Pápai Hírlap – XXII. évfolyam – 1925.

1925-08-01 / 31. szám

BERETYÁS PASZTILLA a legmakacsabb fejfájást is elmulasztja tuk megh mind Kettőjüket menstruatim hétt forintokban, egynek, egynek holnaponként lé­szen füzetése / 3. d 50. letévén, és ellvévén mind Kettőjüknek Hiteket." Azon idők óta majd 200 esztendő telt el. A város képe azalatt tetemesen megváltozott; népessége megnövekedett, közgazdasági élete nagyot fejlődött. A szellemiek terén Pápa mint egyik kulturális középpont számottevő. Jankó László ÚJDONSÁGOK. — Az augusztusi házbér. Pápa város adóhivatala az 1925. évi III. negyedre fizetendő házbérek kiszámításához alább egy példát közöl, mely szerint bárki könnyen kiszámíthatja, mennyi lesz az augusztusi lakbére. Szorzószámok Lakásoknál Üzleteknél -Házbér 30 — % - 4350 1- K 50'- % - 7250'— K Közüzemi 6 — °/o— 870'- „ 5'—°/o— 725"- „ Kincstári 375 °/o — 54375 , 625 °/o — 906'25 B Összesen : 39-75 °/o — 576375 K 61-25 % — 8881-25 K Tehát ha valaki lakásáért 1917. évben V 4-re 100 K-t fizetett, ezt a 100 K-t megszo­rozza 576375 szorzószámmal, megkapja házbér, közüzemi és kincstári illetékkel együtt az augusz­tusban fizetendő összes lakbérét. 150 K-nál 150 X. 5763-75 — és így tovább. Üzleteknél ugyanígy. Példa: Valaki 1917. évi negyedévi üzlet­bér fejében 200 K-t fizetett, akkor ezt a 200 K-t megszorozza a szorzószámmal, vagyis 8881-25 X200= 1,776.250 K lesz a fizetendő üzletbér. — A csak három vagy ennél kevesebb szobából álló ház után, mely a tulajdonos vagy családja használatában van, a m. kir. pénz­ügyminiszter 103.901. sz. rendelete értelmében kincstári házhaszonrészesedést fizetni nem kell. Ugyanezen rendelet értelmében 1925 május negyedtől a kincstári házhaszonrészesedés nem 25, hanem 12'5%-ban állapíttatott meg, az aranykorona szorzószám pedig 14.500 K. — A tüzőrtorony kérdése — örömmel közöljük olvasóinkkal — végleges megoldást nyert. Miután a felsőbb egyházi hatóság nem emelt kifogást ellene, a helybeli r. kath. hit­község beleegyezését adta ahhoz, hogy tüz­őrtoronyul az Anna-kápolna tornya használtas­sák. Mindössze azt kötötte ki — ami termé­szetes is —, hogy a feljárat a toronyba ne a templomból legyen, hanem attól teljesen függet­lenül, kívülről. A mérnökf hivatal feladata lesz, hogy a külső feljáró kérdését az esztétikai szempontok figyelembe vételével is mikép oldja meg, mi csak elismerésünket fejezzük ki a r. kath. hitközség iránt, hogy ezt a fontos kérdést megnyugtató megoldáshoz segítette. — Értesítő-ismertetés. A szentbenedek­rendi reálgimnázium ez idei értesítője a hagyo­mányos szokáshoz híven pontosan Péter-Pál napján jelent meg. Dr. Niszler Teodóz igazgató gondos szerkesztésében hü képét találjuk az értesítőben az intézet mult tanévi működésének. Az iskolai év történetében első sorban is meleg szavakban emlékezik meg az értesítő az inté­zet volt igazgatójáról, Blazovich Jákóról, akit a főapát Sólymos Vendel helyére Lequeitióba diszponált Ottó trónörökös nevelőjéül. A hiva­talos látogatások során külön felemlítést érde­mel, hogy dr. gróf Klebelsberg Kunó közokt. miniszter május hó 26-án Pápán tartózkodása alkalmából meglátogatta az intézetet s a tapasz­taltak felett teljes megelégedésének adott ki­fejezést. Fegyelmi, tanulmányi, egészségi állapot jó volt. A Mária-kongregáció, a Deák Ferenc önképzőkör s a cserkész-csapat buzgó műkö­dést fejtett ki. Az elengedett tandíjak összege 16,150.000 K-t tett ki. A diákasztal örvendete­sen fejlődik, az internátus nagy lépéssel haladt a megvalósulás felé. A tanári testület 15 szerze­tesből, 2 világiból és 3 másvallásu hitoktatóból állott. A nyolc osztályban a tanév végén 343 rendes és 35 magántanuló volt. Ezekből r. kath. 357, g. kath. 5, ev. 3, ref. 2, izr. 11. Általános jeles osztályzatot kapott 32, jót 82, elégségest 171, egy vagy több tárgyból elégtelent 73. A tanulók 17%-a bukott el. Példás magaviseletű volt 236, jő 107. A pótbeirások szept. 1—3. napjain lesznek. Az izr. polgári fiúiskola ez idei értesí­tője bevezető részében az iskola 25 éves fenn­állásának a mulhtanév végén tartott ünnepé­vel foglalkozik, amelyen a többek kőzött im­már boldogult Gyurátz püspök is gyönyörű testvéries érzéstől áthatott beszéddel köszön­tötte a jubiláló iskolát. A tanév folyamán három szülői értekezletet tartottak. „A legtöbb panasz a gyakori iskolai gyűjtések ellen hangzott el, amelyek a nagyközönséget zaklatják és a tanu­lók erkölcsi magaviseletét is veszélyeztetik", Szívből jövő szavakkal parentálja el az értesítő Link Mózes főrabbi-helyettest, aki az iskolának mindenkor lelkes támogatója volt. Ugyancsak megemlékezik az értesítő Koréin Ernő iskola­széki tag és Vér Gyula II. oszt. tanuló halálá­ról. 57 taggal megalakult az ifjúsági sportkör. A tanári testület 15 tagból állott. Vizsgát tett 168 tanuló. Ezekből izr. 50, r. kath. 93, ev. 16, ref. 9; jeles 3, jó 33, elégséges 94, elég­telen 38. Pótbeirás szeptember 1-én és 2-án. — Az értesítőt szerkesztette Blau Henrik igaz­gató, aki az intézet felállítása óta tanít az isko­lánál, tiszteletreméltó eredménnyel. — Zászlószentelési ünnepély Marcal­tőn. A marcaltői dalárda 1925 augusztus hó 9-én, vasárnap, galánthai és fraknói Esterházy Ilona grófnő zászlóanya, galánthai és fraknói gróf Esterházy Károly András nagybirtokos védnöksége és a r Csornai Iparos Dalkör, a Pápai Templomi Énekkar, a Soproni „Concor­dia" Férfidalegylet és a Siófoki Dalkör közre­működése mellett dalünnepéllyel kapcsolatos zászlószentelési ünnepélyt tart. Az ünnepély részletes programjából kiemeljük, hogy délelőtt 10 órakor lesz a szentmise és a zászlószente­lés; a zászlóavatás délután 5 órakor a Fő-téren fog megtörténni, amelyen az ünnepi beszédet dr. Baránszky Gyula, a Magyar Dalosszövetség elnöke mondja. Délután 6 órakor népünnepély, este 8 órakor pedig társasvacsora lesz a ven­dég-dalárdák tiszteletére. Az ünnepély alatt a vendégdalárdák úgy összkarban, mint külön­külön énekelnek. Este táncmulatság, amelyre a belépő-díj személyenként 20.000 K, családjegy (3 személyre) 50.000 K. — Itt említjük meg, hogy a marcaltői dalárda Harsányi László kar­nagy vezetésével résztvesz a soproni orsz. dalárversenyen, s betanult énekszámait a zászló­szentelés alkalmából a közönségnek bemutatja. — Halálozás. Részvéttel közöljük a gyászos hírt, hogy özv. Geböck Gyuláné szül. Keresztes Júlia julius hó 27-én 72 éves korá­ban hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése szerdán délután volt nagy részvét mellett. — A telekkönyvi tudakozódás új rendje. A kir. járásbíróság elnöke a m. kir. igazsáügy­miniszternek 31600/1925. I. M. sz. rendelete alapján közhírré teszi, hogyajüsz. 148. §-ának 2. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: A telekkönyvek tartalmáról írásban (tuda­kozódó-lapon) értesítést adni nem szabad. A Jüsz. 149. §-a pedig a következőkép módosul: A telekkönyvi iktató az iktatókönyv és a mutató­könyv adatairól köznapon d. e. 9 órától 11-ig ad értesítést. A telekkönyvi iroda, a telekkönyv­tár a felek részére ugyanabban az időben köz­naponként 10 órától 11-ig áll nyitva. A telek­könyvtárban az előbbi bekezdésben meghatá­rozott ddő eltelése után még egy óra hosszáig a telekkönyvek megtekintésének tudakozódó-lap alapján van helye. A tudakozódó-lap alapján csak egy tkvi betétet, illetve egy térképszelvényt, részletlajstromot, vagy betüsoros névjegyzéket lehet megtekinteni. A tudakozódó-lap alapján történő értesítés ideje köznapokon d. e. 11 órától 12-ig engedélyeztetik. Ütmep és vasárnapokon pedig a tudakozódó-lap alapján történő értesí­tés ideje 10 órától 11-ig. — A magyarországi drágaság. A pénz­ügyminisztérium és a népszövetségi főbiztos hónapok óta dolgoznak azon, hogy elkészítsék az európai állapotokat ábrázoló grafikont, mely­ben úgy a nagykereskedelmi, mint a kiskeres­kedelmi árakat tüntetik fel. A grafikon meg­döbbentő képet ad arról, hogy Német-, Francia-, Olasz-, Csehország és a Balkán államok keres­kedelmében az árak mind olcsóbbak, mint ná­lunk Magyarországon. A földmivelésügyi minisz­térium az árletörés céljából készíti ezt az érde­kes statisztikát. — Éppen ideje! Vidéki hátralékos előfizetőinket fel­kérjük, szíveskedjenek hátralékaikat lapunk kiadóhivatala cimére mielőbb beküldeni. — A rabbiválasztás — mint bennünket informáltak — nem fog lefolyni a kívánatos egyetértő akarattal. A hitközség zöme a nemes­magasi születésü Hoffmann Á. Dávid adai fő­rabbi mellett foglalt állást, aki zamatos magyar prédikációjával magával ragadta a hallgatósá­got, de a konzervatívabb elemek a rituális bi­zottság ülésén keresztül vitték, hogy Hoffmann főrabbit még csak nem is jelölték. A választás elnöke ennek ellenére kijelentette, hogy a sza­vazást Hoffmann főrabbira is el fogja rendelni, aki a legnagyobb valószínűség szerint a sza­vazatok nagy többségét el is fogja nyerni. — Itt említjük meg, hogy a folyó hó 9-én tartandó rabbiválasztás ügyében e hó 2-án, vasárnap d. u. 5 órakor az izr. iskola nagytermében ér­tekezlet lesz, melyre a választókat ez úton is meghívja az előkészítő bizottság. — Lakás a szabadban. Mindig fájó érzéssel olvastuk, ha a főváros lakásmizériái között egyes lakók — ha csak pár napra is — a sétatereken, kapuszinek alatt, vagy a lépcső­házakban voltak kénytelenek elszállásolni magu­kat. Most ez a szégyen rajtunk is megesett. Pócza Gábor 52 esztendős gazdasági cseléd várandós feleségével és két. kis porontyával mult pénteken a Ruszék-utca és Fő-tér sarkán levő uradalmi bérház folyosójának bolthajtásai alatt ütötte fel tanyáját, egyéb szállás a város­ban nem akadván számára. Oda helyezte el a folyosóra szegényes cókmókját, az ágyat, asztal­kát, konyhaszekrényt s pár széket, no meg egy szalmával bélelt ládikát, amelyben az aprósá­gok hajtották fejüket éji pihenőre, álmodván szép álmokat tiszta szobácskába helyezett hó­fehér ágyacskáról, ahol nem vert rájuk a vihar, mint pl. a Ruszek-utca folyosóján pénteken éjjel is. A dolog úgy esett, t. i., hogy Pócza Gábor, aki 25 évig volt városunk lakója, az ősszel elszegődött konvenciós cselédnek dr. Löbl Gyula ajkai körorvoshoz, aki azonban őtet július hó derekán a szolgálatból elbocsá­totta. Pócza Gábor visszajött tehát Pápára, ahol azonban lakáshoz jutni nem tudván, néhány napig a Lengyel-féle vendéglő félszere alatt, azután pedig a Ruszek-utca boltíves folyosóján húzta meg magát családjával. Mondanunk is felesleges, hogy az utca lakóinak állandóan sok vendége volt, akik részvéttel érdeklődtek sorsuk iránt. — Az esethez nem fűzünk kom­mentárt, de vele is megerősítve látjuk azt az álláspontunkat, hogy a külföldi kölcsönből mi­nél előbb és minél több lakást, főként kis lakást kell építeni, mert íme Pápán is meg­történt, hogy egy család lakáshiány miatt az utcára került. — Somogyi színtársulatának úgylátszik nem mehetett valami jól nyári állomáshelyén, Szarvason, a dolga, mert a szezon megszakí­tásával augusztus elsején egy hónapi pótsze­zonra visszautaznak Győrbe s onnét jönnek át hozzánk szeptember elején. A győri pótsze­zonra erősen lemérséklik az árakat. — A 48-as honvédek menházát, mivel­hogy dicsőséges szabadságharcunk résztvevői lassanként elköltöztek az örök nyugalom he­lyére, „Rokkantház-zá" szervezik át. Aki a Rok­kantházba akar bejutni, az a honvédelmi mi­niszterhez címzett kérvényt nyújt be, amelyben benne legyen a neve, rendfokozata, pontos lak­címe, a csapattest, melynél legutóbb szolgálatot teljesített, családi állapota és körülményei, va­gyoni viszonyai. A folyamodványhoz csatolandó még a keresztlevél, vagy születési anyakönyvi kivonat, a vagyontalanság igazolására községi, illetőleg helyhatósági bizonyítvány. A folya­modványt az illetékes törvényhatóság (népgon­dozó kirendeltség) beható véleményezésével el­látva, a Rokkantház igazgatóságához (Budapest, IX., Külső Soroksári út 144. sz. alá) kell küldeni. — Árumintavásár Aradon. Folyó évi aug. 1-től aug. 10-ig Aradon árumintavásár fog tartatni. A vásár látogatására jogosító igazolvá­nyok az iparkamara titkári hivatalába már megér­keztek és darabonként 30.000 K-s árban kap­hatók a hivatalos órák alatt. m á< a le \ Megh M E( Telefí RO me t ge mű erős mos Í. n; a p; sok Ko 61 el< VÍllc Pápí Sz vilii Ai «

Next

/
Thumbnails
Contents