Pápai Hírlap – XXII. évfolyam – 1925.

1925-08-01 / 31. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 24.000 K. Egyes szám ára 2000 K. Telefon 131. szám, Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A régi Pápa védővonalai; a város a XVIII. század közepén. Bár hazánk városai között Pápa ma sem tartozik a nagy városok közé, mégis ma már alig gondolunk rá, hogy valamikor hosszú ideig a mainak egyenesen csak a negyedrésze volt. A mai város területi felosztásában csupán az úgynevezett Belváros az a rész, amely valamikor a Pápa város nevet viselte. S bár ezt a Pápát már a XV. század első felétől kezdődőleg királyaink kiváltságokkal ruházzák föl, a török időkben meg szinte végvár jellege van, azért mégis mindig csak mint oppidum szerepel, s az elsőrangú erődítések közé sohasem tartozik. Mezőváros volt 1848-ig, illetőleg 1872-ig, s mivel a régi időkben, a rendi Magyarország idején még a nagyobb mezővárosok községi szervezete is nem annyira a törvényeken, mint inkább a földesúrral kötött szerződéseken és a tőle nyert kiváltságleveleken alapszik, Pápa története földesúri családjainak történetével forrott össze a legszorosabban. Ezt a Pápa városát, mely régen a mai Belvárossal volt azonos, keletről (a mai Tókertek, sőt a várkert helyén is) a Tapolca tóvá terülése védelmezte. Akik különösen újabban Pápáról irnak, maga a város monográfiája is

1, csupán a déli és a nyugati oldalnak várfalát említik, melyet a mesterséges Cinca-árok fogott körül. (Pápa városának az 1910-i felmérések alapján készült térképén fel is van tüntetve.) A keleti és az északi oldalon várbástyáról azonban nem szólanak, keleten csupán a Tapolca tóvá terülését, északon magát a Tapolcát tekintik védővonalnak. Pedig a bástyafal meg volt a keleti oldalon is, ahol a tóvizzel közvetetlen érintkezésben volt,

2 s ugyancsak meg kellett lennie az északi oldalon is, ahol a Tapolca tőle északra kissé távolabb folyt. De hol volt ez az északi bástyafal? — Megtaláljuk a feleletet, ha megfigyeljük azt az emelkedést, amely a vasút felől a városba jövet a Tirolvendéglőnél hirtelen mutatkozik; az északi erődítést egyedül itt, a Flórián-utcánál kereshetjük. A Flórián-utca a maga szorosan épült házaival szinte emeletként áll előttünk. Ha keressük, még mindig megtalálhatjuk a város északi várárkolásának nyomait, amelybe annak idején a Cincához hasonlólag vizet bocsájtottak. Az északi várárok ott haladt a mai Flórián-utca északi házsora mögött, a mai udvarok lábjában, nyilvánvalólag a grófi vár, mint fellegvár közvetetlen északi oldalán vágott ki a tómederből, s az egykori Tüzes-kapunál, a Flórián-szobornál, átszelvén a mai Győri-utat, a Flórián-utca északi házai mögött vonúlt a mai Csatorna-utcai kisdedóvó felé, s annak épülete mögött találkozott a nyugati Cinca-árokkal. Maga a Tirol-vendéglő elég régi épülete már a bástyafalon és a várárkon kivül épült, annál inkább a Török Bálint (egykor Sörfőző-) utcának mindkét házsora, s még kijebb azután a mai Viasz-utca vonala. Maga a város területi beosztása — nagyon helyesen — a Török-Bálint utcát nem is számítja már a Belvároshoz. Az északi oldalt a bástyán, a várárkon és a Tapolcán túl mocsaras, vizes terület határolta. Ennek bizonyságául nem kell többre hivatkoznunk, mint arra a mélyedésre, amelyet a városból a vasúti állomás felé menet észlelhetünk. A Tüzes-malomtól az Esterházy-útig látj uk, milyen mélyen van egyrészről a grófi kert, másrészről a Sport-telep és az Erzsébet-liget területe. Idősebb pápai emberek még mindig igen jól emlékeznek arra, hogy évtizedekkel ezelőtt azon az úton nehezebb kocsival járni akárhányszor alig lehetett; azon a vonalon a vasút felé az utat nehéz munkával úgy kellett feltölteni. Tehát maga a bástyaerődítés és a várárok, valamivel azon túl a Tapolca és a nedves, vizes, mély lapterület együtt védelmezte a várost észak felől. A négy oldalon felsorolt védővonalakon belül volt Pápa hármas várszerkezete. A várak fontos szerepe részben a török veszedelem megszűntével, részben a hadiszervezet változásával hova-tovább lejárt. Politikai okok is közrejátszhattak, hogy a Rákóczy-szabadságharc után megindul a várak lebontatása. S bár Pápa nem volt magaslati erődítmény, mégis idővel a bástyás városok között reá is sor kerül, s mikor az 1752-i királyi rendelet Pápa várszerkezetének megszüntetését Esterházy Ferenc gróf óhajával egyezőleg is kimondja, Pápa bástyavonalai lassankint eltűnnek, s a városon kivüli majorok mindinkább szorosabb kapcsolatba kerülvén a várossal, az egykori város (mai Belváros), s a kivül eső alsóvárosi és felsővárosi majorok egyesítése a XIX. sz. közepe táján, 1842-ben formailag is megtörténhetik. Ha a XVIII. század avult Írásait forgatjuk, azt tapasztaljuk, hogy a XVIII. század derekán még nem szerepelnek mindazok az utcák, amelyeket a mai Belvárosban látunk. Mint utca nem szerepel pl. a mai Deák-Ferenc-, Major-, Bástya-, Csatorna-, Flórián- és Csáky-utca. Ez természetes. Ezeknek az utcáknak vonala akkor a védőbástyához esett, s ennek folytán mindezek az utcavonalak akkor egyszerűen mint „a bástya" szerepeltek. Azonban egyébként is jóval kevesebb utcával találkozunk. Kiss István is a pápai hitbizományi levéltár egyik okmánya alapján a Belső városban 1728-ból Hosszu-utcát, Uj-utcát, Ispitál-utcát, Szent László-utcát, Kristóf-utcát és Viz-utcát sorol fel csupán.

1 A mai Belváros területén más utcák neveivel csakugyan a XVIII. századi városi protocollumokban sem találkozunk. Abban az időben, amikor Pápa városának ordinarius városbirája (Judex primarius) volt, a nevezett hat utca jelöli és küldi mindig az esküdteket, akiket minden esztendőnek Szent György napjával választanak, még pedig utcánként 2—2-t. A protocollumok egyes bejegyzéseinél, házátadásoknál, hagyatékoknál, más utcák nevével nem találkozunk. Elvétve előfordul az Öreg-utca elnevezés. Ez az utca talán a mai Fő-tér helyén, (belső vár,) az akkor ott levő apró házak között, még a régi Öreg-templom felé, annak közvetetlen közelében vezethetett. A XVIII. századi városi protocollumokban Torkos Jakab református superintendens Szent László-utcában levő háza mellett bizonyos „Kiss köz"-t találunk megemlítve. Amint ismeretes, a pápai református egyház iskolája céljaira 1783-ban a Torkos családnak Szent László-utcai házát vette meg,

2 az említett „Kiss-köz" tehát a ma is meglevő „Közle," amely az Ó-Kollegium mellett ma a Rákóczy-, Eötvös-, Petőfi- és Szent László-utcákat kapcsolja össze, sőt itt egy kissé odább ugorván, a Korvin-utcába is átvezet. A déli bástyához is kivezetett, mert bár jóval eltolódva, épenúgy a Rákóczy-utcából a Major-utcához is megtaláljuk. Nem voltak-e más utcák? — Lehetséges. — Az országnak a Rákóczy-szabadságharc után nagyon csekély népessége nem zárja ki ezt a föltevést. A franciskánusok temploma táján is hiányosságok lehettek, üres foltok a pusztulások 1 Pápa város egyetemes leírása. 41. és 43. 11. 2 Lásd a L. Nina Recanati biboros könyvtára nyomán őrzött metszetet a városházán, mely Pápa várát 1617-ből ábrázolja. 1 Kiss István: A pápai plébánia története. 24. 1. 2 Kis Ernő: A dunánt. ev. ref. egyházkerület pápai főiskolájának története. 100. 1. helyén előfordúlhattak. Pápa a háborúk, harcok, sőt tűzvészek folytán sokat szenvedett, noha épenúgy a XVIII. század elején már az új népesedés, a település is megindúl. A XVIII. században szereplő utcákat a mai utcákkal Kiss István legnagyobbrészt helyesen egyezteti. Az Új utca = Rákóczy-utca, az Ispitál utca

1 = Eötvös-utca, Szent László utca = Szent László-utca, Kristóf utca — Kuruc-utca, Víz utca

2 — Szentilonai-utca. Téved azonban a Hosszú-utca egyeztetésénél, amikor azt a Jókai utcával veszi azonosnak. Miután a Belső városról szól annak „Hosszú" utcája egyszerűen csakis a mai Fő-utcával és a Győri-útnak a Flórián szoborig terjedő részével azonosítható. Hosszu-utcának nevezték bizonyára azért, mert a voltaképeni városon hosszában végig vezetett; s tekintetbe véve még azt, hogy az alsóvárosi majorokon, a városon és a felsővárosi majorokon átvezető útvonallal esett egybe, ugyancsak joggal volt „Hosszuknak nevezhető.

3 A pápai hitb. levéltár már említett okmánya (Caps, 37. Num. 3.) alapján Kiss István mint külsővárosi, tehát majorokbéli, utcákat: a Sörfőző utcát (Török Bálint-utca), Felső majorbeli hosszú utcát (Hosszu-utca), Gerencsér-utcát (Fazekas-utca), Újvárosi-utcát (Batthyány-utca), Pocsolya-utcát, Hosszú-utcát, Kis-utcát, (Zrinyiutca), és Csorda-utcát említ.

4 Az itt nevezett Hosszu-utca, mely valamikor az alsóvárosi majorokon vonúlt keresztül, a mai Jókai-utca. A Pocsolya-utcát is megállapíthatjuk. A Pocsolya-utca a mai Csóka-utca, amely a Szélesvizhez vezet. A Csorda-utca elnevezés hihetőleg a mai Vásár-utcára vonatkozhatott. Ugyancsak Kiss Istvánnak már többször említett munkájában

6 említést találunk valami külsővárosi, úgynevezett Godina-utcáról, vagy Téglás-utcáról. A még fiatal Esterházy Károly grófról, a későbbi kiváló egri püspökről pedig idézi a pápai plébániának évkönyveit, idevonatkoztathatólag következő szavait: „Quantam verbo opere et exemplo ecclesiae Dei profuerit, ora Godianorum Papensium abunde testatur. . ."

6 Az itt is említett rész, az úgynevezett Godina-utca, vagy Téglás-utca az alsóvárosi majorokban keresendő. Bizonyára a mai Veszprémi-úttal azonos. Ma is él az „Agyaglik" elnevezés a Földműves Iskola szomszédságában, sőt mint mondják, a mai Veszprémi-út mögött, a régi zsidó-temető közelében valamikor téglaégető volt. Lehen Ferenc Uramnak, Pápa privil. város hites notariusának 1739. Augusztus 28-i protocollumi följegyzése szerint „Pápa belső Városára az erigált Lineákra Strasa N£í 7 " esett. — Ezek a strázsák őrködtek a város nyugalmán, közbiztonságán. Csak legutóbb is 1739-ben állított a város a Tüzes kapu elé két strázsát, amint azt ugyanezen Lehen Ferenc „Anno 1739. Dieöi Mensis July" protocolláris bejegyzésében megtaláljuk a következőkben: „A Tttes Nemes Vrgyének Dispositioja és Parancsolattya szerént; Hogy a' Tüzes Kapu előtt a' Kiss Malmon Kivül Kétt Strása alkalmatos személlyeket állíttanánk, proponáltotott. A Mint is, nevezet szerint Eöveghes Illéssel, és Tótt Gergöllely megh egyesülvén, alkudtank, és fogat1 Itt lehetett a régi ispotály, mert a mai Polgári Ápolda 1795-ben épült. V. ö. Pápa v. egyet, leírása. 161.1. 2 Viz-utcának bizonyára azért nevezték, mert a Tüzes-kapu irányában a vizhez vezetett. 3 „Pápa város szoros összveirása 1847/8-dik évre" még mindig egyszerű Hosszu-utcát, Alsóvárosi Hosszú utcát és Felsővárosi Hosszu-utcát említ. 4 Kiss I.: A pápai plébánia története. 24. 1. Téves tehát Pápa város egyet, leírásának amaz állítása, mely a 127. lapon az Újvárosi utcának keletkezését a XVIII. sz. végére teszi. V. ö. a 80. lapon kötött szerződéssel. 6 Kiss I.: A pápai plébánia története. 47. 1. 6 U. m. 32. lapján. A pápai plébánia évk. 27.