Pápai Hírlap – XXII. évfolyam – 1925.

1925-11-14 / 46. szám

kor egyben kimondja, hogy a beköltöző szabad személyek mindennemű közadózástól mentes­séget élvezzenek. A felvidékről is költözött le lakosság, azonban számos külföldi, különösen német család is jött be az országba. Ennek bizonysága lehet, hogy már az 1728-i Conscrip­tioban is feltűnnek idegen nevek. Például a „Belsővárosban" az Artus, Christophics, Czéter, Feisl, Hanka, Hidrik, Hirsman, Keffler, Kolonics, Kotsik, Krácz, Kralik, Markovics, Menczel, Nóvák, Osztrik, Pomogovics, Schuster, Soper­vein, Sustorics, Vichord stb. nevek, melyeknek viselői jobbára iparosok, Sőt a „Külsővárosban" (majorok) is a sok-sok jó magyar hangzású és a jelzett protocollumokból még jó részben nem ismert nevek között, amelyeket itt most fölsorolnom lehetetlen, idegen nevekkel szintén találkozunk. Ilyenek az Adrián, Burchard Eber­lingh, Christian, Csanko, Drenyik, Hebdics, Herba, Hilinger, Hubert, Illya, Jáger, Kersman, Készei, Kilimany, Kissingh, Macsuk, Maihard, Majzler, Maksics, Mickler, Mihelrujter, Mikola, Neüdel, Porkotta, Prauer, Ringelhuth, Ringl, Siffter, Stephanics, Szajber, Tremes, Vraterics, Vuics stb. — Lehetnek közöttük a felvidékről jöttek, akadhatnak közöttük esetleg már régeb­ben is idevalók, de nagy többségük kétségtele­nül külföldről betelepült, akik itt magyarokká lettek, s idegen nevük dacára is utódaikban magyar szívű lakosságot adtak Pápának és a magyar hazának. A külső városok (majorok) fejlődése nyil­ván már akkor vett nagyobb lendületet, hogy az egykori várost (mai Belváros) mindjobban körülölelvén, s idővel azután vele közigazga­tásilag is teljesen egyesülvén, egy életreképes, virágzó városnak, a mai Pápának vethesse meg alapját. Jankó László. ÚJDONSÁGOK. — Erdélyi est. Az oláhok által meg­fojtani szándékolt nagyenyedi Bethlen-gimnázium felsegítésére a Bethlen-kollégium volt diákjainak testvéri egyesülete által rendezett Erdélyi estre nagy és intelligens közönség jött össze mult szombaton a színházba, fájó érzéssel hallgatván erdélyi magyar testvéreink szomorú sorsának ecsetelését, amit az előadók — főként Makkai Jenő kir. ügyészségi alelnök — dyan megkapó színekkel rajzoltak elénk. Az ünnepet dr. Tenz­linger József polgármester szónoki vervvel elő­adott beszéde vezette be, melyben bensőséges szavakkal tolmácsolta a magyarság együttérzését keserves elnyomatás alatt nyögő erdélyi véreink­kel szemben, s megerősítette szivünkben a reményt, hogy a felszabadulás nem késhetik soká, eggyé lesz ismét a magyar a régi nagy­ságába visszaállított hazában. Baloghné Molnár Mária budapesti irónő irredenta költeményeket szavalt meleg átérzéssel, szivekre ható közvet­lenséggel. Gyurka Sándor irredenta dalokat énekelt gitár-kisérettel. Ércesen csengő tenorján előadott szép dalai olyan hatást keltettek, hogy a felzúgó tapsokra ráadást is kellett adnia. Az est gerince Makkai Jenő kir. ügyész szabad előadása volt. Az erdélyi magyarság jelenlegi helyzetének illusztrálása mellett főként a nagy­multú nagyenyedi Bethlém-kollégiumnak minden magyar embert szive mélyéig lehangoló szomorú sorsával foglalkozott. Az iskola hatalmas alapít­ványi birtokait elszedték az oláhok, tanárait különböző zaklatásoknak vetik alá, s ha a magyarság nem jő segítségére, az ősi kollégium elvész, elpusztul, kimondhatatlan kárára a magyar kulturának. A tömören megszerkesztett, boszuért kiáltó adatokkal dokumentált előadás láthatóan mély benyomást tett a közönségre. Dr. Szilády Zoltán egyetemi magántanár rendkívül érdekes, vetített képekkel kisért előadást tartott Erdély kultúrájáról. Billitzné Singer Margit zongora­művésznő Liszt Il-ik rapszódiáját játszotta mű­vészi készséggel, brilliáns technikával. Gamerra Alberta Mária bárónő egyéni visszaemlékezéseit mondotta el imádott szülőföldjéről, Erdélyről. Kesztler Ede kir. ügyész a tőle már megcsodált szavalóművészettel irredenta költeményeket sza­valt, magasra fellobogtatván a szivekben az irredentizmus lángját. Erdélyi József költő né­hány szép költeményét olvasta fel, igaz gyö­nyörűségére a hallgatóságnak. A megható ün­nepélyt a főiskolai énekkar szabatosan előadott éneke fejezte be, újabb dicsőséget szerezvén saját magának s vezetőjének: Tóth Lajos tanárnak. —• Ünnepély után lelkes hangulatban lefolyt fársasvacsora volt a Kaszinóban. — Az estély összbevétele 8,630.000 K volt, melyet — mivelhogy a felmerülő összes költségeket hazafias előzékenységgel a város viselte — a polgármester a maga egészében illetékes helyre elküldötte a nagyenyedi Bethlen-kollégium fel­segítésére. Az estélyen felülfizettek: Dr. Konkoly Thege Sándor 140.000 K; Küttel Nándor 120.000 K; Ref. kollégiumi ifjúság 110 000 K; dr. Antal Géza, Pongrácz Józsefné, Pongrácz József, Kutassy Mária 100—100.000 K; dr. Kőrös Endre, Kirchmayer Győző 50—50.000 K; Med­gyessy László, Okolicsányi József 35—35.000 K; Máchik Ida, N. N., Szente Elza 25-25.000 K; dr. Szabady Béla 15.000 K. Fogadják ez úton is a város vezetőségének őszinte köszönetét. — Járási tiszti értekezlet. Járási fő­szolgabírónk a járási jegyzőkarral egyetemben folyó hó 20-án délelőtt 9 órakor Pápán tiszti értekezletet tart. — A ker. Munkásotthon megnyitása. A pápai keresztény munkásság új otthonának ünnepélyes felavatása e hó 22-én, vasárnap fog megtörténni. A felavató-ünnepre városunkba érkeznek dr. Paupera Ferenc, Haller István és Csik József nemzetgyűlési képviselők. — Gyászrovat. Őszinte részvéttel vettük a szomorú hírt, hogy Lázár Ádám, a helybeli kereskedői karnak évtizedek óta oszlopos tagja, e hó 9-én, 69 éves korában hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogult nemcsak a keres­kedői világban, a társadalom minden rétegében osztatlan becsülésnek volt részese. A város képviselőtestületeinek az I. ker. részéről válasz­tott tagja volt és közérdemű munkásságáért kereskedőtársai a győri keresk. és iparkamara tagjává választották. Felesége sz. Lusztig Ilka, leányai: Vilma, dr. Solt Lajos gyárigazgató neje, Boriska, Halász József máv. főfelügyelő neje és dr. Lázár Klára siratják benne a leg­jobb hitvest és apát. E hó 11-én nagy részvét mellett helyezték örök nyugalomra. Béke poraira. — A tüzőrség új megfigyelőhelye. A tüzőrség új megfigyelőhelye, amely célra tudva­levőleg az Anna-kápolna kiválóan alkalmas tornya jelöltetett ki, immár átadatott rendelte­tésének. A tornyot előzőleg megfelelőleg átalakí­tották, a zsalugáteres ablakokba mind a négy oldalon üvegkilátot helyeztek, ahonnét a város legtávolabb eső pontjai is akadálytalanul be­tekinthetők. A kis megfigyelő-helyiséget villany­kályhával és a tűzoltó-laktanyával közvetlen telefon összeköttetéssel szerelték fel. Nappal egy, éjjel felváltva két tűzoltó tart a toronyban szolgálatot. A nagyobbra kicserélt sziréna is megérkezik tán a közel jövőben, úgy hogy tűzoltóságunk teljesen kifogástalan felszereléssel teljesítheti fontos hivatását. x Felhívás. A pápai m. kir. földmives­iskola tanuló növendékei e hó 23-ával kezdő­dőleg tánctanfolyamot rendeznek. Kérik azon hölgyeket, kik részt óhajtanak venni e kurzuson, jelezzék ezen szándékukat jövő hét kedd, szerda és péntek napjain nemes Savraczky Gyula oki. tánctanárnál (Főtér 29). — Opera-előadás Pápán. A jövő hó elején nagy zenei eseménye lesz városunknak. A m. kir. Operaház együttese — többek között Kőszeghy Teréz, Radnai Erzsi, dr. Závodszkv Zoltán, Szikla Adolf — egy estén előadja Mascagni „Parasztbecsület" és Leoncavallo „Bajazzo" cimü vílághirü operáját — az opera­ház saját zenekarának tagjaiból alakult zene­kartól kisérve.' Az est rendezését a városi Mozgószinház vezetősége vállalta magára. Ugyanitt lehet helyeket is előjegyezni. A mi­előbbi előjegyzés annyival inkább is kívánatos, mert az est csak akkor lesz megtartható, ha anyagi sikere eleve biztosítva lesz. A helyárak a rendes szinházi helyáraknál körülbelül 60%- kai lesznek magasabbak. — Megbízatás. Mező Károly nyug. gaz­dasági tanár, a pápai járás területére gazdasági vándortanári teendők ellátásával megbizatott. — Harangszentelés. A nagyacsádi ev. leánygyülekezet a háború folyamán elrekvirált harangja helyébe új harangot szerezvén, azt vasárnap adta magasztos rendeltetésének. A harangszentelési ünnepély a reformátusok test­véri előzékenységgel felajánlott templomában folyt le, ahol dr. Mohácsy Lajos ehm. főjegyző mondott lelket emelő alkalmi szentbeszédet. Istenitisztelet után közgyűlés volt, amelyen a reformátusok testvéri örömének a presbitérium élén Nagy András lelkész adott kifejezést, amire Mesferházy László pápai anyagyülekezeti ev. lelkész és Kiss István pápai gyülek. felügyelő válaszoltak bensőséges szavakkal. — A húsárak. A közönség körében mind­gyakrabban hangzik fel a panasz, hogy váro­sunkban a húsárak éppenséggel nem állanak arányban az élő állatok árával. Főként áll ez a sertéstermékekre, mert hisz az élő kövér sertés kgkénti ára nem áll most magasabban 15— 16.000 koronánál, sőt arra is volt eset, hogy a hentes leölt és feltisztított sertést vett meg 15.000 koronájával. Ezekkel szemben mégis a húst 28.000 koronáért, a zsirszalonnát 32.000 koronáért mérik, holott Budapesten már 26.000 koronáért prima zsirszalonnát lehet kapni. Mi­vel az élősertések ára határozottan lefelé tendál s további olcsóbbodásra vannak alapos kilátá­sok, elérkezett az ideje annak, hogy a városi hatóság sürgősen foglalkozzék a húsárakkal, s ha máskép nem megy, hatósági hússzékek fel­állításávál járuljon hozzá a valóságos helyzet­nek megfelelő húsárak kialakulásához. — Esküvők. Salamon Mór (Pápa) és Trebitsch Rózsika (Szombathely) e hó 18-án délután V 22 órakor tartják esküvőjüket Szombat­helyen, melyre jóbarátaikat és ismerőseiket tisz­telettel meghívják. (Minden külön értesítés helyett.) Bolla Manci és Fersch József e hó 21-én délután 4 órakor tartják esküvőjüket a plébániai nagytemplomban, melyre jóbarátaikat és ismerő­seiket tisztelettel meghívják. — Húsiparosok vasárnapi munka­szünete. Egyik előző számunkban hirt adtunk róla, hogy a helybeli húsiparosok a keres­kedelmi miniszter rendelete értelmében elhatá­rozták, hogy vasárnap zárva tartják üzleteiket. A kisebb húsiparosok azonban, akik főként a vasárnap vásárló szegényebb néposztályból kap­ták vevőközönségüket, megfellebbezték e rájuk nézve sérelmes határozatot, amire hamarosan meg is jött a kereskedelmi minisztérium dön­tése, amely úgy szól, hogy a húsiparosok va­sárnap délelőtt 10 óráig nyitva tarthatnak ugyan, de ez idő alatt alkalmazottaikat foglalkoztatni, illetőleg azoktól a vasárnapi munkaszünetet megvonni nem szabad, s a közönség kiszol­gálását csak maguk a húsiparosok, vagy család­tagjaik végezhetik. Aki ez ellen vét, azt első esetben pénzbüntetéssel sújtják, további esetben pedig végleg megvonják tőle a vasárnapi nyitva­tartás kedvezményét. SAUDEK MIKSA divatáruháza Kossuth Lajos utca 14. Selyem és bársony különlegességek, női Irzaíkát^L' dús választékban és férfi kelmeujdonsagok, valamint ICflllJ|flá3 ca IIUI ndEIoEUBl megérkeztek. Tekintse meg vételkényszer nélkül raktáramat!

Next

/
Thumbnails
Contents