Pápai Hírlap – XX. évfolyam – 1923.

1923-04-07 / 14. szám

n jL, E közleménnyel kapcsolatban felújul emlékezetünkben, hogy vagy két esztendővel ezelőtt városunk is nekibuzdult a selyemtenyésztés felkarolásának. A polgármester elnöklete alatt értekezlet volt a városházán, amelyen kívánatosnak tartották két holdnyi területü szedreskert létesítését, az alsóvárosi temetőnek szedercserjesövénnyel körülkerítését, védett helyeken szederfák ültetését stb., mert az értekezlet előtt nyilvánvaló, hogy szederlombok nevelése, illetőleg a lombszedés megkönnyítése nélkül a selyemtenyésztés fel nem virágozhat soha. Sajnos azonban a bizottság kívánsága csak pium desiderium maradt, mert a fent hangoztatott kívánságokból egy sem ment teljesedésbe ; a tenyésztők idén még nagyobb fáradsággal táplálhatják selyemhernyóikat, mint az előző években, mert vandál kezek pusztításai nyomán szederfaállományunk évről évre csökken. Ép a napokban panaszolta előttünk a helybeli selyemtenyésztési felügyelő, hogy tavaly két waggon szederfa csemetét ültettetett ki Pápán és környékén, s fává nem növekedhetik belőlük egy sem, mert azokat kiültetésük után hamarosan egy szálig elpusztították. Most, amikor általában, s a földmivesszegénység körében különösen nagy méreteket ölt a munkanélküliség, amikor munkás kezek ezrei vesztegelnek munka nélkül, milyen óriási szociális és nemzetgazdasági kár háramlik a selyemtenyésztés elhanyagolásából, azt hangsúlyoznunk felesleges és csak fájdalommal vehetjük tudomásul, hogy e végtelenül szomorú állapot megváltoztatására nem történik egy mozdulat sem, — nem történik Pápán sem, ahol pedig a helyben levő selyemtenyésztési felügyelőség minden tudását és befolyását készséggel bocsátaná a nemes ügy szolgálatába. Nem vádolunk senkit, elismerjük, hogy a hiba nagyrészt nem az emberekben, hanem a viszonyokban rejlik, csak ismételten nyomatékosan figyelmébe ajánljuk a városi és a járási hatóságnak, hogy a földbirtok reform most folyó végrehajtásánál teljes eréllyel hassanak oda, hogy városunkban s mindenütt a falvakban alkalmas területek hasíttassanak ki szedreskertek céljaira. Nem szabad egyetlen egy falunak sem lennie, ahol a selyemtenyésztés szederfák hiányában akadhatna fenn. Sőt a magunk részéről helyesnek, szükségesnek tartanók, ha az ország minden városa és faluja a nemzetgyűlés által tételes törvénynyel köteleztetnék szedreskertek létesítésére és fenntartására, illetőleg a selyemtenyésztés ügyének felkarolására. Csonka Magyarország anyagi tekintetekben olyan nyomorúságos helyzetben van, hogy minden eszközt és minden módot meg kell ragadni megmentésére, lenyűgöző szegénységgel és gondokkal küzködő népe felsegítésére. Siessen tehát minden illetékes tényező a selyemtenyésztés támogatására, amelyben felbecsülhetetlen gazdasági erők rejlenek. N. P. ók-megnyitás! VmW Bizományi Árucsarnok Rt, 1 11/lik) Budapest Pápán, Csáky-utca 18. sz. alatt fiókot nyitott. Legmagasabb árban veszünk znzzzz antik bútorokat, régiségeket, porcellán- és műtárgyakat, szőnyeg, függöny és fehérnemüeket stb. Alkalmi áron kaphatók — antik bútorok, régiségek, porcellán- és műtárgyak. Üzlethelyiléget keresünk. Közvetítőket díjazunk. A munkásbiztosító új „Igazolványa". A helybeli mnnkásbiztosító pénztár „Igazolvány" címmel egy új nyomtatvány-űrlapot vezetett be, amelyet a biztosított tag megbetegedésekor a munkaadó minden egyes esetben kiállítani köteles, máskülönben a tag a pénztár orvosi segélyét nem veheti igénybe. Ez „Igazolvány" bevezetését a magunk részéről teljesen céltalannak tartjuk és csak arra jó, hogy a biztosított tagok gyógysegélyhez jutását körülményesebbé, nehézkesebbé tegye, a munkaadókat pedig felesleges munkával terhelje. Mert hisz a biztosított tagok „Bejelentő lap"-ján, illetőleg a pénztár nyilvántartó lapjain mindazok az adatok meg vannak, amelyeknek kitöltését most az „Igazolvány"-on kívánják. Ha a pénztári tag most megbetegszik, először el kell mennie a pénztárba egy „Igazolvány"-blankettáért, azután azt el kell vinnie munkaadójához kiállítás végett, s ha véletlenül munkaadója nincs otthon, vagy egyéb halaszthatatlan teendőkkel van elfoglalva, akkor esetleg óraszám várakozhat, mig „Igazolvány"-át kiállítják, s csak ha ez megtörtént, mehet végre orvoshoz. És ez mindannyiszor megismétlődik, valahányszor orvoshoz kell mennie, még akkor is, ha egyugyanazon betegségben folytatólagosan veszi az orvosi segítséget igénybe. Hirtelen jött baleseteknél, amikor esetleg a késedelem a sérült elvérzését, halálát okoz| hatja, milyen bajok származhatnak e bürokratikus nehézségekből, azt vázolni felesleges. Miről jó hát akkor az új rendelkezés? Mondhatnák talán, hogy a munkaadók hatályosabb ellenőrzése céljából, mert a biztoí sítoít tag munkába lépését annak idején bejelenterii elmulasztó munkaadó erről önmaga lenne kénytelen az „Igazolvány"-on vallomást tenni. Csakhogy az ellenőrzésnek egészen más módja van, mint hogy ez a tagokon keresztül, azok hátrányára történjék. Tessék a pénztárnak a külellenőrzést saját alkalmazottaival gyakoroltatni, amelynek sokkal több eredménye is volna. Mert hisz ha a munkaadó, be nem jelentett alkalmazottjának megbetegedésekor a büntetéstől szabadulni akar, ezt igen egyszerűen megteheti úgy, hogy alkalmazottját a pénztár megkerülésével a saját terhére gyógykezelteti. Az uj „Igazolvány" bevezetése — történt légyen az akár országos rendeletre, akár helyi elhatározásból — sehogy sem szolgálja a tagok érdekeit, amelynek pedig vezető szempontnak kell lennie a munkásbiztosító pénztárnál, s reméljük, hogy annak célszerületlenségéről meggyőződve, a pénztár maga fogja mielőbb hatályon kivül helyezni. Am ha nem tenné, az érdekeltségeknek saját maguknak kell sérelmükre felsőbb helyen orvoslást keresni. Egy pénztári tag. ÚJDONSÁGOK. — A tavaszi színi szezon. A szinügyi bizottság csütörtökön a polgármester elnöklésével ülést tartott, melyen tárgyalták Bodonyi Béla soproni igazgató beadványát, ki az itteni kötelezettségei alól való felmentését kéri, mert Sopronban való továbbmüködése magyar nemzeti szempontból szükséges. A bizottság feloldotta Bodonyit obiigója alól s ugyanakkor megállapodott abban, hogy a színház tavaszi és őszi szezonját 3 egymás után következő évre Somogyi Kálmán győri színigazgatónak adja, aki tavaszi szezonját ápr. 14-én megkezdi, mig idén őszre csak az esetben jöhet, ha Szarvason felmentik ottani kötelezettsége alól. Támogatásként a bízottság ingyen adja a színházat, elengedi a vigalmi adót és a villamos áramnál 50% kedvezményt biztosít. A társulat beterjesztett névsorát akcaptálta, a műsortervezetből azonban a Tüzek c. perverz darabot törölte. Egyébként úgy a műsor, mint a művészszemélyzet összeállítása igen szép erkölcsi és anyagi sikerű szezonra nyújtanak kilátást. — Hímen. Dr. Jókay-Ihász Miklós földbirtokos házasságot kötött Szoboszlay Erzsike úrhölggyel Debrecenben. Ifj. Jílek Ferenc, a Korzó-vendéglő tulajdonosa, f. hó 4-én tartotta esküvőjét Szabó Ili úrleánnyal a helybeli református templomban. — A Petőfi-Jókai szobor-alapra e héten a következő adományok folytak be: az áll. polg. leányiskola Petőfi-ünnepének jövedelme 5000 K, a Kath. nővédő-egyesület adománya 8000 K, a város február 25-iki díszestélyének jövedelméből 50.000 K. — Az építőipar fellendítése érdekében üdvös felirattal fordult a győri keresk. és iparkamara a pénzügyi és népjóléti miniszterhez. A kamara a következőket javasolja: építsen az államkincstár házakat a tisztviselőknek, utasítsa a Mávot ugyanerre, kötelezze a tőkeerős ipari vállalatokat tisztviselő- és munkásházak építésére, kötelezze erre a nagyobb pénzintézeteket is, adjon 50%-ig buzavalutában fixlrozott kedvezményes törlesztéses kölcsönt, korlátozza az építési anyagok kivitelét, külföldről s megszállott területrői levők letelepedése lakóház építésének feltételéhez köttessék. Rámutat a kamara arra, hogy a külföldi államok közül csak ott kezdődött meg általános építkezés, ahol a kormány hasonló erélyes intézkedéseket foganatosított az építőipar érdekében. — Felszámolás. A Pápavidéki Mezőgazdák Szövetkezete kedden délelőtt a Kaszinóban Darány Ágoston elnöklete alatt tartott népes értekezletén kimondotta, hogy felszámol, s beolvad a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetébe. Az új szövetkezet Magyar Mezőgazdák Szövetkezete Pápavidéki Kirendeltsége címmel folytaíja tovább működését a régi helyen: Csákyutca 16. szám alatt. A helyi kirendeltséget Zsitvay Béla cégjegyző vezeti. — Eljegyzés. Egy városunkban sokak előtt ismert kedves régi pápai úri család örömérői hozott hírt a posta, hogy Karcsay Iduska úrieányt, Karcsay István volt urad. főszámvevő, most ókigyósi urad. jószágfelügyelő leányát eljegyezte Kovalovszky Ernő Ókigyóson. — Bérkocsi viteldíjak. A városi közgyűlés a bérkocsi viteldíjakat legújabban így szabályozta: kétlovas kocsi fuvarja a vasúthoz nappal 400 K, éjjel 500 K, egylovasé nappal 280 K, éjjel 350 K, kétfogatú temetésre, keresztelőre, esküvőre (egy órai használattal) 1000 K, vidéki fuvar óránként 1000 K. — Halálozás. Őszinte részvéttel vettünk hirt róla, hogy Stobitzer Józsefné szül. Schultz Matild, Stobitzer József volt dákai bérlő özvegye, e hó 2-án élete 54. évében elhunyt. Halálát gyermekei: Stobitzer Béla és Graffits Lajosné szül. Stobitzer Anna gyászolják. E hó 4-én temették el a róm. kath. egyház szertartása szerint ideiglenesen a dákai temetőben. — Tanítói beosztás. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Hartlné Dobosy Olga állami menekült tanítónőt szolgálattételre a helybeli ev. elemi iskolához osztotta be. — Iparosok figyelmébe. Az ipartestület elnöksége felhívja az iparosok figyelmét a Budapesten folyó évi május hó 19—28-ig tartandó XIV. árumintavásárra. Ez a vásár a magyar gazdasági élet újabb fejlődéséről, a magyar ipar fokozott teljesítőképességéről és az új viszonyokhoz való alkalmazkodásról fog tanúságot tenni. Kívánatos, hogy a vásárt az iparosok és kereskedők minél- tömegesebben látogassák. A vásárra utazó iparosok és kereskedők 50%-°

s menetdíj-kedvezmény megadása iránt a kormányhoz felterjesztés tétetett, mely felterjesztésnek valószínűleg meg lesz az eredménye. — Lemondott jegyző. Varga Dezső, Tapolczafő nagyközség jegyzője, ez állásáról lemondott. — Helyettesítésével, addig is, amig az állás végleg betölthető lesz, Bélák főbíró Győry Lajos okleveles jegyzőt bizta meg. — A gazdasági cselédek kereseti adója. A gazdasági cselédek kereseti adóját rendeletileg szabályozták, még pedig így: Havi 20 K kereseti adót fizet az a cseléd, kinek konvenciója 8 mázsánál kevesebb, 50 K havi adót, kinek konvenciója 12 mázsánál kevesebb, havi 80 K-t, kinek konvenciója 18 métermázsáig halad Akinek konvenciója a 18 métermázsát meghaladja és a IV. osztályba tartozók külön megfelelő kulcs szerint adóznak. A gazdák alkalmazottaikat április 30 ig kötelesek bejelenteni, a bejelentés elmulasztását esetenként 5000 K-ig terjedhető pénzbirsággal sújtják. Hamis adatok bejelentése szabadságvesztést von maga után.