többször felkereste. A helyi társadalomnak is kedvelt úri tagja volt, akinek élete delén történt eltávozása mindenfelé igaz részvétet keltett. Elhunytát fele­sége és egyetlen fia és kiterjedt rokonság siratja. Hétfőn temették el az izraelita sírkertbe. Béke poraira! — Családi házépítő-szövetkezet meg­alakításán dolgozik a házhelyhez jutott köz­alkalmazottak és iparosok csoportja. Az eddig kidolgozott vázlat ideálisan szép alapgondola­tokat tartalmaz. Tag lehet mindenki, bármely foglalkozású s a város területén családi házat építeni óhajtó polgára a városnak. A szövetke­zés alapgondolata: minden idegen tőke kölcsön­vétele nélkül, tisztán egymás támogatásával fel­építeni évente 25—30 házat, a közösség által igazságosan megállapított sorrendben. A köl­csönös elszámolási százalék 4; így az évi, ille­tőleg havi befizetési részletek még a szegényebb sorsú tagok által is teljesíthetők, annyival in­kább, mert az építkezés összes anyagait maga a szövetkezet igazgatósága szerzi be a termelő forrásról, nagy mennyiségben, nyilvános verseny­ajánlat utján, ami az építkezés költségeit jóval le­szállítja. A szövetkezés minden aggodalmat kizáró biztosítékait sorolja fel a tervezet, így többek kö­zött, hogy a szövetkezet nem kezeli a befizetett összegeket, sem a kiadásokat, elvégzi ezt erős szo­lid alapon működő helybeli pénzintézeteink vala­melyike; továbbá nem tömegépítkezést valósít meg, hanem mindenkinek saját terve és óhaj­tása szerint épít. A tagok jogainak minden vá­ratlan eshetőségre való emberséges biztosítása is amellett szól, hogy e mozgalom érdemes az érdeklődésre. Julius 5-én, vasárnap d. u. 4 óra­kor a városháza nagytermében ismertetik meg az érdeklődőkkel a szövetkezés alapgondolatát s ha azok kellő számú megértőre találnak, a részletesen kidolgozandó alapszabályok rövide­sen megküldetnek a tagoknak alapos megbirá­lás és megvitatás céljából. Felhivatnak a rok­kantak, a hadiözvegyek, a földmívesek, magán­és közalkalmazottak, iparosok, akik a város bármely területén családi ház építését tervezik, jelenjenek meg az ismertető gyűlésen. — Kézimunka-tanítás. A kézimunka­tanítás e hó közepén ismét megnyílik Viasz-utca з. szám alatt. Érdeklődni lehet ugyanott d. и. 2—3-ig. — Orvosi előadás. Dr. Horváth Mihály egyetemi tanár folyó hó 28-án délután előadást tartott a városi ovoda udvarán, az elferdülések (nyomorékság) megelőzésének jelentőségéről. Be­szélt a veleszületett és a gyermek fejlődése folyamán támadó testi elferdülésekről. Meg­győzően adta értésünkre, hogy ha idejekorán orvosnak mutatják az ilyen gyermeket, a gyó­gyulása biztos. A tudatlanság, nemtörődömség, de főleg az a széltében divó helytelen vélemény, hogy majd elnövi a gyermek, oka annak, hogy annyi a ferde végtagu, púpos ember. Hang­súlyozottan lelkére kötötte az anyáknak, hogy gyermekeiket évenkint egyszer — születés nap­jukon — vizsgálják meg, nem látszik-e törzsü­kön, végtagjaikon ferdeség. Lelkükre kötötte az anyáknak, hogy ne erőszakolják a csecsemő korai ültetését és járását, bizzák azt a kis gyermekre, az tudja legjobban, mikor kezdjen ülni, járni. A serdülőkorban támadó elferdülések oka lehet a helytelen testtartás, vagy az, hogy nagyon fiatal korában (10—12 éves) karján hordozza már kis testvérét, de nem az iskola, pedig ez általánosan elterjedt vélemény. A mindvégig lebilincselő előadást, melyet az ember- és haza­szeretet lángja hevített, nagy érdeklődéssel hall­gatta a csekély számban megjelent közönség. Nagyon szomorú világítást vet, különösen az intelligenciára, hogy egy ilyen mindenkit közel­ről érintő, szinte az elevenbe vágó előadás sem képes az érdeklődést szélesebb körben fel­kelteni. (y ) — Egyházmegyei közgyűlés. A vesz­prémi evangélikus egyházmegye e hó 9-én tartja évi rendes közgyűlését városunkban. — Előtte való este, szerdán 6 órakor belmisszió estély lesz a templomban, mit előértekezlet követ. — E közgyűlésen fognak intézkedni az üresedésben levő felügyelői állás betöltése tárgyában is. — Új vitézek. Azok között, akiket idén vitézzé avattak, találjuk a tiszti létszámban: Gyimóthy Lajos tanító (Homokbödöge) és Fel­szeghy János kir. ügyész (Veszprém) ismerős neveit. Legénységi állományból vitéz lett Pápá­ról Vadkerti Béla rendőr, a pápai járásból: Bakonyi Vince, Bóka Károly (Lovászpatona), Németh Vince, Galambos János, Vaszari Imre, Benke Gábor (Vaszar), Szűcs János (Szűcs), Vincze Dénes (Takácsi), Józsa Lajos (Marcal­gergelyi), Szalay Zsigmond (Ugod), Vértes István (Noszlop), Vanyolai Gáspár (Vanyola). — Évzáró vizsgák. A helybeli izr. pol­gári fiúiskola évzáró vizsgája vasárnap délelőtt volt szépszámú tanügybarát jelenlétében. Az évzáró beszédet Blau Henrik igazgató mon­dotta, fejtegetvén az iskola gyakorlati irányát. Tóth József, Farkas Gyula, Grünvald Hugó szavaltak, az ifj. énekkar dalokat adott elő; a búcsúbeszédet igen szivrehatóan Babos Ferenc IV. o. t. mondotta. Végül a jutalmakat osztot­ták ki, amit a gazdag rajzkiállítás megtekintése követett. A női keresk. szaktanfolyam záró vizsgá­lata junius hó 28-án volt Stróbel Ernő minisz­teri biztos elnöklete alatt, aki teljes megelége­dését fejezte ki a szép eredményért, mely méltó a pápai szaktanfolyam eddig is tudott jó hír­nevéhez. A vizsgálat végeztével a növendékek között részint szorgalmuk, részint a gyorsírás s könyvvitelben tanúsított előmenetelük miatt díszmunkákat osztott ki a tanári kar. — A tanfolyamra a beiratások folyamatban vannak. Az állami polgári leányiskola évzáró ün­nepélye vasárnap délután 5 órakor volt. Alszeghy Piroska igazgatónő jelentésében beszámolt a tanév jelentősebb mozzanatairól, megemlékezvén elsőben is a nyugdíjba ment igazgatónőről, Nagy Gabrielláról s az ő kiváló érdemei­ről, valamint az ugyancsak nyugdíjba ment Baráth Mária, Juhász Imréné és Benczelits Erzsébet tanárnőkről. A műsor változatossága lekötötte a hallgatóság figyelmét. Volt magyar, német nyelvű szavalat, párbeszédes előadás francia nyelven, magyar tánc. Szép volt „A magyar dal" cimű melodráma és a kurucdalok preciz előadása is. Az ünnepséget bezárta a kar éneke: „Búcsú az iskolától". Úgy az énekek előadása, mint azok diszkrét, művészi kísérete a vezető igazgatónő ízlését, munkáját dicsérték. — Internátust felvétel. A pápai refor­mátus nőnevelő-intézet (tanítónőképző és pol­gári leányiskola) internátusába julius hó 31-ig lehet felvételért folyamodni. Érdeklődőknek tá­jékoztatót készséggel küld az igazgatóság. — Szepesi csereakció. A Budapesten székelő szepesi szövetség lehetővé akarja tenni, hogy a cseh megszállás alatt élő és magyar hazájukhoz ma is rendületlen hűséggel ragasz­kodó szepesiek, a derék „zipser"-ek, illetve ezek gyermekei a magyar nyelvet minden zsarnoki erőszak ellenére megtanulhassák. E célból min­den nyáron 30 zipser gyermeket akar a Bala­ton mellé hozni, míg ugyanakkor ugyanannyi magyar gyermek cserébe a Szepesség gyönyörű vidékére mehet. E hazafias csereakció előmoz­dítása minden magyarságot nemcsak ajkán hordó, de érte áldozni is kész magyar honpolgár kö­telessége. Adományok erre az igazán támoga­tásra érdemes célra Schönwiesner János kép. tanár cimére, Korvin-u. 25. küldendők, de szí­vesen közvetíti azokat lapunk kiadóhivatala is. — B) lista. A B) lista julius elsején kí­méletlenül működött. Főkép a postánál végzett nagy pusztítást, ahol 7000 embert helyeztek B) listára. A helybeli postahivatalnál is 12-en, jó részt igen buzgó és kifogástalan alkalma­zottak mennek kénytelen-nyugdíjba. Hogy a csökkentett létszám képes lesz-e a munkát el­végezni, az nagy kérdés. A feladásnál már is nagy torlódás mutatkozik. — A nőipariskola kiállítása. Múlt szom­baton nyilt a városi nőipariskola kézimunka kiállítása. Ez az új iskolánk amily csendben és észrevétlenül dolgozott, ép oly meglepően szép eredményt mutatott fel, úgy az elméleti téren, mint főkép a kézimunka kiállításának szépségével és sokoldalúságával. Ez az első évi tanfolyam csak fehérnemű szakosztályból áll, de aztán fel is öleli az összes fehérvarrást. Kezdve a fehér hímzésen, van tüll himzés, tű azsurozás, rece azsur, csipkék, kézi- és gép­hímzés, női- és férfi, csecsemő és gyermek fehérnemüek, melyek szépségükkel és Ízléses kivitelükkel a legnagyobb dicséretet váltják ki a műértő női közönség köréből. Teljes elismerés illeti Baráth Mária tanárnőt, a kézimunka veze­tőjét, valamint az intézet leikes buzgóságú vezetőjét, Bodolay Jenő igazgatót. Pápa, Ref. aőa< Fest és mény k kalapol szít. Ui J&J. A FŐISKOLAI NYOMDÁT a tulajdonos ref. főiskola f. évi julius hó 1-től kezdve házi kezelésbe vette át, s annak vezetésével Tóth Lajos theol. tanár nyomda­felügyelőt és Nánik Pál eddigi művezetőt bizta meg. Mindennemű nyomtatványok megrendelése ez­után közvetlenül Főiskolai nyomda Pápa, Petőfi-utca 13. sz. alá intézendő. (Telefon 131.) inFvvviMiwvwvvvwwvw — A róm. kath. iskolák költség elő­irányzata az 1925—26. tanévre folyó évi július hó 5-étől 19-éig a plébánia hivatalban a hiva­talos órák alatt minden adófizető hitközségi tag által betekinthető. — Hadviselt iparosok mulatsága. A Pápai Hadviselt Iparosok Egyesülete 1925. évi július hó 5-én (kedvezőtlen idő esetén 12-én) tartja saját alapja és a dalárda javára zártkörű nyári táncmulatságát a Polgári Kör kerthelyi­ségében. A táncmulatság kezdete este 9 órakor, vége reggel 5 órakor. Belépti-díj: személyjegy 15.000 korona. A zenét Horváth Karcsi jóhirnevü zenekara szolgáltatja. Délután 1 órától este 8 óráig tekeverseny. — Július 19-én délután az egyesület javára két válogatott csapat tart footbal mérkőzést. A győztes csapat egy serleget kap. — Felülfizetések. A kollégiumi érett­ségizett ifjak június 27-én tartott táncmulatságán a Petőfi-Jókai szobor-alapra felülfizettek a kö­vetkezők: Jókai Ihász Miklós 100.000 K, Faragó János 75.000 K, dr. Sugár Jenő 60.000 K, dr. Raffel Dénes, dr. Kluge Endre, Pölöskei István, Sándor Pál, Kunszt Henrik, Csősz Nándor 50—50.000 K, Kristóffy Gyula 40.000 K, Lő­rincze Gergely 30.000 K, Puchinger Istvánné, Gondol Dániel, Schneer Zoltán, Kis Tivadar 25—25.000 K, Huszár István, Maxim Andor 10—100.000 K. Összesen 725.000 K. — Fogad­ják a rendezőség hálás köszönetét. — Öngyilkos asszony. Özv. Balogh Dénesné, 50 év körüli helybeli asszony, e hó 2-án d. u. hosszu-utcai lakásán a padláson felakasz­totta magát. Mire tettét észrevették, halott volt. Gyógyíthatatlan betegsége vitte rá az öngyil­kosságra. — Műszerész tanoncok felvétele. A m. kir. posta központi anyagraktára és készü­lékjavító műhelye folyó évi szept. hó folyamán 16 műszerész tanoncot vesz fel. Pályázhatnak azok, kik a közép- vagy polgári iskolák leg­alább négy osztályát sikerrel elvégezték, 16-ik életévüket 1925 szept. 1-ével még nem töltik be. A pályázati hirdetmény betekinthető a sop­roni m. kir. műszaki felügyelőségnél és a posta­hivataloknál. — Megmérgezte magát. Peiczer József Zápolya-utca 2. szám alatti lakos, m. hó 28-án d. u. a lakásán lugkő-oldatot ivott. Beszállí­tották az irgalmasok kórházába, ahol másnap kiszenvedett. Az idős ember nyomorúságos helyzete miatt kereste a halált. s nag apái sok s Kos: S>'v szobi í?ápa, Eh'álli min jután M és c Pápa A j á n drótke, szőllől bekerí sek j nyosal Költsé. rr 60 elet villan Pápa, Sze villan Áé « 1 * . « 1 * « m

Next

/
Thumbnails
Contents