Pápai Hírlap – XXI. évfolyam – 1924.

1924-09-06 / 36. szám

Az ő igazgatása alá esik az iskola új épületének létesítése. Néhány évi igazgatása után, sok utánjárásra, kilincselésre, türelmes munkája árán sikerült az épületet kierőszakolnia. Az iskola 25 éves jubileumát már itt ünnepelte az ő rendezésében. Kiváló érdeme, hogy az iskola udvarát és kertjét, az akkor vele élő édes anyjával együtt, teljesen a saját költségükön, saját vezetésük, gondozásuk mellett teremtették meg egy teljesen kopár területből s ma egy nagyon szép parkszerű udvart és kertet hagy utódjára, amilyen alig van még egy polgári iskolának s amelynek költségeihez az állam 13 éven át egy krajcárral sem járult, amelyért kártérítést soha nem kértek és nem kaptak, és amely területet, mi egy kertész gondozását igényelné, széleskörű igazgatói elfoglaltsága mellett maga gondozott. Ez az iskola annyira összeforrt vele, hogy el sem képzelhető nélküle. Ez az iskola a Nagy Gabriella iskolája, ezt az iskolát Nagy Gabriella teremtette újjá. Ő szivvel, lélekkel az iskolának élt, minden idejét ennek szentelte, ennek és ezért dolgozott. Kiváló előadó képességében, művészi szavalatában a város közönsége is sok éven át gyönyörködött a hangversenyek dobogóján és a kulturegyletek előadásain, ahol nem egyszer a fővárosi szinházak szavaló művészeivel vette fel a versenyt. Tanártársaival szemben tanúsított tapintatossága, igazságossága, úri modora fenntartotta a testületi egyensúlyt. Hivatását nemesen fogta fel: a vezető hivatásának tartartotta védeni, oltalmazni a hozzátartozókat. Igaz, hogy senki sem pótolhatatlan, de Nagy Gabriella a pápai állami polgári leányiskola igazgatói székében soká nem lesz pótolható. Érdemeit, egyéniségét és egész működését találóan jellemzik egyik tisztelőjének szavai: „Nagy Gabriella Pápa város nagyasszonya, akinek neve Pápán ma már fogalommá vált, a hivatásszeretet, a kötelességteljesítés és a~ asszonyi kiválóság fogalmává". —y. A tanoncok iskoláztatása. Immár elérkeztünk az iskolaévhez s ipartestületünk még mindig nem foglalt állást azzal a súlyos teherrel szemben, mint aminő a tanoncok iskoláztatása, amely a heti 48—50 órai munkaidőből elvesz három félnapot s ehhez még újabban sportórák is jönnek, úgy hogy a munkakedv az egész vonalon lanyha. Ezek a hivatalosan elvont munkaidők ugyanis nagyon tág teret engednek a tanoncok játékszenvedélyének és más, nem épen kívánatos kedvtelésének. Pedig a rendk

;vüli terhek alatt roskadozó ipar nem bír el — csak szorgalmas és szakmájukat értő és szerető munkásokat. Több városban mozgalom indult meg e miatt és a budapesti férfiszabó ipartestület több pontban foglalta össze követeléseit, amelyek a következők : 1. A heti óraszám 11 -ről szállíttassák le 9~re. 2. A szakrajz és hitokiatás vasárnap délelőtt legyen. 3. Szombaton délután egyáltalában ne legyen iskolai oktatás. 4. Szakrajzot csak olyan szakoktató taníthasson, akit az ipartestület elöljárósága kijelöl. 5. Helyi jellegű pont. 6. A tanonciskolái igazgatók a tanoncok iskolamulasztásánál a mesterek előzetes igazoló jelentését fogadják el. 1. Azokat, akiknek iskolai előképzettsége nagyobb, ne kényszerítsék a tanonciskola látogatására, hanem csak szakrajzra. Másutt napirenden tartják ezt a kérdést, nálunk még felsem vetődött, pedig rendezése nagyon sürgős. Erdélyi Sándór nöiszabó mester. Ámbár tudjuk, hogy e kis cikkecske sokak óhajtásának ad hangot, még sem tehetjük a benne elmondottakat teljesen a magunkévá. A jövő nagy versenyében a magyar iparosság csak akkor állhatja meg eredményesen a helyét, ha szellemiekkel minél jobban felvértezve indul a küzdelembe. Ehhez pedig a fegyvereket az iparostanonc-iskola szolgáltatja, amely pótolni van hivatva az elemi iskolai hiányos ismereteket. Azt azonban mi is helyeseljük, hogy a négy középiskolát végzett fiuk mentessenek fel az iparostanonc-iskolai oktatás alól. Ezek részére az iparostanonc-iskolába járás tényleg felesleges. A vasárnapi tanítást ellenezzük. Ekkor a tanonc pihenjen, s lelki szükségletét elégítse ki. Mi a tanonc heti munkaidejét átlag 60 órában értékeljük. Ha ebből 11 órát az iparostanonc-iskolában tölt el, még mindig marad elég ideje, hogy 4 év alatt, amennyi időre a tanoncot beszegődtetni szokták, magát a szakmában alaposan kiképezze. Az is tény, hogy a képzettebb fiu a műhelyben is gyorsabban halad előre; amit tehát mestere elveszít a vámon, megnyeri a réven. A cikk többi részét mi is aláírjuk. ,4 szerk. — A Falukiállítás további program inja. Szombaton délután 3 órakor gyermekszépségverseny a tanítóképző-intézet földszinti folyosóján. Az orvosi vizsgálatot dr. Weltner Sándor tiszti orvos fogja megejteni a kiállítás Stefánia szobájában (földszint 7. sz. ajtó), hova a folyosón felsorakozott anyákat gyermekükkel egymás után fogják beengedni. Az Orsz. Stefánia Szövetség rendes íatogatói ajándékot kapnak, a legszebb és legegészségesebb gyermekek pedig külön jutalmat. A Stefánia Szövetség által kibocsátott ingyen belépőjegyek tudtunkkal már elfogytak — az ezen felül jelentkezők kötelesek belépő jegyet váltani. Vasárnap d. e. 9 órai kezdettel állatkiállítás a vásártéren. A felvezetés reggel 7~kor kezdődik az egyes állatfajok elkülönített álláshelyére. Az állatok után helydíjat nem szednek, azok felvezetői belépődíjat sem kötelesek váltani. Az állatkiállításra csupán a vásártéren váltott jegyek érvényesek — e jegyekkel a tanítóképzőben és a földmivesiskolában elhelyezett kiállítási területre bemenni nem lehet. Délután 3 órakor ttizriadó, melyen a városi tűzoltóságon kivül néhány vidéki testület is részt részt vesz. A tanítóképző-intézet udvarán szerelékgyakorlat; majd a győri vagon és gépgyár motoros fecskendőjének közreműködésével vizes gyakorlat. Szombaton d u. 4-től 6-ig, vasárnap és hétfőn d. e. 11-től 12-ig szép idő esetén a katonai zenekar közreműködésével korzó. Hétfőn d. u- 3-tól fél 5-ig a vásártéren külön belépődíjakkal sportverseny, melyen a Faiuszövetség a győztes csapatot ezüst éremmel, a vesztest oklevéllel jutalmazza. A kiállítás szuterénjében egész napon áí a radiofén állomás működik. Szombaton d. u. 3-kor és vasárnap d. u. 4 órakor tudományos ismertetéssel egybekötött előadások, főleg a tanulóifjúság számára. A kiállítás területén hideg és meleg italok kimérése, cukrászda és borkóstoló. Nagyobb látogatottság esetén autójárat a pályaudvar és a tanítóképző intézet között. Viteldíjak: pályaudvar-tanítóképző vagy vissza 15 ezer korona, Griff-szálló-tanítóképző vagy vissza 5 ezer korona. MISZTÉRIUMOK. II. Visszakísérjük ? Éj van — a falak, mint fehér lepedők, lebegnek a hold^züst földek előtt éj van s felpattan az ajtó; már indul Apám, elhagyja lakunk, egy pillahunyás s magunk maradunk, — oh, kíntudat, szívbeszakajtó! — — kitárul az ajtószárny, meg se csikordul bent mikor sarkában félívet fordul — s megy: agátszeme mélyen az éjbe tekint s a hegy messze sötéten zúgja dalát, hogy kell-e fény? Nem kell. Apám szeme lát — szeme, mint ékkő megett ha titkos lámpa ég s nem tudni, fénye zöld, bibor vagy kék, nem tudni, sír-e, szán-e, hogyha int, kér-e vagy akar, olyan éppen — megy: fehéren, testével földeket takar s egy messzi jegenyét föd — köröskörül lassú gomolyban a földből rtyelvétveszített gejzír gyanánt földől | a köd, Megy, vele megy a Csend, a templomóra éjfélt ütni vár s míg ködbeszőve süt a holdsugár, ki tudja, fent vagy lent, ki tudja, merre s ki, kíséretül, szerelmes lágy ütemre, szívének végső dobbanását verve, útját leheíletlágyra könnyíti. * Olyan minden — csodaeste — mint a tejbe mártott érem, domborműje, Apám teste, mindjárt eltűnik egészen. Ki látja az érem túlsó oldalát, ha ködös a Csend? Bátyám, jössz-e? — egy utolsó út Apámmal visszarettent? * Utolsó út, a Végtelen álma kisért, átszárnyalunk illanó életet, át időt, tért, leszünk embervalónkhoz méltón: semmi, mit holt betűkből illik megteremni: költői kép: két tejbe mártott érem — — Bátyám, jössz-e? Én visszakísérem. * Nézd: oszlik az úton a lázbeteg éjjeli kép, már illan Apám, ködös-lágyan a semmibe lép. Pápa, 1924 augusztus. Kőrös Andor. őnagysága nézze meg Srdélgi dwatkiáltítását! A Ba 1i szaba dr. K ügyv« Zimme KOI GYER készítő a legír jután> Czil Pápa Egy ía Més gÖ2 Tan Horv nő Lig m c « 1 ^ D * F 1 B jfüVf, II * Tüz Jó mai 99 Budapest Calvin-tér 1 Kizárólag elsőrendű minőségben a legelőnyösebb árakon Alapíttatott 1860. évben 6s Megye Szö (Koss^ jót és /