Pápai Hírlap – XXII. évfolyam – 1925.

1925-05-16 / 20. szám

— Rokkantak stb. figyelmébe! A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter intézke­dett, hogy a rokkant stb. ellátási ügyeket az illetékes hatóságok kielégítő módon úgy in­tézzék el, hogy a rokkantak, özvegyek, árvák és hozzátartozóik ne legyenek kénytelenek olyan ügyekben is minduntalan a miniszterhez for­dulni, melyeknek ellátása a helyi és az utal­ványozó hatóságok feladatát képezi. Rokkant stb. ellátási ügyekben 1. fokon a községi elöl­járóságokhoz, II. fokon a vármegye alispánjá­hoz, illetőleg a város polgármesteréhez fordul­janak, s csak ha kérelmük ezek egyikénél sem nyert kielégítő elintézést, forduljanak illetékes hatóságuk útján a miniszterhez. —- Itt említjük fel, hogy a vitézségi érmek után járó pótdíjak, valamint az érdemkereszt után járó pótlékok kifizetése 1924 julius 1-je óta további intézke­désig szünetel. Mindaddig tehát, amig ilyen intézkedés közhírré nem tétetik, a vitézségi érem-pótdíjak ügyében a miniszterhez benyúj­tott kérelmek minden további értesítés nélkül irattárba fognak helyeztetni. x Budapestre utazó olvasóinkat bizo­nyára érdekelni fogja, hogy a Britannia-szálló­ban, a pápai közönség eme kedveit szállodá­jában, az árakat tetemesen redukálták s hogy ott ma modern s minden kényelemmel beren­dezett szobák már 45.000 koronától, 110.000 koronáért pedig már teljes penzió (lakás, adók, háromszori főétkezés) kapható. A szálló elő­zetes rendelésre autóját igen mérsékelt viteldíj ellenében a pályaudvarokhoz küldi. x Minden leány pályázhat a Pünkösd királynője cimre és rangra, ha beküldi fény­képét a Szinházi Élethez, melynek új száma részletesen közli a szenzációs pályázat feltéte­leit. A hét eseményeiről kiváló cikkek és szines, érdekes riportok számolnak be. Kálmán Jenő illusztrált novellája, Szenes Béla Csudaszép Magda cimü regényének folytatása. Pásztor Árpád nagyszerű darabjának a Magneficnek teljes szövege, mint darabmelléklet, két teljes vicclap. Nagy és érdekes vidék, sport, társaság, képzőművészet, divat, autó, iparművészet, nyara­lásrovat, a tartalmas mozirovatban pedig Váró Andor szenzációs regényének folytatása képezi a Szinházi Élet főbb tartalmát. Egy szám ára 8000 korona, negyedévi előfizetés 80.000 ko­rona. Kiadóhivatal Budapest, Erzsébet-körut 29. — Iparosok figyelmébe. 1. A m. kir. budapesti főigazgatóság közli, hogy kereske­delemügyi miniszter a ruházati iparokból, külön­legesen a férfi- és női ruhaszabóság és cipész ipar körébői mester-tanfolyamok rendezését enge ­délyezte. Akik ezen mester-tanfolyamokon .részt akarnak venni, a részletes feltételeket az ipar­testületnél megtudhatják. 2. Az ország kézműves iparosai az Országos Iparegyesület vezetése mellett 1925 augusztus 14-től szeptember 9-ig Országos Kézműves ipari tárlatot rendeznek Budapesten a nagy iparcsarnokban. Akik a tárlatoa részt akarnak venni, az ipartestületnél bővebb felvilágosítást nyerhetnek. Színészet. Pénteken, szombaton, vasárnap a szezon slágere: „Marica grófnő". Gyönyörű muzsiká­jával, amely felülmúlja Kálmán Imre minden eddigi szerzeményeit, úgy vagyunk, mintha egy nagy kertbe lépnénk be, amely tele van válto­zatos színpompában ragyogó, bódítóan illatozó virágokkal, s mi szépségüktől elbűvölve, nem tudunk választani köztilök. Bajos volna meg­mondani, hogy a „Marica grófnő" dalaiból is melyik tetszik a legjobban, hisz mindegyik le­nyűgöz szépségével. De tán mégis a „Szép város Kolozsvárénak adjuk az elsőséget. A színészek buzgó igyekezettel vetélkedtek azon, hogy a darab sikerét a maguk részéről is minél teljesebbé tegyék. S hogy ez mennyire sikerült nekik, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egész estén zúgott a taps és a „Hogy vót?" A címszerepet Fenyő Nelly és Nagy Ancy, Liza grófkisasszonyt Orosz Vilma és Ajtay Lily, a tiszttartót Sugár László és Zornbori Zoltán, báró Zsupánt Buday Imre és Káldor Jenő ját­szották naponként felváltva bravúrosan. Kivülök még Szepessy Kálmán, Nagy Imre és Pusztainé segítették elő izmos tehetségükkel az előadás zajos sikerét. — Zsúfolt házak. Hétfőn vidéki körútján a Steinhardt-tár­sulat adott egy kis ízelítőt a fővárosi orfeumok nem minden tekintetben kívánatos műsorából. A 6 tagból álló társaság sztarja maga a direk­tor : Steinhardt volt. Nagyszerű komikus, aki­nek egy arcfintorjára hahóta tör fel a nézőtéren. És ő bőven igyekezett meghálálni a zsúfolt házat, amely a társaság produkciójára a dup­lájára felemelt helyárak mellett is összejött. A konferánszié: Kovács Andor régebbi isme­rősünk, aki kedves, diszkrét csevegéseivel és jóizü mókáival valóban élvezetes perceket szer­zett. Kivülök K. Balogh Böske, Almássy Mária és Kaffka Gyula voltak a kis társaság szívesen hallgatott tagjai; az énekszámokat Huber Sán­dor kisérte zongorán elsőrendűen. Kedden a „Három a kis lány"-t újították fel. Édes levendula-illat szállta meg lelkünket a bájos Schubert-muzsika s a keretéül szolgáló kedves mese hallatán. Nagy Ancyra Médi szere­pét mintha csak reászabták volna, Szepessy Kálmán az elképzelhető legjobb Tschöll-papa, Sugár László Schubertje énekben, játékban jó, Buday Imre groteszk, titkos rendőre mulatságos figura. Az előadás kissé vontatottan ment; a szerepváltozások nem voltak az előadás elő­nyére. Szerdán „Marica grófnő"-t ismételték meg. Csütörtökön a „Dr. Szalmaszál", bohózat. Szerzője a mi derék direktorunk: Somogyi Kálmán, aki a címszerepet is játszotta benne. Ne essék zokon, ha őszintén megmondjuk, hogy sokkal jobban, mint ahogyan a darabot megirta. Mert hisz más dolog színésznek és más szinműirónak lenni. A pályatársak (Szepessy, Pusztainé, Gonda, Zombory, Solti és a többiek) kollégiális jóakarattal igyekeztek a darab sike­rét alátámasztani, udvarias tapsokban nem is volt hiány, de ezek inkább a magyar kultúra lelkes bajnokának, mint a színműírónak szó­lottak. Hazánkból s a nagyvilágból. Szombattól — szombatig. A nemzetgyűlés e héten majdnem kizá­rólag a választójogi javaslat tárgyalásával volt elfoglalva. Nevezetesebb beszédeket mondtak : Grieger Miklós, Szijj Bálint és Apponyi Albert, aki a női választójog és a titkosság hívének vallotta magát. Apponyi beszédére Bethlen miniszterelnök adta meg a választ. A javaslat tárgyalása még a jövő hetet is igénybe veszi. A Léderer-bünügy első törvényszéki tár­gyalása most folyik. Léderer Gusztáv, mint volt főhadnagy ugyanis a katonai törvényszék előtt felel tettéért, melynél borzalmasabbat alig mutat fel korunk bűnügyi krónikája. Felesége itt csak tanuként szerepel, akire, mint fölbujtóra, rá akarná hárítani a férj a gyilkosság egész ódiu­mát, ítéletet mai napon hoznak. Az ajánló iveket benyújtották a főváros­ban. Mint az előre látható volt, legnagyobb­számú ajánlatokat a demokratikus ellenzéki blokk és a keresztény községi párt értek el. Természetesen ebből biztos következtetést nem lehet megvonni az egyes pártokra tényleg le­adandó szavazatokra. Nem valószínű, hogy egyik párt is abszolút többségbe kerüljön s a köz­gyűlés többsége csak a kinevezendő és a hiva­talból való tagok bevonásával alakulhat ki. Az országos iparegyesület az ipartes­tületekhez leiratot intézett, melyben iparos­versenyek eszméjét veti fel. Az első ilyen ver­senyt augusztus 11-ére tervezik és a fővárosban tartják meg. A versenyen remekbe készült mestermunkákkal és ipari újításokkal lehet résztvenni. Számos díj lesz és köztük a leg­nagyobb az aranykoszorús mesteri cim. A takarékossági bizottság hozzájárult ahhoz, hogy a létszámapaszíás kérdésében a nemzetgyűlés és a legfőbb számszék szuverén joggal intézkedjenek. A takarékossági bizottság jövő munkájának alapját a közigazgatási rendszer gyökeres megváltoztatására irányuló javaslatok elkészítése fogja adni. Az állam szükségleteinek beszerzése teljesen új rendszer szerfnt fog tör­ténni. Az egyetemek ügye most kerül érdem­leges megvitatásra. Az érdekelt városok: Szeged és Pécs tiltakoznak a leépítési terv ellen. Hindenburg elfoglalta birodalmi elnöki állását, miután a választások ellen beadott til­takozást visszautasították. Az elnök letette eskü­jét és azután kiáltványban fordult a német néphez: „Arra akarunk törekedni — mondja a kiáltványban —, hogy becsületes és békés mun­kával megszerezzük jogos részünket a többi nép megbecsülésére és elismerésére és meg­szabadítsuk a német nevet attól az igazságtalan folttól, mely ma még terheli". Elődjéről Ebert­ről és annak a hazának tett szolgálatairól meleg elismeréssel emlékezett meg az új elnök. A garanciális paktum, melyet Francia­ország Németországhoz intézett, elég békülékeny természetű s a következő négy pontot tartal­mazza : Követeli, hogy Németország lépjen be a népszövetségbe, mondjon le a nyugati határ kiigazításáról, nyilatkozzék a keleti határ ki­igazítása és Ausztria csatlakozási terve ügyében. Nevezetes, hogy Ausztria csatlakozásának gon­dolatát Franciaország nem utasítja vissza. Bukarestben most folyik kitűnő bará­tainknak, a kis antantban tömörült rablóknak évenkint szokásos tanácskozása. A tanácskozást nagy harci lárma előzte meg, mely persze fő­képen ellenünk irányul. Rémes fegyverkezé­sünk (! ?) miatt demarsra is készültek, de való­színűleg nem tudták a szükséges adatokat összegyűjteni ellenünk, így a demars elmaradt, s a konferencia fénypontja nagy evészet volt.. Afrikában a spanyolok után a franciák­nak vannak súlyos hadi kellemetlenségeik. A Marokkóba betört riffkabilok miatt akkora légi haderőt vontak össze, ami páratlan a gyarmati hadviselés történetében, nemcsak a tuniszi légi haderő, de Metzből és Touionból is külön légicsapatok kerülnek első vonalba. A harcban a gyalogságnak csak támogató szerepet szánnak. A tót néppárt Iglón nagy gyűlést tartott, melyen Hlinka, Juriga és más vezérek vettek részt. A gyűlés kizárólag a sérelmek felsorolá­sával telt el. Megállapították, hogy sokkal több katonát szednek most, mint a magyar korszak­ban. A nagy gyűlés végül állást foglal a Fel­vidék autonómiája mellett. EGSZEBB AJÁNDÉK EGY I BÉRMARUHA CREP DE CHINEBŐL ERDÉLYITŐL. S P 0 li T. Veszprémi MOVE és Kinizsi 2 :1 (1:1). Bajnoki. Biró : Bauer. Az eredmény nem fejezi ki hűen az erőviszonyokat, amennyiben a Kinizsi semmivel sem volt rosszabb a MOVE­nál, sőt a mérkőzés egyes fázisaiban határozot­tan fölényben. A vezetést a MOVE szerzi meg centerének egyéni kitöréséből a 3. percben, melyet azonban a Kinizsi a 4. percben Takács szép góljával egalizál. Ezután a játék váltakozó fölénnyel folyik, mig a MOVE-nak a mérkőzés vége felé egy tizenegyesből sikerül a győzel­met megszerezni. Ezután a Kinizsi odaszegezi a MOVE~t a kapujához és szintén elér egy tizenegyest, melyet azonban Pullmann a kapus kezébe rug. A mezőny legjobb embere Király volt, kivüle a Kinizsiből Tóth és a csatársor jobbszárnya, továbbá a Pullmann—Csajthay hátvédpár vált ki. A MOVE-ból a közvetlen védelem játszott kifogástalanul. A második fél­időben a MOVE-ből a biró két játékost szán­dékos belerugásért kiállított. Bauer biró jól vezette a mérkőzést. ...

Next

/
Thumbnails
Contents