Pápai Hírlap – XXI. évfolyam – 1924.

1924-09-06 / 36. szám

Szerkesztőség: Liget-utca 6, Előfizetési ár: Egy hónapra SOOO korona. Egyes szám ára 2000 korona. Laptuiajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek ajriadőhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. MEGJELEN A pápai kiállítás. Csütörtökön nyitottól*: meg. — Keddig- iesz nyitva. A reklám hangos dobja nélkül, e téren szinte túlzott szerénységgel, folytak le a pápai Falukiállítás összes előkészületei. A rendezőség talán maga sem sejtette, minő sikerre fog vezetni lankadatlan fáradozása, azért nem merte előre mások módszere szerint csábító képet adni arról, amit nyújtani szándékozott. Áz eredmény valóban nagyobb és szebb, mint: amire számítani lehetett. Pápa hű maradt régi nevéhez, melyet iskolái szereztek meg számára. Dunántúl Athénjéhez méltó a kiállítás. Faiukiállításnak nevezik. A serény iparkodással dolgozó, igazán érdemes Faluszövetség égisze alatt született meg. Egyébként azonban kisebb mértékben adja a falu kulturáját, mint inkább a falunak ad kultúrát. És ez valójában természetes is, évszázadokon át mindig így volt. Valamint a folyókat nem lehet visszafelé terelni, úgy e téren is örökké a régi rend marad meg. Van persze a falunak külön kultúrája is, példát erre is mutat a kiállítás. Ennek a kultúrának fejlesztése és fenntartása már csak eredetiségünk és magyarságunk bizonyságául is elsőrendű kötelesség. Ám, hogy a vezetés mindenkor a várost illeti meg, azt a társadalom fejlődésének menete bizonyítja. Ámde ne elmélkedjünk. Örüljünk csupán annak, hogy falu és város testvéri kapcsolata oly beszédes, oly ékesszóló módon nyilatkozik meg, mint a mi kiállításunkon történt. Gyönyörködjünk kiállításunkban, melynek a megnyitás nyomán hamar hire fog futni s elsősorban minden pápait, de bizonyára vidékiek ezreit is kivonzani fogja a bár kissé távol eső — de egyébként a céloknak ideálisan megfelelő — tanítóképzői és földmives-iskolai kiállítási helyiségekbe. Jelen számunkban csupán a megnyitásról írhatunk, részletes ismertetést legközelebb fogunk közölni. * A képző udvarán, téres nagy helyen vagyunk. Az előudvaron át a nagy épületet megkerülve jutottunk ide. Balról az árnyas fák alatt a falatozó sátrak, messzebbről hátrább impozáns gépek, jobbról, a tornaterem fala előtt pedig magyardiszes emelvény, mely előtt d. e. 10-re nagy tömegben jöttek össze, akik a kiállítás megnyitásán résztvenni akartak. Az emelvényen megjelennek a kormány képviselője, dr. Schandl Károly földmivelésügyi államtitkár, dr. Magyar Károly főispán és dr. Tenzlinger József polgármester. A tömeg zsibon^ása elül, mikor dr. Tenzlinger József polgármester szólni kezd. Diadalünnepnek nevezi a mai napot, a munka diadalünnepének. Nehéz évek után ismét bizonyságát kívánjuk adni, hogy mik vagyunk, mit tudunk és mennyire mehetünk. Méltatja azok érdemét, akik a kiállítás eszméjét felvetették, akik annak létrejöttén fáradoztak s akik annak érdekében legtöbbet dolgoztak. Végül felkérte az államtitkárt, hogy a kiállítást szíveskedjék megnyitni. Dr. Schandl Károly államtitkár a megnyitás aktusát nagy figyelemmel hallgatott, lelkes tetszéssel fogadott szép beszédben végezte el. A magyar újjáépítés örvendetes munkája jelének tartja a kiállítást. Festi az öt év előtti pusztulás szomorú képét, vázolja a falu népének viselkedését, mely nem panaszkodva újra megfogta az eke szarvát és Istenhez feltekintve dolgozni kezdett. Példáját követte a város és most íme szép ünnepben ölelkeznek a falu és a város, mezőgazdaság, tanügy, ipar, kereskedelem összeforr a magyar munka szeretetében. Ma, amikor ez történik, pénzünk stabilizációja révén úgy is jobb jövő elé lépünk. De a jövőt csak vállvetett munkával biztosíthatjuk. A mi munkánktól függ azok reménye is, kik el vannak tőlünk szakítva. Végig járta a külföld összes empóriumait, mindenütt megértést talált irántunk. Az olasz földmivelési miniszter így nyilatkozott: Magyarország oly erőfeszítéseket tett az utóbbi öt év alatt, hogy mindenki becsülését megérdemli. Az egész Kelet minket tekint a mezőgazdaság terén mesterének. Nincs okunk csüggedni, de ne politizáljunk, már eddig is sok időt elpolitizáltunk. Kövessük Széchenyi tanításait, akkor lesz feltámadás. Teremtsünk harmóniát a termelési ágak között azzal a célzattal, hogy minél több embernek adjunk kenyeret. Nyitott szemmel járjunk, szerető szívvel közeledjünk egymáshoz s megvalósul az a vágy is, melyet ma nem szabad szóban kifejezni. Elismerését nyilvánítja Pápa városnak és polgármesterének a kiállítás rendezéséért, Szokoly Viktor városi tanácsosnak és dr. Bodor Antal Faluszövetségi igazgatónak végzett munkájukért. Hiszi, hogy amit látni fog, nagyon szép lesz, de azt kívánja, hogy ezt a kiállítást a fejlődés útján minél előbb még különb kövesse. Ezzel — lelkes éljenzés mellett — a kiállítást a magyar kormány nevében megnyitottnak nyilvánította. Dr. Magyar Károly főispán szólott most. Úgy is mint a közoktatásügyi kormány képviselője, úgy is mint a vármegye főispánja, igaz örömmel üdvözli Pápa várost e szép kiállításáért. Ha ily katasztrofális gazdasági esztendőben, mint az idei, ilyet tudunk produkálni, akkor bizton remélhetjük, hogy hazánk ismét visszanyeri 1000 éven át elfoglalt pozícióját. A gazdasági fejlődést nyomon kisérik majd a politikaiak s a hármas hegy lesz ismét határa ősi magyar hazánknak. Miután még Kerékgyártó műszaki tanácsos a kereskedelmi kormány üdvözletét tolmácsolta, dr. Bodor a Faluszövetség nevében köszöntötte a várost, a Mezőgazdasági Kamarát képviselő Ormándy igazgatót s a Kereskedelmi Kamarát képviselő Szommer főtitkárt és Karikó titkárt. S végül dr. Bibó alispán a vármegye nevében üdvözölte Pápa városát s munkájához sikert kivánt. A megnyitó ünnep a Himnusz eléneklésével ért véget. Megnyitás után az államtitkár, a főispán s a többi előkelőségek megtekintették a kiállítást. Teremről teremre mentek s több mint 3 órán keresztül időztek a kiállítási helyiségekben. A látottak felett nem győztek elragadtatásuknak kifejezést adni, kijelentve, hogy a kiállítás messze felülmúlja minden várakozásukat, egyes részeiben pedig különb, mint amit bármely vidéki város mostanában produkált. Nagy Gabriella. Amidőn megnyílnak újból a tudni vágyó ifjúság előtt az iskolák kapui, városunk közönsége a legnagyobb sajnálkozással veszi tudomásul, hogy az állami polgári leányiskola igazgatói székében nem Nagy Gabriella fogadja az ő szeretett és szerető tanítványait. Nagy Gabriella nyugalomba megy. Ez az alkalom arra, hogy cikkünk élére irjuk a nevét. Az ő túlságos szerénysége, aki sohasem beszéltetett magáról, bizonyára tiltakoznék ez ellen, de meglepetésszerűen jött távozása a város közönségénél oly osztatlan sajnálkozást vált ki, hogy köztiszteletben álló egyénisége és kiváló munkássága elismerését akarjuk kifejezni, amidőn róla emlékezve tőle bucsuzunk. Nagy Gabriella városunk szülötte. Ebben az iskolában tanult, tanulmányai végeztével itt kezdte pályafutását s 6 évi működés után, egészen fiatalon lett igazgató. Kivételesen nehéz, exponált helyzetben, súlyos feladat jutott osztályrészéül, hogy sikerrel oldotta meg, nem mindennapi rátermettségét, hivatottságát igazolja. 32 évvel ezelőtt az állami polgári leányiskola oly viszonyok között volt, hogy a szülők a zárdához fordultak, hogy nyissanak polgári iskolát, mert gyermekeiket nem adják az áll. polgári leányiskolába. 32 évvel ezelőtt egy tekintélyében lesűlyedt iskolát vett át s ezt egyéni súlyával, tekintélyével, lelkiismeretes munkájával hamarosan a közönség becsülésébe, szeretetébe emelte. ANGOL RUHA ARUHAZ ALTMANN BERNÁT PÁPA, KOSSUTH LAJOS UTCA 9. Legújabb szabása R1GLÁIÖH, diiátöltOnyOk, BŐRKABÁT fi és az összes férfi és fiu ruházati cikkek nagy választékban és olcsó árakban.